Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-06-26 / 25. szám
MAGYAR FÖLDMIVtíLŐ 5 nagy kínokat, hanem, mert eszméletüket azonnal elveszítik, gyorsan és fájdalom nélkül halnak meg. * A cukor, mint izomerösitő. Régóta ismert tény hogy a cukor igen kitűnő izom- erősitő szer. Épp ezért a munkásosztály, a sportférflak, turisták és katonák táplálkozásában nagy szerepet kellene játszania. Egy tudós nemrég megfigyeléseket tett olyan embereknél, akik 20 órán át böjtöltek és megállapította, hogy azoknál, akik közbe 25 gramm cukrot ettek, az izmok elernyedése sokkal később következett be, mint azoknál, akik az egész idő alatt semmit sem vettek magukhoz. BAZIíAK VILÁGA. BEI E£3 ea Az aratás. A földmivelésügyi miniszter ur által a múlt hét végén közzétett előzetes becslés szerint ez idén különösen buzábul jó aratásunk lesz és kereken ötvenhárom millió métermázsára tehető búza kerül a magtárakba és hombárakba. A tavaszi árpa, a rozs, a zab már gyengébb termést fog adni. mig a kukorica szintén jónak Ígérkezik. Széna bőven termett, a legelők is jobban szolgáltak, mint a legutóbbi három esztendőben és igy általában azt lehet mondani, hogy a magyar gazda a mostani esztendőt a jobb évek közé számíthatja. Nem volnánk azonban kellően komolyak és igazságszeretők, ha meg nem jegyeznénk, hogy valami túlságos nagy okunk nincs az örömre. Mert bizonyos az, hogy igazság szerint sokkal nagyobbnak kellene lenni annak az összegnek, amit a mező- gazdaság a magyar népnek juttat. Mindenekelőtt számba kell vennünk azt, hogy az összesen huszonkét millió kataszter holdas szántóföld területnek majdnem öt hetedrésze kalászost, főleg pedig búzát terem. Ennek a nagy területnek csak kétheted részén művelünk jövedelmezőbb takarmánynövényeket, hüvelyeseket, kendert, lent, dohányt, meg a többi úgynevezett kereskedelmi növényt. Azután a búza nem fizet valami híresen. A magyar gazda az ő kitűnő talaján kataszteri holdanként a mostanihoz hasonló jó esztendőben sem arat többet átlagosan kilenc métermázsánál, vagyis jóval kevesebbet, mint a német és francia gazda a maga silányabb földjén. Világos ebből, hogy a magyar föld nem jövedelmezhet eleget, mert hiszen a legnagyobb része kevésbé értékes gabonanemüekkel van megművelve. Arra kell figyelmeztetnünk olvasóinkat, hogy ma az egész világon nagyon keresik és drágán fizetik a húst, amit pedig csak az állattenyésztés képes szolgáltatni. .Egyszerre hatalmasan meggyarapodnék jövedelmünk, több és jobban fizejtett munkát kapna a munkás ember, ha a magyar gazdák megszapori- tanák az állataikat és évről-évre több fölös állat kerülhetne eladásra, vágóhidra. Nem is tehet okosabbat a mai körülmények között a gazda ember, mintha az idei jó takarmánytermés és a jó aratás által adott több jövedelmet arra használja fel, hogy meglevő növendékállatait tenyészállatoknak neveli fel, ha kell tenyészállatokat szerez be, megnagyobbítja az ólját, istállóját és a gabonának szánt terület egy részét takarmánynyal műveli be. Akkor fogja igazán a magyar gazda sorsának javulását érezni, ha évenkint egy állat helyett kettőt hármat ad el és ahaellett magállatait is folyton szaporítja. Az ország el van árasztva külföldi kupecektől, akik drága árakat kínálnak a szarvasmarháért, a sertésért, a baromfiért. Ez idén ne adjunk el semmi állatot, amiből életre való tenyészállatot remélhetünk. Majd adjuk el jövőre, illetve szarvasmarhából két esztendő múlva a mustra állatokat és a magállatnak nem szükséges vagy nem alkalmas szaporulatot. Egyszóval az idén ne csak a jövedelme gyarapodjék a kisgazdának, hanem a jövedelmező tőkéje is. A dolog persze nem megy oly simán, mint ahogy itt leírjuk. Vannak a gabonatermelés meg- csökkentésének és az állattenyésztés gyarapodásának súlyosabb akadályai is. De okkal, móddal, egykét esztendő alatt minden akadályt el lehet hárítani. Hogy mik a főbb akadályok és mit kell tennünk elhárításuk érdekében, rendre elmondjuk majd. A magyar gazda most necsak a bő aratásnak örüljön, hanem okos ember módjára azon törődjék, hogy miképpen fordíthatja ezt a jó aratást igazán a javára. ^ _ Va nnak-e sárkányok ? Fiú: Ugy-e édes apáin, nem igaz az, hogy vannak élő sárkányok. Apa: (Nagyot sóhajtva) Oh fiam! Én is azt gondoltam, hogy nincsenek. Csak a mesében. Most azonban, hogy anyósom van, hiszem : bizony vannak élő sárkányok is. Fiú: De iszen a nagymama olyan cukros anyós hogy már édesebb nem lehet. Apa: (Izgatottan) Oh, az anyósok még cukrozva is — élő sárkányok. esi m ^ HÁZIA3SZ0N7. m m m BBS Ribizkebor készítése. A ribizkebort a következő módon kell készíteni: A teljesen érett, tehát már nem túlságosan savanyu fehér vagy piros ribizkét — esetleg lebo- gyózva — megzúzzuk és kisajtoljuk; a törkölyre kétannyi vizet töltünk, mint amennyi levet kaptunk a gyümölcsből s néhány óra múlva ezt is leszűrjük és kisajtoljuk, a folyadékokat — tehát a szinmustot és a kivonó vizet — egyesitjük. Ezáltal a savtartalmat — mely a ribizkében háromszorta több szokott lenni, mint a borban kivánatos — leszállítottuk a kivánatos fokra. Most az egyesitett folyadéknak minden 3 literében (mely 1 1. ribizkéből és 2 1. vízből készült) egészen tiszta cukrot oldunk fel oly menyiségben, hogy abból a kívánt erősségű és izű bor képződjék. Asztali bor készítése végett a 3 liter folyadékba 40—45 deka cukrot adunk, pecsenyebor nyerése végett ugyanannyi folyadékhoz 60—65 deka cukrot, édes bor képződése végett pedig 1 kilónyit. Részemről ez utóbbit ajánlom, mert ez felel meg legjobban a ribizkebor természetének. Természetesen fehérgyümölcsből fehér, pirosból piros bort készithetüuk s bármelyikhez lehet igen kevés fekete
