Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)
1911-03-05 / 9. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÓ 3 Hü VASÁRNAP, mm as ebi im A tavasz fele ... Bizony furcsa tél. Volt benne április, volt a régi november, december, április is bőven. Jég is esett itt-ott. Szivárvány is biztatott. A falu bábája (aki siket, mint a föld) még mennydörgést is hallott. Hát az ilyen tél után nem csuda, ha elhitetjük magunkkal, hogy megyünk — a tanasz felé. Elég volt a nincseneskedésből. Aludt eleget a föld. Régóta nem kinálgatja magát. Most már ő kelme is ébredhet. A hó eltakarodik határról, mezőről. A márciusi szellő mindig jobban és jobban közeledik. Egyszer csak vesszük észre, hogy a rög alul ugyancsak Stögeti zöld fejét a vetés, a pázsit * * * Hogy várjuk, de még hogy várjuk ezt a tavaszt. Már csak egy jókora lehellet! És a napsugaras tavaszi szellő a mezőről a falu felé hajtja azt a jóféle földszagot, melytől még az állat is megbódul, megbomlik. És a földmives ember szive is a határ felé fordul. Mint a napraforgó — a nap felé. * * * A gőzkocsin robogok. Nézem, nézem a végtelen határt, melyet szemem elől a leboruló égbolt vág el. Itt is, amott is embereket, gazdákat látok. Csaknem viaskodnak a lágy földdel. Lábuk nyomában felfakad a hó lé. Volt belőle bőven, úgy látszik. Ereszgetik a vizet, igazítják a barázdát. Mintha ajkuk is mozogna. — Aludtál eleget. Most már ébredj újra. Légy fiatal. Megcsókol a tavasz első napsugara, megsimogat a szellője. És újra ifjú leszesz. Pompás ifjú. Zöld selyem szőnyeg borul kebledre. Karjaidon fehér palást, derekodon kék ibolya. A mi a nyárnak a rózsa, az első szép nyári rózsa — az a legkorábbi tavasznak — a hóvirág- Aztán jő a kankalin .. .jönnek sorba ..,. egyre-másra. Istenem, be’ szépen is van berendezve ez a nagy természet. Csak meg kell érteni! Az a baj, hogy kevesen értik meg. * * * Pedig a föld nem érzéketlen, buta massza. A földnek lelke van. A föld szeret minket. A földnek is vannak szerelmesei. De még milyen lángoló, heves hű szerelmesei. A föld hűséges. Következetes.. S ha olykorolykor csalódunk benne, ezerszeresen visszapótolja. Pedig mi sokat vétünk ám a föld ellen. Ma a nyerészkedő, kufár lelkek a földet is kihasználják. Hogy nyereség-vágyukat kielégíthessék ... parcellázák. De hogyan ? Beütött a parcellauzsora. Még hogy beütött. Eddig la a zsaroló, szipolyozó bérlők ültek egy-egy földdarab hátára. Azok sanyargatták. Szívták — vették zsírját. Most eldarabolva nyerészkednek rajta. Bizony, hogy jó fejős tehén a föld. Mindenkinek bőségesen csurgat. Csak tőle sajnálják — még a napi eleséget is. * * * Tavasz felé tekintünk! Oda szárnyal a mi lelkünk, vágyódásunk. És mily különös. Csudás varázs- latu is ez a tavasz. Minden esztendőben várjuk. Minden esztendőben eljön. És mindig ugyanabban a ruhában jő. Virágfakadással, madárdallal, fakadó erdővel. És mégis uj, és mégis szép. És sose’ unjuk meg. Hja! Az Isten keze újra teremti minden tavaszra — a világot. Mester. Kotty belé, szilvalé. Két fazék ételt főzött az asszony, egyikben maguk számára köleskását, a másikban szilvát a cselédeknek. Midőn a kitálalt kását borsolná, a forró szilvából átkotytyant egy csomó a kására, mire azt mondja az asszony: »Kotty belé, szilvalé,« tán azt akarnád, hogy téged is meg borsoljalak ? Másról is mondják, például a közbeszólónak, hogy minden lébe bele kottyan! bd TANÁCSADÓ, il Községi pótadó törlése elemi kár esetén. Elemi kár esetében törlésbe hozott állami adónak megfelelő községi pótadó okvetlen, még pedig hivatalból törlendő, mert a községi pótadó alapját mindig csak az állami adók képezik (lásd 1886. évi XXII. t.-c. 130. §-ának első bekezdését). Amennyiben tehát a községi jegyző a törlést megtagadja, ez esetben a törlésnek elrendelése az alispáni hivatalnál kérelmezhető, mi mellett nem jöhet tekintetbe a községi jegyzőnek az az érvelése, amennyiben a községi háztartásban netán utólag előforduló és kellőleg okadatolt kiadások fedezésére a községi képviselőtestület pótköltségvetéssel élhet. Tejgazdaságok vezetőinek felelőssége. A földmivelésügyi miniszter elvi jelentőségű határozatban kimondotta: Az 1895. évi XLVI. törvénycikk határozmányaiba ütköző tejhamisitási kihágás nemcsak tényleges cselekedettel, hanem gondatlanságból eredő mulasztással is elkövethető. Ezért a mulasztásért a felügyelettel megbízott gazdatiszt is megbüntethető akkor is, ha a cselekvőleg elkövetett hamisításért az azt elkövetett cseléd büntetést szenvedett. A paprika olajozása. A földmivelésügyi miniszter rendeletet adott ki, amelyben kimondja, hogy a paprika olajozása vagy zsirozása hamisítást képez, amely két hónapig terjedő elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. Ezt a rendeletet az összes törvényhatóságoknak megküldölte a miniszter. A marhalevél közokirat. Egy sükösdi földmi vés a múlt évben borjut vett. Néhány hónap múlva el akarván adni a borjut, azt saját nevelésűnek mondta s uj marhalevelet kért a községházán két félrevezetett tanújának segédkezése mellett. Ezért bíróság elé állították s a kalocsai kir. törvényszék két heti fogházra Ítélte. Jó lesz ezt tudomásul venni.
