Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)
1911-03-26 / 12. szám
MAGYAR FÖLDMIVELO 6 ját is jól meg kell választani. A korai babot termelők a legszebb eredményeket a fekete szerecsen babbal érték el. ♦ Az öröklött mezei gazdaság birtokosa a póttartalékban. Felmerült esetből kifolyólag mondotta ki a honvédelmi miniszter, hogy az öröklött mezei gazdaság birtokosa a póttartalékba való áthelyezését csak akkor igényelheti, ha a birtokát maga miveli, vagyis nem adhatja azt haszonbérbe, vagy felébe való gazdálkodásra. A ki beszélni is rest. S. ispánnak inegyeszerte megvolt az a hire, hogy drágán méri a szót s ugyancsak fontos legyen az eset, hogy ő száját beszédre nyissa. Egy este, mikor gyalogosan járt kint a tagon, megállította az egyik igáskocsit, hogy azon menjen haza. Fel is ült a kocsis mellé a deszkára, de úgy, hogy háttal volt fordulva a lovaknak. Beérve a majorba, leszáll a kocsis s megrökönyödve veszi észre, hogy elveszett a hátsó saraglya. — Hát ezt hol veszthettük el? — mondja. — Még az usztatónál leesett — szól az ispán. — Hát látta téns’ ur ? — Csak nem vagyok vak! — Oszt mir nem tetszett szónyi ? — A fene fog mindig beszélni? — indokolja az ispán. Iskolai betegségek. Mint minden foglalkozás, igy az iskolába járás, az ott tartózkodás bizonyos veszéllyel van egybekötve. Bizony nem egyszer tapasztalni, hogy a tanuló szeme megromlik, háta meggörbül, melle behorpad a rossz padban, a sötét iskolaszobában. Csak amióta több gondot fordít a hatóság egészséges iskolaépületre és amióta orvosok járják be szorgalmasan az iskolát, azóta fordítanak több gondot az iskolában az egészségügyre. Ki hinné, például, hogyha órákon át rosszul ül a gyermek és a könyvet igen közel veszi maga elé, idővel a szeme közellátó lesz és okuláréra szorul, akár az öreg ember. De megromlik a szem, ha a betűk igen kicsinyek, vagy a papiros fénylő, mindezekre vigyázni kell a tanítónak. De a testtartás sem csekélység. Főleg leányok ülnek sokszor görbén, mert szoknyájukat maguk alá gyűrik. Ha a test sokáig ferde helyzetbe kerül, akkor gerincgörbülés jön létre. Késő ilyenkor a sok doktorozás, lótás-futás. Meg kell előzni a bajt. Iskolai betegségek közé tartozik: a különféle szájbaj. A gyermekek érintkezéséből sok baj szár- morzik, de ha nagyobbak, már önmagukra is tudnak vigyázni. így a fertőző betegségek: a kanyaró és vörheny gyakori vendégei az iskolának. Ha a gyermeket korán elkülönítik, akkor meg lehet előzni a bajt, sőt még az iskolát sem kell bezárni. A gyermekeket arra kell szoktatni, hogy az iskolába lépve törüljék meg cipőiket. Ne hozzanak magukkal sok ennivalót. Hacsak lehet, mossák meg kezeiket. Az olyan hely, ahol fertőző betegség van, ott a gyermeket teljesen el kell különíteni. Nem szabad az iskolába küldeni, mert akkor a szomszéd gyermekek is megkaphatják a bajt. Az ügyes tanító maga' is megismeri a gyermekeknél a ragályos betegség első tüneteit és elküldi haza. Anyámasszony azonban jól teszi, ha maga is meg-megnézi az apróságot, nem-e fáj a torka, níncs-e vörösbe a teste. Sok apró kereszt jelzi a temetőben, hogy a faluban sok volt a télen át a betegség. Az iskolai betegség között van még a lelkiragály is. A gyermekek rossz szokásai, kiszólásai innen is származnak. A szülőnek a tanítóval együtt közösen kell őrködniük, hogy az iskolás gyermeket úgy a lelki, mint testi ragálytól megóvják!- Öreg doktor. Égési sebekre, ha nem nagyok, igen egyszerű és könnyen kapható szer a tiszta, fehér (nem tapasztó) ostya; ez a szer, ha rögtön alkalmazzák nem csak hogy a fájdalmat megszünteti, de minthogy a levegőt elzárja, a bőrnek felhólyagzását is meggátolja. Az ostyát langyos vízzel kell megnedvesiteni és az égésre tapasztani. Az ostya megmarad a sebes helyen, amig egészen meg nem gyógyul. Ahol ostya nincs kéznél, olajjal kenjük az égési sebet, ez is elzárja a levegőt s e mellett a gyuladás fájdalmát enyhíti és az uj bőrképződésre is jótékonyan hat. Sokaknak meg van az a rósz szokásuk, hogy kedvenc állatjaikat csókolgatják, velük enye- legnek és kezüket a kutya vagy macska szájába teszik. Ez nem csak hogy nem illő az emberhez, de határozatin veszedelmes is. Tudós orvosok kimutatták, hogy az ilyen háziállatokkal való enyelgés a ragályos betegségeknek valódi terjesztője. A citrom mint gyógyszer. Az anynyira fájdalmas fagydaganatoknál — citromszeleteket kötözve néhány éjjelre a fagyos lábra — olyan gyógy- hatást érünk el, a mit a drága fagybalzsamok meg sem közelítenek. Épp úgy megszabadulunk a nagyon fájdalmas tyúkszemektől is a citromkötések által, miáltal a tyúkszemek megpuhulnak s könynyen kiemelhetők lesznek. Kínzó, ideges főfájást szintén megszüntet a csitromos viz ivása. Tartsuk e kitűnő háziszert mindig készletben, hogy szükség esetén kéznél legyen. Jó mondások. Nem az az igazi beteg, a ki folytonosan arról panaszkodik, talán legtöbbször képzelődik, hogy beteg. Az az igazi beteg, a ki nem akarja hinni és nem tudja észrevenni, hogy élete gyökerét már majd keresztülvágta — a titkos betegség. ti Nagy garral és lármával hirdetik, hogy a kivándorlók mennyi milliót küldenek haza. Arról azonban hallgatnak, mint a dinnye a fűben, hogy hány ember élet ára ez a haza küldött pénz. Hányán pusztultak el a bányákban és más amerikai szabadságból hímezett rabszolgaságban. Arról is hallgatnak, hogy hány árva sir itthon. És mi kár esett a családi és nemzeti életben. Csak a pénz ... a pénz beszél... Pedig jó lenne az utóbbi statisztikai adatokat is hirdetni. Bő választék. Ur: Házasodni szeretnék. Házasságközvetitő: Anyóssal vagy anélkül tétszik parancsolni ?
