Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-05-08 / 18. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 5 Már télen hozzá kellene az irtáshoz fogni. Tél- viz idején ugyanis legkönnyebb és legsikeresebb az irtás. A múltkor már irtuk, hogy pl. a vértetü különös előszeretettel a fán levő sebzett helyekre ragaszkodik. Ott élősködik a fa nedvéből. A fa sima kérgén nem igen üt tanyát. Ez a jelenség arra vezesse a gazdát, hogy mezítelen, takaratlan seb ne legyen se a termőfákon, se a faiskolában vagy már kiültetett csemetéken. Ha erre gondot fordít, a vértetü nehezen fog nála megtelepedni. Azért ha a fákon nyeséseket végzünk (különösen almafákon) a levágott vessző, vagy ágak helyét a törzsön azonnal kenje be és igy takarja be a késével ejtett sebet. Sőt ha a fán kéreg repedést vesz észre, azt is kenje be ojtott viasszal. Egy kiló gyantát megolvasztunk és mikor annyira lehűl, hogy a kezünk állja, de a gyanta még folyékony, folyton keverve töltünk rá 28 deka erős spiritust. Végül keverünk hozzá 10 deka lenmagot és igy tesszük pléh edénybe. O A vetés. Április havi helyzet. A magyar királyi földmivelésügyi miniszterhez a gazdasági tudósitóktól beérkezett jelentések alapján a vetés állapota áprilisban a következő volt: Április hónap folyamán többnyire változó, hűvös, szeles és esős időjárás uralkodott. A fel-, illetve hegyvidéken helyenkint havas eső, másutt hó is volt, a minek következtében az éjjel állandóan hűvös, sőt hideg lett és mert a dér és fagy sem maradt el, különösen a virágzásban levő gyümölcsfa, továbbá a kerti vetemény és helyenkint még az egész zsenge tavaszi vetés is megsínylette ezt a változó, hideg időjárást. A többször ismétlődött dér és fagy legerősebb volt a hegy- és dombvidékeken (—3, —4 C fok), a hol jelentékeny kárt is okozott. A sik vidékeken néhol a fagy okozta károsodás szintén szembetűnő, bár korántsem oly mértékű, mint az előbb jelzett helyeken. Mig a tavaszira és gyümölcsfélére az időjárás nagyobb részben kedvezőtlen hatású volt, a gazdagabban fejlődött őszire a hűvös idő annyiban volt kedvező, hogy fejlődésében kissé visszatartotta. Mindazonáltal körülbelül tizennégy nappal van előbbre a vegetáció, mint más évek ez időszakában. A korábban vetett erőteljesebb őszi rozs sok helyen nemcsak szárban, hanem már kalászában is van. Az erősebb búza szintén szárba megy, sőt néhol túlságos tömöttsége folytán az esőzés következtében helyenkint már meg is dőlt. Ápril hó végén, a mi híreink szerint az ország nagy részében fagy volt. A szatmári szőlőben és az ország más helyein is a szőlőkben 15—20 százalék kárt tett. * — Fagykár a szőlőkben. Ápril 24-én szombatról vasárnapra és vasárnapról hétfőre virradó éjjel az ország több vidékén erős fagy volt, mely a szőlőkben és gyümölcsösökben számottevő kárt okozott. Szőlőszeti és borászati szakközegek erre vonatkozóan a következő jelentéseket tették: A nyitrai szőlőszeti és borászati felfigyelő jelentése szerint a fagy a szőlőkben, a gyümölcsösökben nagy kárt tett. A beregszászi jelentés szerint Bereg- és Ungmegyék szőlőiben szombatról vasárnapra és vasárnapról hétfőre forduló éjjelen a fagy átlagos 15—20 százalékos kárt okozott. A bihardiószegi vincellériskola jelentése szerint Ung- megye vidékén az ottani szőlők s a fakadó hajtások lefagytak. A csálai állami szőlőtelep kezelősége jelenti, hogy a fagy úgy az amerikai, mint az európai szőlőkben, valamint a gyümölcsösökben is jelentékeny kárt okozott. Több gazdasági tudósitó a szólókét ért fagykárról tett jelentést, különösen Pest, Szilágy és Békés vármegyék területéről. Siralomházban. Várnagy : kérdi az elitéltet: — Mit ennél utóljára? Cigány : Báráckot, kenyergem álásson. Várnagy: Hisz a barack még csak most virágzik. Cigány : Nem báj, megvárom mig megérik. Cukor és szakharin. Csalás vagy csak kihágás ? Cukor és szakharin. Ezt a két szót mostanában sokszor nyomtatták le az újságokba. És sok szó esett róluk. Nem is csuda. ’Iszen milliókkal károsították meg ezt a szegény magyar államot. És azok a milliók mind a nép, az adózó polgárok verejtékéből pótlódtak. De meg a magyar gazdáknak is óriási károkat okoznak. Azoknak, kik nagy fáradtsággal és költséggel termesztik a cukor anyagot. Hát a magyar kereskedelemről, mit szóljunk. De ezt a csempészetet, ezt az »üzletet« más szempontból is meg kell rostálnunk. Mert nem kevesebbről van itt szó, mint — valóságos merényletről. Merénylet történt itt egy egész vidék, sőt ország népességének egészsége ellen. Hogy ezt megérthessük, rövid velősen előadjuk, hogy: Mi az a szakharin ? * * * A szakharin voltakép nem méreg. Csinálják a kőszénkátrány egy termékéből. De csinálhatják például abból a vízből, amit a ló már megivott. Aztán a mezei egerekből. Most már (1886-tól) nagyban gyártják, mert felfedezték, hogy a szakharin natrium vegyülékeinek, a szakharinsóknak is meg van az az értékesíthető tulajdonsága, ami magának a tiszta szakharinnak. Ez a páratlan tulajdonsága pedig: a minden mértéket meghaladó édesség. Említettük, hogy az ilyen utón készült szakharin 400-szor édesebb, mint a nádból, répából készített cukor. Hát igen ez pompás dolog. Egy pici, gombostű- fejnyi cukorral csudákat művelhetek. Nem kell a drága cukrot kiló számra venni. Ott a szakharin. Egy csepp. Aztán megvan. Csakhogy nem oda a buda! Mert a cukornak nem az a csodája, hogy édes. Más is. És ez a fő. Fő, hogy a cukor elsőrendű táplálék. A szakharin pedig nem az.
