Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)

1910-05-15 / 19. szám

8 MAG YAK FÖLDMIVKLÖ Haj, ő maradt, Mikszáth nekünk. Hogy mégis hírmondó, csudás hírmondó maradjon. — Mi volt a magyar iró ? Milyen most a magyar elbeszélő, mese mondó. És milyennek kell lennie a jövőben, ha még élni akar a nemzet. Miéi-’, mert igazán mondja a régi magyar iró- ember: — Nyelvében él a nemzet. (byp) * — A Baldácsy-kastély pusztulása. Esztergomból jelentik: Béla községben a hires Baldácsy-kastély, mely je­lenleg Ullmann Adolf tulajdona, ismeretlen okból hirtelen kigyuladt és tetőzete teljesen leégett. A kastély padlásán fölhalmozott antik bútor elpusztult. A kastélyról a tűz át­csapott a katholikus templom tetőzetére is, mely ugyancsak leégett. A kár 100.000 korona.- Betáblázás a más birtokára. A kecskeméti Köz- gazdasági Bankba a múlt napokban beállitott egy gazda s elmondotta, hogy ő Cséplő László és a ballószögi pusztán 50.000 korona értékű tehermentes birtoka van, a melyre most 10.000 korona kölcsönt akar felvenni. Az intézet fel­vette a kérelmet, aztán utánanéztek a telekkönyvnek és mindent rendben találtak. Aláíratták a gazdával a kölcsön- kötvényt és más szükséges iratokat is, azután megtörtént a telekkönyvi hatóságnál a zálogjog bekebelezése is 10.000 korona kölcsön és 500 korona költség erejéig. Kecskeméti Mihály igazgatósági tag, kijelen volt a kölcsön megszava­zásánál és a ki szőlőszomszédja Cséplőnek kint járt szőlő­jében s megkérdezte Cséplőtől, vájjon felvette-e már a kölcsönpénzt. Ekkor kiderült, hogy Cséplő semmit sem tud a dologról. Azonnal a városba hajtattak az intézethez, hol tudomásukra adták, hogy a délelőtt folyamán már járt ott a magát Cséplőnek kiadó ember, de azt az utasítást kapta, hogy két tanút hozzon magával, kik igazolják személyazo­nosságát, akkor a pénzt is megkapja. Az illető elment és azóta nem tért vissza. A'szélhámost még nem találták meg, bár keresik. — A hálátlan gyermekek miatt. Mező István makói gazda tragikus esete itt közbeszéd tárgya. Mező István egyike volt a legvagyonosabb embereknek. Szerette gyer­mekeit és vagyonának legnagyobb részét még életében szétosztotta köztük. Valamennyien dúsan el voltak látva. Öregségében megfordult szerencséje, teljesen tönkrement ugyannyira, hogy majd az egyik, majd a másik gyermeké­hez volt kénytelen menni, a kik azonban az önfeláldozó apát igen rossz bánásmódban részesítették. Vagyonából egy kis házikót mentett meg, ez is adósággal volt megterhelve és ki tűzték ellene az árverést. Az öreg bánatában öngyil­kosságot követett el és meghalt. Néhány sort hagyott hátra, elpanaszolva élete sorát és azzal zárta levelét, hogy élve nem akarta utolsó menedékhelyét elhagyni. — Negyvenhat évig voltak jegyesek. Genf köze­lében egy faluban szerencsés házassággal most ért véget a leghosszabb várakozási idő, amelynek valaha két szerelmes alávetette magát. Egy jegyespár negyvenhat esztendeig, tehát nem sok híján egy fél évszázadig hűségesen kitartott egymás mellett. Egy idősek mind a ketten és éveik száma együttesen százhuszonnyolc. Már mint iskolás gyermekek ismerték és szerették meg egymást s igy a mátkaságuk idő­tartamát bátran meg lehetne hosszabbítani egy évtizeddel. Tizennyolc évesek voltak, a mikor eljegyzésüket ünnepel­ték. A vőlegény aztán nemsokára elutazott Svájcból és Délamerikába ment szerencsét próbálni. Nehezen boldogult odakünn és csak nagyon lassan gyűlt össze a háztartás alapításához szükséges összeg. Az évek teltek, múltak. A menyasszonyhoz minden héten jött levél, amelyre pontosan megérkezett Délamerikába a válasz. A regényes szerelme­sek számos arcképet is küldtek egymásnak, de a hosszú idő folyamán egyetlenegyszer sem találkoztak. Rendíthetet­lenül összetartottak, pedig mindegyiküknek elégszer lett volna lelt volna alkalma másvalakivel házasságra lépni. A napokban valahára megvolt az esküvőjük és már el is utaztak Argentínába, ahol fészket raknak. — Ötnapos lakodalom. »Hegyen-völgyön lakoda­lom ...« régtől fogva mesebéli dolog már, de most, ime, mégis a valóság egy öt napig tartó lakodalom juttatja az eszünkbe. Ez az öt napos lakodalom a tolnamegyei Ocsény községben zajlott le abból az alkalomból, hogy Sohár Ist­ván feleségül adta Juliska leányát Mizser Istvánhoz. A lakodalomra 260 család volt hivatalos és a résztvevőknek hat ház állott rendelkezésükre. Az öt nap során elfogyott egy ökör, egy tehén, két borjú, egy disznó és 50 hektó- liter bor. A kék- és feketeszinü rózsáról. A rózsának rendkívül nagyszámú szin- és alakbeli, változatai között, a szinmegjelölés meglehetősen önkényes és bizonytalan. Színeinek rendkívül sok árnyalatát szinte lehetetlen szóval kifejezni. A nyelv nem elég gazdag a sokféle színárnyalatot megnevezni és ezért a rózsa három főszine: a piros, a fehér és sárga szin mellett a sok szín­árnyalat és változat között, részint az üzleti élelmesség, részint a lelkes, mondhatnám rajongó rózsakedvelők néha olyan színeket is látnak, amelyek valóságban nincsenek meg: ilyen a rózsa kék és fekete színe. Valódi kék és valódi fekete szinü rózsát még senki sem látott, még senki sem állított elő. Amit némelyék kék­nek mondanak, az rendszerint vagy ibolya, vagy bíbor, vagy egy kis megerőltetéssel palaszinü, de valódi kékszinü rózsa, bár a napilapok hasábjain emlegetik, nincsen. Ez azonban nem zárja ki, hogy a kertészek a kékszinü meg a feketeszinü rózsa előállításával ne foglalkozzanak. Nagy, szinte milliónyi vagyont érne annak a kertész­nek, aki a rózsát tiszta valódi fekete színben forgalomba tudná hozni, mert az emberek vágyódása a rózsának e két meg nem levő színe után valami rendkívül nagy. Sokan foglalkoztak és foglalkoznak ma is, különösen Amerikában, a kék- meg feketeszinü rózsák előállításával. aa A SZERKESZTŐSÉ» TELEFONJA. EH & a a Gazdaköri tagok. Örülünk, hogy »talpraesettnek«, »prak­tikusnak«, »életszükségünek« mondják a szakharin és cu­korról Írott cikkeinket, ügy is van. Már hamisítják a bort. A tejet, a pálinkát, a kávét, a lisztet, a krumplit, a vajat, az ásványvizeket, a zsírt, a mandulát, a paprikát a gyapotot, még a levegőt is. Most már a cukrot akarják elvenni a modern nemzedék szervezetéből, testéből. Majd jön a só is. Vagy talán itt is van. Oroszországnak egyik legnagyobb szerencsétlensége például és bűne is, hogy elviselhetlen adót vet — a só monopólium révén. Az orosz nép már nem főz sóval. Nem bírja megfizetni. Puskaporral sóz, a mit a katonáktól kapnak kommandó szóra. A puskapor olcsó ott. A só elvonása is nagy bűn, de a cukoré is. A sóhiány elsatnyasztja, tönkre teszi az orosz népet. így lenne a cukorhiánya nálunk. 2) A szakharint cukor betegeknek adják. Miért? Majd adott alkalommal az Egészség rovatá­ban kifejtjük. Különben egy kis okoskodással már a közlött cikkekből rájöhetnek. A legjobb minőségű háztartási és gazdasági olkkek, hamisítatlan jó Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, a mozgalom kezde­- ------ ményezői forduljanak útbaigazításért a ....... .... ■,.. ■■ „H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, ■ B TJ XD A. P E S T. ■■■-------- ■ ~ ■ Kötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredmény nyel működnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom