Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-08-07 / 31. szám
4 MAGYAR FÖLDMIVELO GAZDÁK VILÁGA. Az almabor. Többféle gyümölcsből lehet bort csinálni. Leggyakoribb az almabor, mely a legjobb is. Lehet körtéből és ribizliből is bort csinálni. Franciaországban és Belgiumban igen sok almabort csinálnak. Ezekben az országokban erre a célra alkalmas almafajtákat nagyban termesztenek. Miná- lunk nem sok értelme van a gyümölcsbornak, mert szőlőborunk is terem annyi, hogy alig tudjuk értékesíteni. Mindazonáltal, akinek annyi almája van, hogy nem tudja másként értékesíteni, helyesen teszi ha borrá dolgozza fel. A gyümölcsbor általában, de különösen az almabor gyönge, kellemes, egészséges ital. Bizony jobb volna, ha szertelen pálinka és sörivás helyett ez jönne divatba. Igazi jó, tartós almabort csak az ehhez való, hibátlan és teljesen érett almából lehet csinálni. A hullott, férges, éretlen almából silány és könnyen romló bor lesz. A nálunk termeszteni szokott almafajták közül borkészítésre alkalmasak: a Fehér tafota, Maszánszky, Angol téli parmin, Török-Bálint, Vecsési édes, Pojnyik. Általában legalkalmasabbak az őszi és koránérő téli fajták, melyek édes savanykásak. A nyári édes alma bornak nem való, legfeljebb más fajtával keverve használhatjuk. Az almában rendszerint kevés a cukortartalom és sok a savanyúság. A körtében pedig megfordítva szokott lenni; ebben több az édesség és kevesebb a savanyúság. Ezért ha igazi jó almabort akarunk készíteni, a kettőt keverjük és pedig oly arányban, hogy a keverékben kétharmad rész alma és egy- harmadrész körte legyen. A bornak szánt almát és körtét gondosan át kell válogatni, a hibásakat, férgeseket, rodthadtakat kidobáljuk. Azután megmossuk. Kétféleképpen szokás ezután az almát, körtét kezelni. Vagy mindjárt megzúzzák vagy előbb iz- zasztják. Az izzasztás abból áll, hogy a megmosott almát valami szellős helyen halomba rakják és úgy hagyják 3—4 hétig. A körtét külön szintén halomba rakják és igy hagyják, mig megszotyorodik. A megizzasztott gyümölcsöt ismét átválogatjuk, rothadtakat eltávolítják, az épeket megzúzzák. A bornak szánt gyümölcsöt meglehet közönséges csomaszoló-fával is zúzni, de van erre alkalmas zúzógép is, olyanforma, mint a szőlőzuzó. A megzúzott gyümölcsöt, vagyis a cefrét ne hagyjuk sokáig álldogálni, mert megecetesedik, hanem mentői előbb sajtoljuk ki. A sajtoláshoz alkalmas a közönséges, sürü kosaru borsajtó is, de van csupán erre a célra szerkesztett sajtó is. ügy gyümölcszuzót, mint sajtót a földmivelés- ügyi miniszter ád kölcsön oly vidékekre, ahol a gyümölcstermés bő és egyébként nem értékesíthető. Ezekért az eszközökért egy koronás bélyeggel ellátott írással kell folyamodni. Hogy a sajtolás könnyebben menjen, a sajtó kosarát úgy töltjük meg cefrével, hogy közé rétegenként, körülbelől minden arasznyira egv-egy fűzfa-vesszőből ritkásan kötött, a sajtókosárhoz illő, kerek cserényt teszünk. Ha az alma és körte elég édességet tartalmaz, elég édes mustot ád, melyből tartós bor válik. Ha azonban a fölhasznált gyümölcsben kevés az édesség, avagy erősebb bort akarunk készíteni, a mustot megcukrozzuk. Ahány fokkal akarjuk a bor erősségét emelni, annyiszor két kiló cukrot kell minden 100 liter musthoz tenni, mert egy hektóban két kiló cukorból lesz egy fok szesz. Közönségesen elég, ha minden hektó musthoz 4—6 kiló cukrot teszünk. Erre a célra csakis tiszta süvegcukrot szabad hnsználni. A gyümölcsmustot, mint a szőlőmustot annak rendje és módja szerint kieresztjük és pedig, mint a szőlőmustot, ezt is zártan, vagyis kotyogóval erjesz- szük. Igv semmi szesz nem vész el, a bor zamatosabb és erősebb lesz s megromlásnak is kevésbé van kitéve. Erjesztésre legalkalmasabb az olyan helyiség, melyben állandóan 20—24 C fok a meleg. Ha a bor már nem pezseg, teljesen kierjedt, a hordót feltöltjük és jól beaknázzuk. A további kezelése éppen olyan mint a szőlőboré. Q A halottgém. — Egy hontmegyei falunak a halottkéme igen pontos és akkurátos ember. A hivatalát roppant méltósággal látja el s a haláleset alkalmával néha órákig is izzad, mig kiböki, hogy az észrevételek rovatába minő talpraesett megjegyzést lirkantson. Hanem aztán meg is van csinálva az a halottkémi jelentés úgy, hogy a jegyző ur néha három napig is fogja hasát nevettében. Az, hogy sohasem ir kémet, hanem mindig gémet már olyan megszokot dolog, mint az őszi eső, de maguk a rubrikák össze-vissza cserélése a mulattató. A legutóbbi halottvizsgálati jegyzőkönyvben pl. ilyenformán szóltak az egyes rovatok: A halál neme: furkós bot. A halál oka : Metykó József, (t. i, ez ütötte agyon a virtuskodó legényt.) Észrevételek: Nem vette észre, mert hátulról ütötte agyon. N. N. halottgém. A fukar fiskális. Nagyon gazdag, de garasos fösvény ember volt a bunyevác ügyvéd, aki mindent potom olcsón szeretett venni. Egyszer kérdi biró barátjától, ennek jobb lábára mutatva ; — Hogy volt ez a szép cipő ? — Ez a cipő ? Ez hét korona. — Ejnye, ilyet már én is veszek. Azt hittem, én vagyok a legjobb gazda, aki életemben soha sem adtam többet nyolc koronánál egy cipőért, de egyse is volt ilyen finom és elegáns, mint a tied. Onnét már én is veszek, hol vetted? A biró megnevezi a város első cipészüzletét, hová az ügyvéd be is állít másnap. — Kérek egy éppen olyan cipőt, amilyet a biró barátom vett! A cipőt előadják, az ügyvéd felhúzza, pompásnak találja s leszúr érte hét koronát. — Nem elég ez, uram! — mond a boltos. — Tizennégy korona ennek az ára. — Micsoda? Csak nem vesztem meg. Itt a cipője, akkor nem kell. Egyenesen a biró barátjához megy. — Ez már mégsem járja, kedves komám, becsaptál, hiszen tizennégy korona az a cipó! — Már komám, én nem csaptalak be, te az egyik cipőmre mutatva kérdezted, hogy volt az a cipő, az pedig hét korona volt, lévén mind a kettő tizennégy korona.
