Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)

1910-04-24 / 16. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÓ 5 vetkezet bölcs elhatározással oly vetőmagtisztitó gépek beszerzését szorgalmazhatják, amelyek a ta­goknak ingyért, másoknak igen mérsékelt árért ki- kölcsönözhetők. (Legjobb volna, ha minden község módját találná.’hogy mindenkit kötelezhetne a ve­tőmag gondos tisztítására. Az igen szegény ember­nek ingyért is kikölcsönözhetnék a gépeket, mert ha egy ember gyomot vet, mások is aratnak gazt!) Községek vagy társulatok ilymódon a legjobb szer­kezetű gépeket szerezhetnék meg, amire az egyes ember képtelen. Az elöljáróság vagy a szövetkezet bizalmi tag­jai az év bizonyos szakában 1—2 hetenként bejár­hatnák a határt és bejelenthetnék a gyomról szer­zett tapasztalaikat, miután közösen állapíthatnák meg a teendőket, sőt szükség esetén és bizonyos körülmények között a község vagy a szövetkezet költségén végezhetnék a különleges gyomirtást. Természetes, hogy az utakra, dűlőkre, mesgyékre is ügyelnének és a hanyag gazdákat megintenék vagy a közös megállapodás értelmében birság fize­tésére köteleznék és bizonyos határidő leteltével az ő biróilag behajtandó költségén végeztetnék a gyomirtást. Hogy a mezei rendőrök, csőszök e téren rend­kívül sokat munkálhatnának, az magától értetődik. Mezőgazdasági kisérleli telepeket rendezhetné­nek be legalább egyes helyeken. Ezek egyik fel­adata lehetne vidéken legalkalmasabb és egyúttal legértékesebb vetőmagféleségek kipróbálása, illető­leg előállítása. Újabban rájöttek pl. arra, hogy a rozsdától bármily nagy mértékben belepett területeken mindig lehet találni rozsdamentes gabonaszálakat is. Ezek mintegy sértetlenek és szaporításukkal rozsdamentes gabonafajtát lehetne előállítani. Általában tapasztalható, hogy a gazdálkodásnak egyik legnagyobb hátránya a földek túlságos elap- rózása. Van gazda, akinek összesen tizenhét hold földje éppen tiz helyen fekszik. Mennyi muukaerőt és időt kell ily helyeken a gazdasági eszközök, szer­számok ide-oda hurcolásával elvesztegetni! Rendkivül szép és nemes feladat volna ki­eszelni annak a módját, miképpen lehetne pl. köl­csönös cserével ezeket a szétszórt, egy birtokot képező egy-két holdas darabkákat egyesíteni. Látni lehet már e néhány odavetett gondolat­ból is, hogy a társulás, a községi egészséges szellem sokat tehet és hogy ezt a sokat, akár még annál is többet valóra váltsuk, egyéb se kell, csak az — akarat. * \ Burgonyajavitás. Tavaszkor, mikor a bur­gonya csírázni kezd, kellemetlen izü lesz. Ezt el lehet kerülni, ha főzés előtt egy darabkát levágnak róla. Főzés alatt a rossz leve kifolyik belőle és ak­kor másik forró vízben tovább főzik puhára. » Milyen időnk lesz A »METEOR 4 azt jósolja, Májusban ? hogy május végén hűvös esőzésre, de fagyra nem számíthatunk. Próféta, aki kedves a maga hazájában. Régi közmondás és igazolt közmondás: — Egy próféta sem kedves a maga hazájában. Úgy is van! A legjelesebb, a legnépszerűbb emberek elvesztik varázsukat — otthon. Sőt a tör­ténelem igazolja, hogy sorsuk száműzetés. Nálunk is olyan a nagy ember sorsa, mint a szerencse koc­káé. Ma felemelik, holnap porig alázzák. A mai idők legesattanósabban igazolják ezt. Roosevelt próféta a maga hazájában, akit min­dig jobban és jobban szeretnek. Vannak irigyei, ellenségei, de arra nem volt eset, hogy sok-sok barátai közül egyet is elveszítsen. A választások világából. Egyik szatmármegyei faluban biróválasztásra került a sor. A régi biró derék, becsületben uiegőszült férfiú, a falu nagyrésze mégis a változatosság okából uj bírót akar. Az öreg biró hívei félnek a kétes kimenetelű választástól és végül is cselhez folyamodnak. A főszolgabíró tehát, aki szintén a régi birót szeretné megválasztatni, kiadja a híveknek a rendeletet, hogy jó korán jelenjenek meg az iskola épületben (ott lesz a választás) és foglalják el a padokat mind. ügy is történik. A párthivek jókorán letele­pednek szépen az ülőhelyekre s az ellenpárt tagjai álhat­nak a padok körül. Mikor aztán megkezdődik a választás a fószolgabiró igy szól: — Azok, akik a régi bíróra, Nagy András uramra szavaznak, álljanak föl! Hát az ülő párthivek fölemelkednek és a teremben mindenki áll. És még mielőtt az ellenpárt észrevenné a cselt, a főszolgabíró kijelentette : — így tehát Nagy András uramat egyhangúlag meg­választottnak jelentem ki, s a választást bezárom ! sa eb eb HÁZIASSZONY. a ai a b s Nézd meg az anyját, vedd el a jányát... II. Az anyák hibásan azt gondolják, hogy a gyer­meket, különösen a leánygyermekeket is — egészen a játéknak, a gondtalan gyermek életnek kell át­engedni. Nem is sejtik, hogy azt a mozgást, amit a gyer­mek a játékban végez... már korán, lehetőleg kellő időben játékos foglalkozásra lehet és kell felhasz­nálni. Értékesíteni. A kis leánykák igen fogékonyak a munkára. Szinte jó ösztönük viszi arra. Még úgyszólván gyer­mekké sem lettek, már is képzeleti munkát végez­nek. Mikor bábukájuknak papírból ruhát szabnak. Főznek, sülnek, sepregetnek. Ezt a jó ösztönt kell aztán okosan és korán szálon fogni. Mert értsük meg: különbség van a játék, a munka, illetőleg a kötelesség közt. A játék teljes szabadságot biztosit a gyermek­nek. Játszhat is, amit akar. Játszón is a gyermek mentői többet és mentői késéig. A játék ugyanis valóságos tanulás. A test moz­gásainak gyakorlása. Erősítője. Idők folyásában so­kat vitatkoztak azon, hogy miért tűzte a Gondviselés az embernek élete hajnalára ezt a szép szivárványt

Next

/
Oldalképek
Tartalom