Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-06-26 / 25. szám
6 MAGYAR FÖLDMIVELÖ (szagos) ribizkét is adni, hogy zamatosabb legyen, de ezzel aztán mindenesetre vigyázni kell, mert sok belőle nagyon is szagossá teszi a bort, ami pedig nem kívánatos. Az erjesztést zártan, vagyis kotyogó; val ellátott edényben elég meleg helyiségben végezzük, hogy az ecetesedésnek útját álljuk; a fejtést mindjárt az erjedés megszűntével végezzük s néhány hét múlva ismételjük, hogy a seprő mielőbb eltávo- * littassék. Ha a bor teljesen megtisztult, palackozni is lehet, de vigyázni kell, hogy a palackban utóerjedés ne induljon meg, mely csak úgy volna meggá- i tolható, ha a palackokban töltött bort hólyagpapirossal ideiglenesen lekötözve nyakig vizbe állítanák ; és 70—75 Cu-ra felmelegitve lassan — vízzel együtt — lehűtenék és csak azután dugaszolnák be véglegesen puhára főzött tiszta parafa-dugaszokkal. Ez eljárás (u. n. pasteurözés) után utóerjedéstől többé tartani nem kell és a bor pár hónap múlva fogyasztásra alkalmas s bármeddig eltartható lesz. * Ribizkekocsonya. Az érett ribizkét megmossuk és levét szitán áttörjük, annyit, hogy 7 deci legyen belőlele. Negyvenkét deka cukrot 4 deci vízzel sűrűre főzzük, hozzá töltjük a ribizkelevet és 2 citrom levét, aztán 5 deka föloldott vizahólyagot; tiszta asztalkendőn átszűrjük, aztán formába töltve a jégen megfagyasztjuk. Perdu. Két idegen nyelvű ur beszélget a kocsiban. Egyik valami a kocsis előtt ismeretlen nyelven mondogatja — Perdii. A másik meg magyarul ismétli. — Elveszett.. . — Elveszett ember. A kocsis figyel. Mikor aztán a vendéglőbe érkeznek, a kocsis megadással kérdi az egyik vendégét... — Mit tesz az Uram, hogy perdii? — Elveszett. Hogy elveszett. — No hát instállom, jelentem alásan akkor a koffer is — perdii. Kivész a rák. Egy pécsi újság panaszolta : Sok évvel ezelőtt ilyenkor már vékaszámra hordták csalán közt a vastag ollóju pataki rákot, mely Baranya- megye apró folyóvizeiben, raalomgátjaiban százezrével szaporodott. A dunai, drávai halászok is szállítottak a pécsi halpiacra rengeteg mennyiségben keskenyollóju folyami rákot. Sőt Budapestre is sok került Pécsről. Egyszer csak valami betegség ülött ki a rákok között. A folyami rák úgy kipusztult, hogy hírmondója is alig maradt. A földmivelésügyi kormány a mesterséges ráktenyésztó helyekről minden évben több millió ráktojást sülyesztett a folyamokba; az eredmény azonban elenyésző. A pataki rák száma is megcsökkent. A malomgátakat rendszeresen tisztogatják s a ráktanyákat elpusztitják. A mi keveset összefogdosnak, ez egyenesen a vendéglőkbe kerül, ez is bádogdobozokban, konzerv alakjában. A kultúra hóditó útjában az óstermészet adományait mindig szükebbre szabja s arra kényszeríti az embert, hogy mesterséges tenyésztésről gondoskodjék. Csehországban a mesterséges halastavak mintájára ráktenyésztésre alkalmas víztartókat rendeznek be ; maholnap mi is erre fanyalodunk, ha rákot akarunk enni. «■Kara TANÁCSADÓ. sas sss tsa EJ 3 U Az állatorvos díjazása. Egy esetből kifolyólag kérdés merült fel az iránt, hogy olyankor, amidőn a tanácsadásra felkért állatorvos valamely beteg állatot idő hiánya miatt, vagy egyéb gátló körülmény következtében meg nem szemlélhet, szakszempontból megengedhető-e az, hogy az állatorvos az állattulajdonos kívánságára a gyógykezelés iránt tanácsot adjon és gyógyszert rendeljen. Továbbá mennyiben lehet az ily módon teljesített rendelés fejében díjfelszámításnak helye. Erre vonatkozólag a földmivelésügyi miniszter körrendeletben a következőkről értesítette az állatorvosokat : »A beteg állatok eredményes orvosi gyógykezelésének egyik főfeltétele a kórisme helyes megállapítása, ami általánosságban rendszerint csak az illető beteg állat alapos megvizsgálása, vagy észlelése utján lehetséges. Az olyan esetben, amikor a beteg állat idő i hiánya miatt vagy egyéb gátló körülmény következtében meg nem vizsgálható, az állatorvos a tulajdo- j nos kívánságára a gyógykezelés iránt tanácsot adhat ! és gyógyszert is rendelhet ugyan, hangsúlyozva azonban, hogy az ilyen eljárás csak hasonló kivételes esetekben, s csak akkor vehető igénybe, amikor nem szakember állal is általánosságban ismert, vagy felismerhető egyszerű bántalmakról van szó, s az illető állattulajdonos előadásából minden kétsé- j get kizáró módon megállapítható a fenforgó betegség természete, de az ilyen esetekben is kell, hogy az állatorvos felelőssége orvosi ténykedéséért egész teljességében érvényesüljön. Máltányossági szempontból nem tehető észrevétel az ellen, hogy az állatorvosok a felek részéről ily esetekben is díjazásban részesüljenek. Amennyiben azonban az ilyen módon teljesített rendelés az álatorvosnak sem több fáradtságot, sem nagyobb időveszteséget nem okoz, mint egy állatnak a saját lakásán való megviszgálása, úgy annak fejében az 1900: XVII. t.-c. végrehajtása iránt 95.000— 900. szám alatt kiadott rendelet 181. szakaszának 1. a) pontjában megállapítottnál magasabb díjazás nem igényelhető. Mennyi gabona terem a földünkön? Az angol statisztikai hivatal az 1907. évben termelt gabonáról a következő érdekes adatokat közli: Angolország és összes gyarmatain, vagyis 14 millió 500,000 hektáron 188 millió ötszázezer hektoliter gabonát termelt. Amerika, 24 millió ötszázezer hektáron 310 millió háromszázezer hektolitert és Európa 50 millió háromszáz- ezer hektáron 638 millió hektoliter gabonát termelt. Tehát összesen 1126 8 millió hektoliter gabona termett 1907-ben földünkön. Ugyanezen évben földünkön 392 millió szarvasmarha és ló volt, valamint 4269 millió tyuk és 19 millió 700 ezer lúd. Az asszonyok és a titok megőrzése. Ma esküdözni fog előtted az asszony, hogy néma lesz, mint a sir. Hogy titoktartó, amilyen 'nincs a világon. Holnap már elfecsegi, hogy titkot tud. Az asszony, a ki elárulja, hogy titkot tud... Holnapután már elfecsegi a titkot. És esküszik, hogy senki nem tudja, csak ő, meg te ... Egy hét múlva már az egész város, falu tele van a titokkal, mint a legközönségesebb piaci pletykával.
