Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)
1911-03-19 / 11. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 3 mel látható pusztítása (mert iszen a pálinka már ugv pusztít egyes vidékeket, akár a kolera) érzéketlenül hagyja a törvényhozókat. Itt nem politikáról, itt nem pártról és nem politizálásról beszélünk. Itt nagy nemzeti kérdésről, a magyar nép életéről vagy haláláról van szó. A történelem majd számon kéri és felelőssé teszi azokat a törvényhozókat, akik ezt a szomorú jelenséget nem akarják meglátni és nem akarják gyógyítani. Mester. A ki az általános titkos szavazásra érett. — Barátom, az én falumban minden ember érett, tökéletesen érett az általános szavazásra. — Nem hiszem. — No itt jön János, a kinek nincs szavazata. Kérdezd meg csak, miért akarja az ált. szavazást. Megkérdik. — Hát kérőm szépen, hogy az országnak mi haszna lesz abbul, hogy mindenki szavazhat, azt bizony nem tudom. De hogy antól fogva mi is kapunk a voksolásból egy kis parázs pénzt, arra számítok. Tövisek és virágok ... Nem minden keztyüs kéz tiszta. És nem minden érdes kéz — piszkos. * * * A yyászruha. a nagy fekete fátyol — még nem jelent — vérző szivet. * * * A Weritheim szekrény sem jelenti, hogy gazdája szivében boldogság lakik. * * * Könnyű annak jótékonynak lenni, a ki önmagához már nem lehet jótékonyabb. * * * Ne higyj a mézes mázos embernek. Rejtett tör van annak ujasa alatt. És nem is veszed észre, hogy mig az ő arca mosolyog, a te szived vérzik. Mester. Az ezredik „Hangya“. A Hangya intézményét, fogyasztási szövetkezeteink anyaházát, középpontját a mi olvasóink sokkal jobban ismerik, mintsem róla ez alkalommal bővebben írnunk kellene. No hát ez a Hangya egy kis családi ünnepet ült. Dömsödön megkezdette működését — az ezredik »Hangya«. Ami annyit jelent, hogy a Hangya anyaszövetség kötelékében immár ezer fogyasztási szövetkezet működik. Nagy szó ez! Örvendetes jelenség. A miről egész kötetet lehetne Írni. Mert a Hangyának nemcsak tiszteletreméltó küzdelmet kellett kifejtenie, hogy legalább életét megkezdhesse, de mig benn, saját falai közt a legnehezebb munkát végezte, addig mindig készen kellett állania az önvédelemre, szembeszállaui a legelfogultabb, igazságtalanabb támadásokkal és a szabad kereskedelem megcsúfolására szolgáló vak féltékenységgel. De küzdelmek közt fejük nem csak az ember, hanem a társadalmi intézmény is. A Hangya úgyszólván csudás fejlődést mutat, mely előtt ha ellenségei meg nem hajlítják derekukat, de mindenesetre komoly számot vetnek. Az ezeredik hangya működésének megkezdésekor a táviratok egész özöne kereste fel a Hangya elnökét, Pallavicini Ede őrgrófot. ■ ■ VASÁRNAP. SS Egész — a királyig ... Királyi audencia. Régen volt az, (szinte elfárad az ember tekintete, ha arra az időkre veti) mikor a magyar király személyesen járta be az országot. Az országnak minden részét. Mátyás, az igazságos meg álruhába öltözött. Egyszer mint iró-diák, máskor más ábrázattal kereste fel népét. Nem csak a nagy urakat. De főleg a szegény embereket. A kis házak tűzhelyét. Ott figyelte- vigyázta az élet folyását. Meg a törvényházakban leste-vette: van-e igazság ? Azok az idők régen elmúltak. Ma már nem úgy van, mint régen. Más nap süt az égen. A király milliók helyeit gondolkodik. Rengetegül megsokasodtak dolgai. A nép is, az ország lakosai is megnőttek. Viszonyok, körülmények változtak. Most már az alattvalók, a nép keresi fel — a királyt. És csak főbenjáró nagy dologban. De felkeresheti az uralkodót, hozzá juthat a királyhoz minden alattvaló, a kinek becsületes, tiszta szándéka van. De főben járó dolog az, mikor már a magyar ember azt mondja: — Egész a királyig! — Megyek a királyhoz. Azaz audenciát kér. És ha joga van hozzá kap is. Nem érdektelen tudni, hogy és mikép folyik le hát a királyi kihallgatás. Vagyis: audiencia. * * * Az audenciát pedig igy Írja le W. S. nevű iró egyik fővárosi újságban : A király színe elé jut mindenki, ha kérését a kabinetiroda, a hozzá előzetesen benyújtott kérvényt felülvizsgálva, méltányosnak, teljesíthetőnek találja. A kérvény visszajut az illetőhöz azzal a megjegyzéssel, hogy kihallgatásra jelentkezzék ekkor és ekkor, kitűzve a napot és órát, vagy hogy kérése nem teljesíthető, mert nincs reá jogcíme. Ezek a kérők a folyamodók. Kihallgatásra jelentkeznek azonban olyanok is, a kik valamely kitüntetést akarnak megköszönni s a főméltóságok, az arisztokrácia köréből néhányan. A kihallgatási teremben sorsunk minden kiváltságosa találkozhatik itt. A főur, diplomata, mágnásasszony, főpap, a felső tízezer mellett a segítséget kérő özvegy, árva és a megtévedt katona kétségbeesett anyján kívül a társadalom minden rétege, csak a derűs, csendes békében élő, jómódú polgár nem. Ennek nincs szüksége sem kitüntetésre, sem segítségre. Öreg királyunk bőséges élettapasztalattal rendelkezik. Ehhez hozzájárult számos sorscsapás és a hosszú uralkodása alatt szerzett emberismeret . . . Mély csend az előteremben. A fal mentén bársonnyal bevont ülőhelyek, ezeken várakoznak a kihallgatásra jelentkezők, a kiket rang szerint, a följegyzett papirosról olvas le a szertartásmester és bocsát egyenként a terem végén levő, nehéz vörös függönnyel fedett ajtón. Az ajtó mellett jobbról-balról egy osztrák arciér.e-testőr és egy
