Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)

1911-03-26 / 12. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÖ

5

■ a háziasszony, bb

Korai ugorka.

Ha nagyon korán friss ugorkát hozhatunk a piacra, igen szép pénz áll a házhoz, azért szoktuk az ugorkát melegágyban termelni. Hogy az ugorka gyorsabban fejlődjék, a magvát, mielőtt a földbe kerül, csíráztatjuk. Ez úgy történik, hogy az ugorka- íjnagot nyitott edényben levő vízbe tesszük és nem túlságosan meleg helyen két napig ázni hagyjuk. A jó mag leszáll az üres, fenn úszik. Két napi ázás után a mag vizes mohába kerül s ez nedves rongyba lesz takarva s igy 2*^.3 napig melég helyre, például az istállóba, elhelyezve, utána pedig a már kicsirázott mag télen a melegágyba, tavasszal a szabadba kiültetve, állott vízzel megöntözve és egy kevés porhanyóföld rászitálva. — Ha az időjárás a csiráz- tatás alatt hidegre fordul, akkor, amennyiben a mag a szabad földbe jő, azt nem kell a mohából kivenni, csak hűvösebb helyre tenni, hogy a gyors fejlődés meggátoltassák. Ha a már kiültetett kis palántát fenyegetné a hideg, azokat két-háromszoros újság- papirossal úgy fedjük le, hogy a papír a növénnyel ne érintkezzék.

Hogyan neveljük a baromfiakat ? 1. Ne

kapkodj minduntalan uj fajták után, hanem igyekezzél a meglevő anyagot kijavítani, helyes kiválasztással, jó takarmányozással és megfelelő ápolással. 2- Ha tojástermelés a célod, a legjobb tojók tojásait költesd ki mindig ; ha pedig hústermelésre dolgozol, széles mellű, széles hátú és rövidebb lábú tyúkjaid tojásait gyüjtsd kiköltésre. 3. Tyúkjaid számára télire világos, száraz és könnyen tisztán tartható ólról; nyárára pedig tágas, lehetőleg gyepes, napsütötte udvarról s ebben árnyékról gondoskodj. 4. A már kifejlődött valamint kivált a növekedő állatokat tarsd mindig jól és tisztán; gondoskodj tiszta ivóvízről és porfürdőről; a tetveket és egyéb élősködőket az ólból és a megkínzott állatokról szorgalmasan távolitsd el. 5. Hogy akkor legyen sok tojásod, mikor a legjobban fizetik azokat; gondoskodj meleg ólról tojóid számára. 6. Hogy finom és sok húst kapj csibéiden és tyúkjaidon, ne sajnáld tőlük a savót, irót, tejet — melyeket tengeri darával adhatsz — és a húsféle ételt. 7. Bárhonnan vegyél vagy kapjál idegen tyúkot, kakast, legalább nyolc napig tartsd elzárva és elkülönítve tyúkjaidtól, nehogy valamiféle ragadós betegséget hurcolj be. 8. A beteg tyúkot, kakast, csibét távolitsd el az egészségesek közül és igyekezz biztosra megtudni, mi a baja. 9. Ha egy-két darab hirtelen elpusztult már, az egészségeseket különítsd el azonnal a betegektől, zárd őket olyan helyre, hol az elpusztultak, a betegek nem jártak és csak akkor bocsásd ki, ha megtudtad, hogy nem valami ragadós betegség lépett fel udvarodban. 10. A ragadós betegségben elhullottakat mésszel behintve ásd jól el; a betegeket tartsd szigorú zár alatt és a befertőzött ólat és udvart ne használd addig, mig alaposan nem fertőtlenítetted.

BB TANÁCSADÓ. H B

Lucerna pótlása. A Köztelek egyik legutóbbi számában feleletet találunk arra a kérdésre, hogy a tönkretett lucernát mivel lehetne pótolni. A kiveszett lucerna pótlása helyett tavasszal oly takarmány vetése lenne kívánatos tehenek részére, mely 50%-ig zölden, 50%-ig száraz állapotban lenne feletetve.

Ilyen takarmány lehetne a zabosbükköny, de csak akkor, ha a keveréknek a bükköny legalább is kétharmad részét teszi; ebben az esetben a tejelésre jó hatása lesz, mig ha a keverék tulyomó részét a zab teszi, a tej hozamban akárhányszor visszaesés tapasztalható. Figyelembe vehető azután a köles is, mely úgy zölden, mint megszáritva igen jó takarmány. Tisztán csak zöld takarmány szempontjából igen jó tejelő takarmány a fehér mustár. Ez az elvetésétől számított 7—8 hét alatt etethető s csak arra kell ügyelni, hogy zöldtakarmánynak a virágzás beálltával kell levágni, mert elvirágzás után mustárolaj képződik benne, a mi az állatok ártalmára lehet.. Vagyis a mustárból annyit kell egyszerre elvetni, a mennyi 8—10 nap leforgása alatt feletethető, hozzáfogva a levágáshoz, a mint az első virágbimbók megjelennek.

A mustár tavaszi vetése eléggé biztos, nyári vetése bizonytalan, őszi vetése ismét biztos s a tél beálltáig kitünően értékesíthető zöldtakarmányt ad. Kát. holdanként 18—20 litert kell vetni.

Melyik malacot tartsuk meg ? Erre a kérdésre egy német gazdasági újság a következő tanácsot adja: Ha egy tenyészkoca csak nagyon kevés malacot vet, ennek az lehet az oka, hogy a szülők igen közeli rokonságban voltak egymással. Természetesen nem valamennyi malac alkalmas a fölnevelésre. Van közöttük lusta, amelyik éppen csak a szükségtől kényszerítve vonul az anyja csecséhez. Az ilyen állatokról föl lehet tenni, hogy szervi hibában szenvednek. Azután vannak olyanok, amelyek az idő változásai iránt nagyon érzékenyek, széltől, esőtől félnek. Ezek is bajosan fognak megerősödni, nemkülönben az ijedős természetűek, amelyek minden zajra összeborzonganak. A fölneveléshez mindenekelőtt olyan malacok választandók, melyek jó étvágyuak, tehát jó emésztő szerveik lehetnek, továbbá, melyek szél és eső iránt közömbösen viselkednek. Az ideges állatok föltétlenül kizárandók.

Korai bab termelése. Tavasz végén igen keresik és nagyon jó árat fizetnek a zöld babért. Sok gazda törekszik tehát, hogy minél korábban és minél nagyobb mennyiségben vihesse piacra a jól fizetett cikket. Korai babot szabadban is termelhetünk, ha a magot cserepekbe vetjük s melegágyban vagy más valami melegebb helyiségben tartjuk s május elején, vagy meleg időjárás esetén április hó végén éjszaki széltől lehetőleg védett, délkeletnek fekvő helyre kiültetjük a szabadba. Hidegebb éjszakákon természetesen be kell takarni az ilyen babot nagy cserepekkel, vagy a sorok közé vert cövekekre erősített gyékénnyel. Ilyen eljárás mellett május végére már annyi zöldbabot vihetünk piacra, a mennyit csak akarunk. Természetesen a bab fajtá-