Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-04-03 / 13. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 5 gen sikerült átmásznom, átsegítettem táncosnőmet, Nagy Antóniát is. Nagy Antónia, a táncosnője, egy viruló szépségű 17 éves hajadon is ott fekszik félholtan a szatmári kórházban. % Ünnep után. (B.) A feltámadás ünnepét most, az idén is, ősi hittel, nagy buzgósággal és — hála a jó Istennek — napról-napra erősülő benső- séggel ülték meg a keresztények. Ne mondja senki, hogy Magyarország már nem keresztén}’ ország. Ne mondják a kereszténység ellenségei és ne hirdessék 1 maguk a keresztények. Magyarország igenis keresztény ország. A magyar nemzet még mindig keresztény J nép. Nem csak történeti alapon, nem csak ősi intézményeinek szellemével, de keresztény faji, számi és érzületi erejénél fogva is. A természet hideg, rideg volt az ünnepen, a politika egén fellegek borongnak, de a szivekben melegség, derűs,fény lobogott. A lelkek ugyszólván felemelkedtek a sivár földről és úgy ünnepelték a feltámadás nagy, dicső eszméjét. És mikor látta az ember a templomokba sietni a hívőket, mikor — itt is, ott is veszi észre, hogy immár a templomok nem elegendők a hívek befogadására: akkor telt el hazafiui lelke is nagy reménységgel a nemzeti jövő iránt is. Mert a keresztény hitnek és honszerelemnek itt egymás keblére kell borulniok. Úgy össze van forrva múltjuk, jelenük és jövendő sorsuk, hogy egymás néikül élniök nem lehet. Ez a nemzet, melynek éltető lelke, magyarsága húsz év alatt hét millióról tiz millióra szaporodott — ez a nemzet bármily lovagiasan fogadja kebelében azt, aki magyarnak vallja magát... saját fajába vetett bizalmáról, annak vezető képességéről, sőt uralkodó erejéről egy percre sem mondhat le. És ha erről nem mondhat — nem lehet, j nem szabad arról sem lemondani, hogy itt a keresztény szellemnek, a keresztény műveltségnek, a keresztény kultúrának van múltja és lehet csak jövendője. Ám ehhez a magyarság, a keresztények összetartására van szükség. Ezt az összetartást ápolni, erősíteni, úgyszólván fanatikusan munkálni ma minden igaz magyarnak kötelessége. Magyar és magyar fogjon kezet. És ne nézzen farkasszemet. Ne gyengítse egymás erejét. Iszen, ehhez az összetartáshoz joga van. Mint ahogy ennek a jognak gondolatával tartanak itt össze azok is, akik a magyar nemzeti kultúrának, keresztény szellemnek — ellenségei. Időjárásunk. Az időjárást szabályozni — nem áll hatalmunkban. A természet járásán kelésén — Isten uralkodik. S bár mi szeszélyesnek, különösnek, mondjuk természetellenesnek latszik is az időváltozás: végeredményében mégis csak: Isten lesz a legjobb gazda. íme az idei telünk nem adott, fagyot, hideget, havat, jeget. Hanem kacérkodott mint egy tavasziba öltözött vén leány. Tetszelgelt magának, hogy ő még mindig vénasszonyok nyarán levő leány. S mikor eljött az igazi tavaszt magába rejtő március, sőt április : egyszerre hideg lehelletének, fagyos öleléseivel, sőt tiz centiméteres havával mutogatja foga fehérét az a már elbücsuzotlnak hitt: fogatlan télanyóka. * * * Az egész országból egyszerre beállott hidegről érkeznek hírek. Az emberek, akik az ünnepre már félretették téli bundájukat és a tavaszit vették elé vagy vásárolták meg: téli ruhában is dideregve járnak. A természet pedig ugyszólván tavaszi pompában. A barackfák virága mosolygott le az ébredő földre, mélyen az ibolya és más korai virág virul. És egyszerre beáll a hideg. Máramarosból pl. tiz centiméteres hóesésről tesznek jelentést. A felső vidékeken is nagyobb hóesésekről szól a krónika. A dézsákban 3—4 centiméteres jeget törtünk be. * *• * Vájjon mily károkat okozott a váratlanul beállott időváltozás : azt, mikor e sorokat Írjuk még nem tudhatjuk. A természet nagy jótevő. Az idén különösen annak mutatkozott. A határok gyönyörűek. A gazdák nagy reménységgel voltak eltelve. Kétségbe ne essünk! Isten — a legjobb gazda. A húsvéti időjárás. A húsvéti ünnepek időjárása az utóbbi években egyáltalán egy csöppet sem járt az ember kedvében. Tiz év óta majdnem minden évben kellemetlen meglepetéssel szolgál. 1901- ben mind a két ünnepnapon szakadt az eső. 1902- ben havazott és eső esett. 1903- ban husvét vasárnapján ötször eredt meg a zápor, hétfőn délelőtt kisütött ugyan a nap, de olyan jeges szél süvített végig az utcákon, hogy senki sem kívánkozott ki a szabadba, délután pedig ismét beborult. 1904- ben az első ünnepnap derűs, de szeles volt, a másikon egész nap szakadt az eső. 1905- ben hűvös és esős husvétunk volt. 1906- ban vasárnap délelőtt szép napos idő volt, délután azonban megeredt az eső, a mely még hétfőn is tartott. 1907-ben gyönyörű napsugaras, meleg húsvéti időnk volt. Hosszú idő után ezek voltak az első szép húsvéti napok. 1908-ban vasárnap reggel borús volt az ég, délután kiderült az idő, de hűvös maradt, este szemezni kezdett az eső, hétfőn pedig havas eső esett.
