Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-03-27 / 12. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 5 A nép lélegzet vétel nélkül látja, hogy a püspök kiszáll. Gömbölyű uram elejébe megy. Szeméből hullanak a nagy köny cseppek. Náncsi mama alig fér a bőrében. Attól tart. most nyomban kiszalad a lelke. — Bizony, megkopott a cimtábla — Gömbölyű bácsi, szólt a püspök kedves, atyai hangon. Megkopott, mint jó mi magunk. — Nem baj, méltóságos püspök ur, szólott most Dániel ur, mintha a püspökkel érkezett Szentlélek szállná meg. Annál szebb a zászló mentői langyosabb. — ügy van! Igazán úgy van! — Miér’ mer azért, hogy az élet csata, beszélt orátorként most már Gömbölyű uram. Az a cimtábla volt az én életem csatájának a zászlaja. — Enyje, de jó adja Dániel bácsi! Aztán beléptek a házba. Az asztal terítve. Rajta a húsvéti pászka. A szentelt. Hófehér kosárban. Éppen úgy mint tegnap. Harminc esztendőnek előtte. Ma is úgy van! ...A püspök meg elmerengett a tegnapon. Jóságos szemeiben titkos köny rezgett. Áldó kezeit felemelte. Náncsi mama letérdelt. Dániel uram... meggörnyedt. — Áldja meg a jó Isten ezt a házat. És áldja meg ezt a két jó öreget. Legyen oly szép az ő tisztes öregségük, mint amilyen volt egész életük. Csendes és boldog. Egyetlen szem nem maradt könytelen. A pitvarból hangos zokogás hallszott. És a püspök leült. Megizlelte a Náncsi mama pászkáját. Olyan jó izü volt az ma, mint tegnap. Danyi bácsi meg lehajolt. Sose tudta a püspök, miért. — Meg van kiáltotta Gömbölyű uram. És gyermeki örömmel mutogatta a püspök lábának mértékét. Mikor meg a nagy vendég eltávozott... Náncsi mama diadalmasan mondotta — A mi urfink evett a pászkámból ennek előtte harminc évekkel, tegnap... és nem vetette meg a mi püspökünk ma sem. Riadó az iskolában. A kultuszminisztérium rendeletet küldött a tanfelügyelőknek. A rendelet első része a tűzrendészed szabályokat foglalja magában az iskolaépületek tűzbiztonságának megóvására, második részében beható utasításokat ad a gyermekek kioktatására és a szükséges gyakorlatok rendezésére. Az egyes osztályok kiképzése után gyakorlatokat fognak tartani a többi osztályokkal. Minden iskolában negyedévenként próbariasztások tartandók. A tanulókat figyelmeztetni kell arra, hogy lesz tüzilárma, de úgy, hogy annak az időpontjáról ne legyen tudomásuk. Egy évben legalább egyszer füst mellett tartandó meg a próba, hogy a gyermekek komoly esetben a füsttől se ijjed- jenek meg. A rendelet részletesen megállapítja a riasztás és kivonulás módozatait, a tanító viselkedését. A tanító kivonuláskor az ajtó mellett áll föl, mig a tanulók mellette vonulnak el és helyét csak az utolsó gyermek távozása után hagyhatja el. GAZBAK VILÁGA. Milyen mélyre vessük a kerti magvakat ? A magyar népnek annyi a babonája, hogy igen gyakran kárát vallja. Hogy mást ne mondjak, tiz magyar falu közül kilencben nagypénteken vetik a mákot, vagyis néha több mint egy-egy hónapi időközzel különbözik az egyik évi vetés a másiktól. No meg azután jön a fogyó hold, meg a teli hold mint vetési határidő naptár. Egyszóval minden, csak az adott körülmény nem. És igy áll a dolog arra nézve is, hogy mit milyen mélyen vessünk: azért szükségesnek látom ebben az irányban némi magyarázattal szolgálni. Általános szabályul azt állapíthatjuk meg, hogy egy-egy kerti vetemény magvát nem kell mélyebbre vetnünk, mint amekkora ennek a magnak az átmérője, vagyis más szóval ne takarja vastagabb földréteg a magot, mint amilyen vastag maga a mag. Ebben a tekintetben kivételt csak a hüvelyes vete- mények tesznek, melyeket mélyebbre kell vetnünk. Az általános szabály azonban csak a középszerű talajra nézve áll. A homokos vagy egyéb igen porhanyó talajban a magot mélyebbre, az agyagos talajban kevésbé mélyre vetjük. De befolyásolja a vetést az időjárás is, amennyiben esős időben nem kell olyan mélyre vetnünk, mint szárazban. Az elvetett kerti mag szereti, ha a vetés után deszkával lepréseljük, de ne mulasszuk el előbbf kivált kötött talajban, az elvetett mag fölé vékony homokot vagy porhanyó televényföldet szórni, mely a talaj megcserepedését meglehetősen akadályozza. Igen apró magot, minő például a máké, előbb felében finom homokkal kell megkevernünk, mert igy a vetésnél a mag jobban eloszlik. Az ilyen apró- szemű vetésnél az öntözésre nagyon kell ügyelnünk és még aprólyuku rózsáskannát sem szabad hozzá az öntözésnél használnunk, mert különben a nehéz vizsugár alatt a mag helyéből minduntalan kifordul, hanem legokosabb ha eleinte permetezzük. ^ ^ * Miért fontos a szántás ? A gazda ember megszántja földjét évről-évre, beveti és aztán arat. Csakhogy ritkán van jó termés. Igaz, hogy a folytonos művelés miatt a föld nem oly termőképes, mint a régi világban. Éppen azért kell nekünk okos megmunkálással a talajnak termőerejét elősegíteni, hogy igy ismét bőven arathassunk. A hány szántás annyi kenyér, mondja a magyar közmondás vagyis több szántás, bőaratás. Sok gazda nem gondolja meg miért is kell szántani voltaképen; csak arra valónak tartja, hogy a földet alkalmassá tegye a vetésre. Eszerint elég volna a vetés előtt szántani egyszer! Ha mégis többször szánt, azért teszi, mert — mondjuk — örökölt szokás. Nagy tévedés ez! A kertész mily gondosan készíti elő a talajt, melybe virágjait akarja ültetni. Felássa, megtrágyázza s ha virág kinőtt, kapálgatja, megtisztítja a gyomtól, öntözi, szóval rendbentartja a földet. így kell tennie a jó gazdának is. A talaj kimerül, a növények el
