Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)

1910-04-24 / 16. szám

6

MAGYAR FÖLDMIVELÖ

— a játékot. Sok-sok mindent találtak ki. Nem tartozik ide azon kitalálások (elméletek elsorolása).

Pedig egyszerű a dolog. Persze, most már Kolumbus tojása. Isten a játékkal a gyermekkort egy kedves, boldog műhellyé tette, Ahol úgy a lélek, mint a test, annak izmai, idegei nőnek, erősödnek, valósággal gyakorolják magukat az ő hivatásukban. A szem, a fül és különösen a kéz, a tapintás, a lábak, az ujjak — — mind mind gyakorolják magukat ebben a kedves műhelyben. A gyermekkorban. A hol a játék munka. Munka, mely gyötör, de boldogít is.

De nem csak a test, az érzékkel gyakorolják magukat hivatásuk teljesítésében. Szereznek erőt a későbbi munkára. Hanem a lélek is. Az a kis koponya, a gyermek ész morfondérozik az ő játékain. Szétszedi, összerakja. Alakit, kombinál. Akár a mesterember. Tehát gondolkozását gyakorolja. Aztán kis szivecskéje érez is. Sőt sir, ha bábujával játszik, felkacag, ha ötlete támad. És akar, ha egyszer a fejébe vesz valamit. Mi minden erőt fejt ki az a kis gyermek, ha egyszer a fejébe vette, hogy azt eléri, megcsinálja.

Okos szülő hagyja gyermekét, hogy játszón. Baj lenne, ba nem hagyná. Letörölné róla az élet első és legszebb zománcát, melynek fénye még a késői korban is visszamosolyog. Megrabolná kedélyét, az életnek páratlanul álló gyémántját, mely egyedül éghetetlen a kenyér küzdelmes társadalomban.

Ámde az okos szülő ezt a játékos életet korán és alkalmas időben üstökén ragadja. És mondom, elsőben is játékos foglalkozásra vezeti.

Mikor a gyermek szabadon tesz-vesz — játszik. Mihelyst azonban a szülő meghagyja, hogy ezt vagy azt még kell tenned, cselekedned : már kis kötelességet végez, munkát teljesít.

Például: Ha a gyermek az almát, diót saját kedvteléséből szedi fel a fa alól — játszik. Ha a szülők parancsára, meghagyására végzi ugyanezt a cselekedetet — már kötelességet teljesít, munkát végez. (Folytatom.) Mester.

Robbanás “yáBr3.di syujMég az ököritói szerencsétlenség be se heg- gedt, már ismét nagy szerencsétlenség hire érkezik Szegedről. Felrobbant a szegedi gyuj tó-gyár. Szörnyű emberáldozatot kívánt újra a gondatlanság, könnyelműség, a bűnös mulasztás. A halottak száma 8, súlyos sebesült 17. — A gyár romokban.

Mi a házasság?

— A varga papucs alá kerül.

— A kőműves tűzhelyet alapit magának.

— A börtönór békóba vereti magát.

— A halász hálóba kerül.

— A katona a harminc éves háborúba megy.

— A divatárusnő fejkötő alá kerül.

* — A fuvaros a házasság igájába fogatik be.

— A hajós a házasság kikötőjébe evez.

— A vegyész felbonthatatlan vegyi egyesülésre lép.

— A tudós azon veszi észre magát, hogy bolond lépést tett.

Megint a cigányok!

Ölnek ! Rabolnak ! Gyújtogatnak!

Egyszerre két helyről adnak hirt a cigáuyok garázdálkodásairól. — Nagyváradról Írják, hogy Tenke környékén a cigányok egy idő óta állandóan veszélyeztetik a lakók közbiztonságát. A minap éjjel a cigányok megtámadták Grünfeld Ignác kocsubai korcsmáros házát, a korcsma ajtaját fejszékkel feszegették, az ablakokat betörték folytonosan ezt kiáltozva:

— Zsidó, add ide a pénzedet I

Grünfeld családjával együtt az ivó pincéjébe menekült, honnan többször kilőtt az ablakon, mire a cigányok is lövöldözni kezdtek. A cigányok már égő csóvát dobtak a háztetőre, mikor véletlenül arra vetődött a csendőrór- járat, üldözőbe vette a cigányokat és közülök Lakatos Fekete Pétert és Páskuj Juont elfogta.

Hajdúböszörményből is rablótámadást Írnák, amelyet cigányok követtek el. — Buzsik László cigány több társával betört ifjabb Bodnár Gábor odavaló lakos házába, a gazdát leszúrták, feleségét pedig véresre verték. Azután a lakást felforgatták és minden értékesebb tárgyat magukkal vittek. A csendőrök keresik őket.

Az „Első magyar általános biztosító társaság“

a múlt hó 12-ikén tartotta évi rendes közgyűlését gróf Csekonics Endre v. b. t. t. elnöklete alatt. Az igazgatóság részéről az ügyeket a társaság vezérigazgatója, Ormódy Vilmos főrendiházi tag adta elő. Az igazgatóság felolvasott jelentéséből, valamint e lappéldányban is közölt zár- és mérlegszámlából kitűnik, hogy a lefolyt 1909-iki ötvenket- tedik üzletév eredményei voltak a társaság működése óta a legnagyobbak s összesítésükben a legkedvezőbbek. Az évi 5,113.728 korona 98 fillér tiszta nyereségből az igazgatóság osztalékul 1.500,000 korona összeget javasolt, tehát minden egyes egész részvényre 500 koronát, mig a nyereség többi része az alapszabályszerü levonások után a társaság dúsgazdag tartalékainak és alapjainak további erősítésére szolgál. Az üzleti eredményekhez méltó volt ezúttal is a társaságnak a közcélok iránt tanúsított hagyományos áldozat- készsége. A közgyűlés az összes számadásokat s az igazgatóság, illetőleg az egész kormányzótestület valamennyi javaslatát köztetszéssel egyhangúlag elfogadta s az 1909-iki üzletévre vonatkozó felmentvényt minden irányban megadta. Az egész részvényenként 500 korona osztalék kifizetését a társaság főpénztára már m. hónap 14-én megkezdte. A kormányzótestület tagjaiul egyhangúlag megválasztattak a következők: Elnök: gróf Csekonics Endre. Alelnök: gróf Zichy János. Választmányi tagok: báró Baich Milán, gróf Bánffy György, gróf Batthyány István, dr. Bródy Samu, Darier Henrik, gróf Erdódy Budolf, báró Gerliczy Ferenc, Goldberger Berthold, báró Harkányi János, gróf Karátso- nyi Jenő, Libits Adolf, gróf Nádasdy Tamás, lovag Schoel- ler Pál, Szegedy György, Szitányi Géza, báró Uechtritz Zsigmond és gróf Wenckheim Frigyes. Az igazgatóság tagjai lettek: báró Harkányi Frigyes, László Zsigmond, Ormódy Vilrpos, Szende Károly, gróf Zichy Nándor; a felügyelő bizottság tagjai: Berzeviczy Albert, Burchard-Bélavát-y Konrád, Hajós József, Németh Titusz és báró Radvánszky Géza. Végül Szabó Géza részvényes köszönetét mondott elsősorban ormódi Ormódy Vilmos főrend, vezérigazgatónak, az igazgatóságnak, az egész kormányzótestületnek s a kitűnő tisztikarnak az elért fényes eredményekért és kéri azt jegyzőkönyvbe foglalni. Gróf Csekonics elnök köszönetét mond a kormányzótestület nevében a bizalom nyilvánításért s ezzel a közgyűlés véget ért. — A közgyűlés után tartott igazgatósági ülésen az igazgatóság a következőleg alakult meg : Igazgatósági elnök lett báró Harkányi Frigyes, vezérigazgató Ormódy Vilmos főrend, helyettes vezérigazgató pedig Szende Károly.

Ez alkalommal közludomásra hozza a társaság szat-