Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)

1910-07-17 / 28. szám

8 MAGYAR FÖLDMIVELŐ ♦ ISa£BBT!BK-1!ARA. A bukovinai magyarok. III. A bukovinai magyar községek lakosai . . . nem csángók. Mikor Bukovina a Habsburgok uralma alá kerül, a törökök — mint irtani — onnan kivonulnak. Az uj kormányzó, Hadik András kénytelen telepesekről gondoskodni. Hadik hívására jönnek — a mádéfalvi vesze­delem után — a székelyek Bukovinába. Ámde a székelyeken kívül érkeznek csehek, németek. És pedig nagy számmal. E vidék akkori lakosai: az elvonult törökökön kivül oláhok, ruthének és oroszok voltak. Ezek külön-külön községekben laktak. Példájukon a be­hívott telepesek is zárt községeket alkottak. Ennek a szerencsés alakulásnak köszönhető, hogy immár százharminc esztendő után is híven megtartották nemzeti vonásukat, erős magyarságukat és az anya­hazához való ragaszkodásukat. Sőt forró vágyakozásukat is. Öt magyar község alakult. Ezek közül: Hadikfalva (1000, Andrásfalva 3000, Istensegits 2500 lakójával tisztán magyar. Józseffalván 1500 magyar mellett már 700 oláh lakos van. Fogadjistenen fele oláh a népességnek. Pontosan nem lehet tudni a magyarság számát, mert a kivándorlás nagyban megindult... Erről majd külön emlékezünk meg. Most csak azt állapítjuk meg, hogy a bukovinai magyar községek lakosai — nem csángók. Hibásan nevezik őket csángóknak. A csángók Moldvába szakadt magyarok. S — fájdalom — már teljesen eloláhosodtak. Azonkívül a csángó szó értelme annyi volna, mint nálunk — a csavargóé. Hát, hogy is kerülhettek tőlünk elszakadt test­véreink a csángó gyűjtő név alá. Mikor a nyolcvanas években Odescalchy Artur herceg élére állott a bukovinai székelyek és a moldvai csángók visszatelepítési akciónak (mozga­lomnak) : akkor az öt magyar község székelyei is a csángó gyűjtőnév alá kerültek. így szokták meg és igy dívik ma is a csángó elnevezés. De helyesebb, történelmileg hivebb volna, ha a magyar közönség (tehát ha itthon is) Bukoviná­ban élő testvéreinket, származásuknak megfelelően székelyeknek vagy egyáltalán magyaroknak neveznék­És ne csak neveznék, de ismernék meg. S a derék, szorgalmas testvéreinkkel közelebbi, sőt benső viszonyba lépnének. Gyorslábú indiánok. A föld legfürgébb és egyúttal legérdekesebb néptörzse, a szeri-indiánusok törzse, akik a kaliforniai öböl egy szomorú, elha­gyott sivatagján laknak. Ennek a törzsnek majd minden tagját olyan fürge lábakkal áldotta meg Isten, hogy ha egyszer kedvük szottyanna lerándulni hazánkba valamelyik nagy futó versenyre, játszva vernék le a legjobb versenyfutókat is. A gyermekek és asszonyok azzal mulatnak, hogy üldözőbe veszik a mezőkön a futó nyulat és puszta kézzel elfogják ané'kül, hogy valami pányvát vág}' más eszközt igénybe vennének. A felnőtt férfiak azonban a sivár pusztán utol­érik a leggyorsabb lábú szarvast és antilopot is, a leg­gyorsabban vágtató ló sem képes velük versenyt futni. Az a vidék, amely ezeket a borzasztó és óriási termetű vadakat fiainak mondja, épen olyan borzal­mas és művelhetetlen, mint ők maguk. Ezen az elrettenően szegény és mégis bőséges táplálékot nyújtó vidéken nőttek fel a szeri-indiánusok és egytől-egyig hatalmas, harcra termett alakok, széles, erős mellkassal, hatalmas izmokkal. Bőrük csaknem fekete és a hajuk is koromfekete. Testtartásuk olyan, mint egy nemes telivér versenylóé és acélos izomzatúk olyan, mint egy verébé. A borotvaéles és forró kövekkel védett sziklatalaj a szaruhoz hasonló keménységűvé tette a bőrt a talpukon és a lábaikon egészen a térdig, úgy hogy még az állatok ál­tal elkerült kaktusz-sürüségen is habozás nélkül keresztültörtetnek. A művelődés olyan alacsony fokán állanak ezek az indiánusok, hogy még késük sincsen. A húst általában nyersen eszik. S3 A SZERKESZTŐSÉG TELEFONJA. « Vidéki. A Katii. Sajtó szövetséget minden kath., sőt keresztény embernek szent kötelessége ma pártolni. Szép és dicséretes dolog, ha ön és társai belépnek a sajtó-szö­vetségbe. De itt főleg a formai belépésen kivül arra van szükség, hogy a kath., a bevallottan keresztény sajtóra gyakorlati pártfogásban részesítsük. Az az járassunk katho- likus, keresztény újságokat és a magunk körében mindent kövessünk el azok terjesztésére. A kath. Sajtó-szövetség örvendetes munkát fejtett ki eddig is. De ’iszen itt-ött 10 millió kath. emberről van itt szó. Mikor jutunk el mi a megnyugtató arányszámokhoz? Minden felvilágosítással szívesen szolgálunk ebben az ügyben, csak forduljanak bátran hozzánk. És bizalommal. — Pereoz. Azt az elbeszé­lést igenis közölni fogjuk. Közvetlenül a népszámlálás előtt. — Kruppa N. Hát legalább tízszer hirdettük, hogy lapunk a nagy mezei munka tartama alatt szünetel. És feltűnő helyen hirdettük. De hát ha lapot járatunk, azt olvassuk is el. — Z—i, Kr. Megadta neki. ’Iszen akkor egyenesen a falnak mennénk. -- Pedagógus. Bátran idézhetjük az ismert mondást arra ez esetre : »Fogtam törököt, de nem enged.« Majd veri az élet. Megcsalják, közönséges szarvasbogárrá teszik. — 2. A kíváncsiság a nők, az öregek és gyermekek előjoga. A legjobb minőségű háztartási és gazdasági olkkek, hamisítatlan jó Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, a mozgalom kezde- --------------------- ményezői forduljanak útbaigazításért a . ............... „H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez,-------■ -----------—— B TJ ID .A. 3? E S T. ..■ ­Kö telékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom