Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-07-03 / 26. szám
6 MAGYAR FÖLDMIVELŐ nem való hulladékot szintén össze kell szedni és mélyen elásni, vagy inegforrázni. A Egy amerikai szakember a sertéshizlalásról, John J. Murphy, egy nagy amerikai sertésvágó cég szakértője és fő bevásárlója a »Gazelle«- ben a következőket Írja: »A nagy sertésvágó iparosok szempontjából nincs párja a kukoricával hizlalt sertéseknek. Kétségtelen, hogy búzával, árpával és más gabonákkal is lehet sertéshúst produkálni, de nem olyat, mely a konzerválás! eljárások során a súlyát jól megtartsa. A legbecsesebb az olyan sertés, a mely a kukoricával hizlalt ökrök ganajá- val is táplálkozik. Az ilyen sertések egészségesek, erőteljesek és nagy tisztasulyt adnak a levágásnál. E3 EE3 £23 HÁZIASSZONY. 23 a iffl a a a Szenet a tyúkoknak. Igen hasznos, ha a baromfiak vizében, ivóedényében faszenet tartunk, mert ez tisztán tartja italukat. De épen olyan hasznos, ha a tyúkok is esznek szenet, mert annál egészségesebbek maradnak. Csakhogy törve hiába adjuk a szenet nem nyúlnak hozzá. De könnyen rákapat- hatják a szénevésre úgy, hogyha kukoricát szénné égetünnk és elhintjük nekik. Azt mohón falatozzák fel és az az eredménye lesz, hogy tyúkjaink nemcsak egészségesebbek lesznek, mintegy megvédve a a betegség ellen, hanem még mint szorgalmas tojók is ki fognak tűnni. A kukac kiirtása. A kertészkedők gyakran rémülve látják, hogy díszpéldányaikat megfúrta a kukac. Ezeknek adja egy német háziasszony azt a tanácsot, hogy oly gyümölcspéldányokat, melyeket csak mostanában ért a baj, megmenthetik, ha vízbe sülvesztik a fán lógó gyümölcsöt. A vizes edény karóra legyen erősítve. A kukac rövidesen kimászik és megfullad. Üvegragasztó. E ragasztóval meg lehet az üveget ércre erősíteni, tehát leginkább alkalmas a petroleum lámpákhoz, melyeknek medencéjéről gyakran leválik az érckarika. Három rész kolofóniumot és 1 rész szódát 5 rész vízben megfőzünk és e szap- panszerü oldat 50 részét 100 rész gipsszel elkeverjük. E ragasztó teljesen ellenáll mindenféle olajnak, a mint megszáradt. Az emberi masina. Soha furcsább és csodálatosabb gépezetet, mint az emberi masina, még nem ismertek. Íme, minő alkatrészekből vagyunk összetéve mi, egyszerű emberek: Az emberi test 150 darab csontot és 500 izmot tartalmaz. A felnőtt ember vérének • a súlya 15 kilogramm; a szív mérője rendes fejlettségnél 15 centiméter ; 70-et ver percenkint, 4200-at óránkint. 36,702.000-et egy év alatt; minden szívverés 44 gramm vért indít el a helyéről naponta, tehát 4435 kilogrammot. Az összes vérmennyiség három perc alatt végzi keringését. A tüdő rendes állapotban öt liter levegőt tartalmaz; óránkint 1200-szor lélegzőnk s ez idő alatt 6000 liter levegőt. fogyasztunk. A bőrnek három rétege van, melynek vastagsága 3—6 milliméter közt változik; minden négyzetcentiméterre 12.000 pórus esik ; e likacsok egész hossza 50 métert tesz ki. ISMERETEK - TAR A. A bukovinai magyarok. I. A magyar társadalom és bukovinai testvéreink. A legnagyobb magyar, Széchényi István, fajának, a magyar fajnak rajongásától eltelve, nagyot, merészt mondott... Azt mondotta, hogy oly kevesen vagyunk mi magyarok, hogy még a... gyilkosnak is meg kellene kegyelmezni. Ez a merész, de mély értelmű nyilatkozat sokat, nagyon sokat rejt magában. Nagy értelme van. Hogy ugyanis a magyar fajnak életérdekében van, hogy minden egyes tőkéjét, egyedét, személyét megbecsüljük. Értékeljük. Iszen lesve-lessük a statisztikát, ezt a modern (uj módi) tudományt, számoló gépet: csak egy tized alatt mennyit gyarapodtunk. Elborult lélekkel tűnődünk a kis kék koporsókon, melyekbe gyermekeinket fekteti bele a gyilkos ragályos betegségek egész serege. A kis friss hantokon temetőinkben évről- évre, hónapról-hónapra az ország minden részében. És mindennek dacára sugárzó arccal dicsekszünk, hogy számban erősödtünk. Számban! Ám ez nem lehet tiszta öröm egy nemzetre nézve. Az a kérdés: vájjon érzésben, a nemzethez tartozandóság érzetének erejében is gyarapodtunk-e? Fajban, ősi, nemzeti vonásokban, jó szokásainkban és a haza iránt való igaz szere- tetben erősödtünk-e? Nem kell itt e kérdésre felelnem. Nem is bontogatom szálait. Nem huzom lova, messzire. Csak éppen az összekötés mián ismétlem, hogy bizony, ez erányban a mi örömünk nem tiszta, nem egész és nem zavartalan. Csak nem rég olvastam egy ismert irányú fővárosi lapban a meghódításnak, a túlsúlyban levő tudatnak igazán megdöbbentő dicsekvését: hogy t. i. — A zsidó Magyarországnak legműveltebb, legfinomabb, legfejlettebb Ízlésű népeleme... a szerzett műveltség ... egy valóságos második magyar nemességgé teszi a magyar zsidó polgárságot. És folytatólag ... — A kedvező vagyoni helyzet, a zsidó polgárságot gazdaságilag a keresztény fölé helyezi... És csattanóul... — Vannak persze még igazi, hamisítatlan fajmagyar Mokány Bercik is... ezek azonban elvesznek a viszonylagosan mégis csak kulturembernek nevezhető újabb szabású magyarok közt, a kiknek persze túlnyomó nagy része Jézus Krisztus bajtársai közül valók. (Pesti Hirlap aug. 11.) Hát igy állunk! Hát ilyenkor kapunk fejünkhöz és nézünk magunk körül: hányán is maradtunk mi még magyarok? És mikor az itthon levőkkel számot vetünk: akkor elszáll lelkünk a tengerén túlra. Ott is vannak. Ott is élnek! Rengetegen... sokan... az uj magyar hazába... Amerika magyar telepein. De a magyar társadalomban csak kevesen tud-
