Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-07-17 / 28. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 7 ei a mi ujsAs? a a Gazdák szövetsége. — A nyíregyházai gazdagyülés. — Az egész világ mozog. Egyesül, szövetkezik, tanácskozik. Valóban a mi századunk — az egyesülés, a szövetkezés százada. Hát hogy maradhatnának tétlenül, veszteg — a gazdák. Ilyen a gazdák, a kik úgyszólván a legsúlyosabb áldozatokat hozzák társadalmunk számára. A kik legjobban ki vannak téve nemcsak az elemek csapásainak, hanem az élelmesek furfangjának. A kartelek, meg különösen a tőzsde vakmerő, sokszor embertelen spekulációinak. Ilyen, hiába való minden beszéd. Magyarországot ma is a föld tartja. Az az ország fejős tehene, kultúránk, haladásunk java része a földből nőtt ki. És ma is a föld hordja hátán a legnagyobb terheket. Reménységgel, jogos bizodalommal tekinthetünk tehát az országos nagy gyűlés elé, melyet a Gazda- szövetség szeptember 20-án tart Nyíregyházán. A kérdések, miket ott, ezen az országos nagy gyűlésen megvitatni fog egytől-egyig — nemcsak érdekesek, de égetők is. Különös jelentőséget tulajdonítunk azonban azon tárgynak, melyről a perbenyiki gróf, Majláth József fog előadást tartani. A földbirtokosok szociális feladatáról. Ez az, mely minket és ezreket legjobban érdekel. Mert nagyon nagy ideje, hogy világosság legyen. Hogy a félreértések messze űzessenek. Hogy az egyszerű földmivesek, kisbirtokosok is lélekkel csatlakozzanak azon szövetséghez, mely a gazdavilág érdekeit védi, fejleszti. A vármegyei gazdasági egyesületeket, de általán a Gazdaszövetkezeteket is azzal vádolják ellenséges oldalon, hogy csak a nagybirtokosok a nagybirtokok érdekeit szolgálják. Az urak, a grófok, a nagy- birtokosok egyesületének gúnyolják. Hát mutassák meg az egyesületek, mutassa meg a Magyar Gazdaszövetség és pedig évről-évre csattanósabban, hogy igenis van benső ereje, van varázsa arra, hogy a kisbirtokosokat, sőt a kisgazdákat, földmiveseket is keblére fűzi. Magához csatolja. Érdekeiért lelkesedik. Dolgozik és a maga érdekeivel azonosítja. Ha a nagybirtokosok, a nagybirtokok megértik és teljesitik ez irányban való kötelességüket, ha magukhoz tudják emelni a kisembereket és megértetik velük, hogy az ő életük, kenyerük, boldogulásuk szorosan össze van kapcsolva és akkor megkezdődik a gazdavilágban az a vérkeringés, mely hivatva van uj, friss vérrel ellátni azt az osztályt, mely elvégre is ma még és ki tudja meddig — leghatalmasabb osztálya a nemzetnek. — Vilmos német császár Magyarországon. Mikor e sorokat Írjuk, lázas készültséggel várjuk a német császárt Magyarországba. Vadászatra jő hozzánk, azon alkalomból, hogy az agg Ferenc József királyt látogatja meg a németek uralkodója Bécsben. Mohácsra érkezik Vilmos császár, honnan tovább indul a béllyei vadászatokra. Kérdés azonban, hogy a kolera hirek nem fogják-e a császárt szándékától eltéríteni. — Templom-fölszentelés. Sátoraljaújhely kath. közönsége szép ünnepet ült. Az újonnan restaurált római katholikus templomot most szentelte föl Fischer-Colbrie Ágost megyés püspök s ezzel a hívek régi vágya ment tel jesedésbe. A régi plébániatemplom ugyanis már jó évtizede szűknek bizonyult s kibővítése és átalakítása most befejeződött. — Jubiláló gazdasági egyesület. A Szatmár- vármegyei Gazdasági Egyesület a jövő évben ünnepli meg munkásságának félszázados jubileumát. Az egyesület igazgató-választmánya már foglalkozott a jubileum előkészítésével és bizottságot küldött ki ebben az ügyben. A kiküldött bizottság abban állapodott meg, hogy az ünnepet 1911, évi szeptember hónapban tartja meg és azzal kapcsolatban kiállítást is rendez. — Szabadságolt ököritói katonák. A hadügyminisztérium tartósan szabadságolt hét ököritói illetőségű katonát 1912. évi október 1-ig. Az ököritói hadkötelesek ezenkívül még abban a kedvezményben részesülnek, hogy azokat, akiket ebben az évben besoroznak, két havi kiképzés után szabadságolják és azok, akiket a jövő évben soroznak be, csak két évi szolgálatra lesznek kötelezve. A határon. Sátoraljaújhelyről Írják, Krundel Ignác titkos kivándorlási ügynök három nagykemencei földmivest átvitt a galíciai határon egy lengyel állomásra. Ott elszedte tőlük mintegy 1600 korona készpénzüket, azután elillant, A három paraszt toloncuton jött haza. — A .kiséitet." Kassáról írják, hogy Bárcán hetekkel ezelőtt meghalt egy jómódú földmives és néhány nappal a temetés után a falu népe azt kezdte rebesgetni, hogy a hallott lelke hazajár, nemcsak éjjel, mikor az ágyat megmozgatja, a tejes köcsögöt kiüríti és a család vacsoráját eleszi, hanem fényes nappal is kopog, köhög és riasztja a népet. A csendőrökhöz is eljutott a babona hire és hétfőn este lesbe álltak és sikerült az állítólagos kísérteiét abban a pillanatban tetten érni, mikor kopogásával kiriasztotta lakásukból a házbelieket és a szobát - fosztogatni kezdte. Letartóztatása alkalmával kiderült, hogy Kovács nevű csavargó, akit többrendbeli lopásért már régóta keresnek. — Üldözik a bihari haramiát. Négy vármegye Csendőrsége folytat izgalmas hajszát a bihari betyár, Vitális Imre után, aki meggyilkolta az anyósát és agyonlőte Szirb György hajói gazdag marhakereskedőt és üldözése közben agyonlőtt egy csendőrt és egy másikat megsebesített. A csendőrök azonnal üldözőbe vették a támadót, de a korom sötétségben nem tudtak ráakadni s csupán a kalapját találták meg. A vizsgálat megállapította, hogy az őrsvezetőt nyolc lépésnyi távolságról terítették le. Szabó István gazdát, aki a gyilkosnak éjjeli szállást adott, a csendőrök letartóztatták. A haramia most az erdőben bujkál. Százötven csendőrt mozgósítottak ellene. Az egész környéken nagy a rémület. A község lakosai a községházán töltik az egész éjszakát, mert senki sem mer hazamenni a lakásába. — Pénzhamisító cigánybanda. A biharme- gyei Élesd községben a csendőrség egy pénzhamisító cigánybandát leplezett és tartóztatott le. A banda egyszerű cserépgyártó cigányokból áll és húsz koronás aranyakat gyártott oly módon, hogy előbb gipszformákat készítettek és abba öntötték az ólmot, hogy pedig aranyszint is adjanak az öntvénynek, sárga rezet kevertek közé. Az öntvény, mely formailag jól sikerült, színével az első tekintetre elárulta, hogy hamis. Az egyik cigány azért mégis vállalkozott, hogy értékesíti. Élesden meg is kísérelte a hamisítványon túladni, de mindjárt rajta veszített. A kereskedő ugyanis, akinél el akarta helyezni a pénzt, az asztalhoz ütötte és igy megállapította, hogy ólom. A cigányt nyomban elfogták és az élesdi csendőrőrmesternek adták át. A csendőrség kiment a cserépgyárba, ahol Kovács György kunyhójában megtalálta a hamisításhoz szükséges felszereléseket, ötven darab kész hamisítvánnyal együtt. A cigányokat azonnal letartóztatták. Kovács György a banda feje be is mutatta a hamisítványok készítési módját. Ennye, hát még sem fizettél elő a „ Magyar Földmivelőu-re?
