Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)

1910-04-24 / 16. szám

4 MAGYAR FÖLDMIYELŐ — Szeretnéd, ha egy kis testvérkéd volna? — Szeretném, felelt a kis hiú. Igen, de ne le­gyen olyan szép, mint én. * * » A fiú gyermek már korán szeret parancsol­gatni. Aztán hogy kiszolgáltatja magát. Kisebb test­vérein zsarnokoskodik. íme, a jövendő családfő, (házi ur ?) És csakugyan, figyeljük meg a családban a leg­idősebb fiú gyermeket. Ha lovasdit játszanak ő a kocsis. Ha katonás- dit játszanak ő a hadvezér. Szini előadásoknál ő a direktor. Ha süteményt vagy gyümölcsöt kell elosz­tani, bizonyára magának veszi ki a legnagyobbik részt — a kis cucilista vezér. * % * A gyermekek szeretik majmolni a felnőtteket. Ez a majmolás nem egyszer kellemetlenségekbe vi­szik a gyermekeket. így például a — dohányzás, szivarozás a fiút. Pedig a fiút a dohányzásra nem az élvezet után való vágy viszi, Hanem annak büszke gondolata, hogy ő már nagy, hogy ő a felnőttekhez hasonló legyen. Az elcsent cigaretta vagy szivarvégre aztán nagy üggyel-bajjal rá gyújt. Az első füstök után a bekövetkező bajt már előre látja, sőt érzi. De már nem enged. Történjék, ami történik. Amint hogy aztán be is következik — a szeren­csétlenség. * * * Nézd meg a gyermek játékát és könnyen meg­lesheted, mi foglalkozás, pálya iránt van annak a gyermeknek hajlandósága. Egyik fiú a lovakat szereti. Vérbe szökik az arca, ha szép lovat lát. Hátha még fel is ülhet reája. Vagy legalább a lovat hajthatja. És ha mást nem — a gyeplüre teheti kezét. Az ilyen fiú, ha módjá­ban lesz, bizonyára lovakat fog tartani. Ló csiszár is lehet belőle. A kereskedői szellem is korán mutatkozik. Fő­leg Izráel törzsének gyermekeiben tör elő a kalmár­szellem. Az iskolában vesszük ezt észre leginkább, mi­kor számolnak a gyermekek. Például. — Tanító: Móricz! Ha a te tatád vesz a város­ban 10 méter pántlikát 24 fillérével s eladja 30 fil­lérével, mennyit nyer rajta? — Móricz: Athól függ khérem, hogy’ méri? * * * Nagyon sok fiú huszár szeretne lenni. Persze itt a fényes egyenruha, a könnyű, szépnek látszó élet kecsegteti a fejlődő gyermeket. Mások meg már gyermek korukban miséznek, a templomban laknak úgy szólván. Mert papnak születnek. És csakugyan nem egy nagynevű főpapnak életéből láthatjuk, hogy már gyermek korában kijelölte a Gondviselés az ő életpályájának útjait. De azt is tapasztaljuk szomo­rúan, hogy aki gyermekkorában a papi pályára ké­szült: egész életében még a jó Istennel se jutott kö­zelebbi viszonyba. * * * A kis papok egyszer valami szóra se érdemes ügyetlenséget követtek el. Egy kanonok rájuk kiáltott: — Marhák... ökrök. A jelenlevő egyik tanár szelíden igy szól. — Ne méltóztassék őket ^bántani. Minden bi­zonnyal itt van már köztük a nagyságos ur utódja. * * * Hát bizony a gyerekeket, a tanulókat semmik­nek tekintjük. Pedig mindegyikükből lesz valami. Talán kisebb, de talán sokkal nagyobbak, mint mi vagyunk. O. 0 rr Hazánkban sok ismerős. visszavándorolt ma­gyár ismeri Roose­velt polgárt. Mert a volt elnököt mindenki ismeri Amerikában, sőt minden polgártárssal kezet fog. A magyarokat meg különösen kedvelte és most is kedveli. Azért azt mondják, hogy hangos szavakban nyilvánítja, hogy a magyar kívánatos bevándorló Amerikára nézve. De mi reánk bizony — nem. Mivel keni a haját ? Egy asszony-kerülő és házassággyűlölő javakorbeli férfi kérdi a kedves B ___s bácsit: — Ugyan édes bácsi mivel kente a haját, hogy még 70 éves kora daczára sincs ősz hajszála? — Boldog házassággal — felel röviden az öreg bácsi. BAZOAK VILÁGA. A községi elöljáróság, a gazdasági egyesü­letek és szövetkezetek része a gyomirtásban. Az egyes embernek a gyomokkal folytatott küzdelme csekély eredményekre vezethet, a közös erővel egy egész községtől, járástól, vármegyétől vagy egész országtól szakértelemmel és kitartással folytatott irtóháboru azonban csodálatra méltó és milliónyi koronára rugó eredményekre vezethet. Ebben az áldásos munkában kell, hogy kivegye a maga részét a községek elöljárósága. Legszebb pedig, ha a gazdák e nemes cél ki­küzdése érdekében önként állnak össze, a szegény és gazdag egyaránt és egymással szövetkezve, mint gazdasági egyesületek vesznek részt a küzdelemben. E gazdakörök munkájáról és hivatásáról külön könyvet lehetne Írni; itt csak jelezzük azokat az irányokat, amelyek felé törekedniök kellene. Természetes, hogy ily közös tanácskozásoknak időről-időre az okszerű munkálatok összes ágait kell felölelniük. Ma csaknem minden téren szinte szédítő sebes­séggel haladunk. A földmivelés sem maradhat a régiben, de csiga módjára sem haladhat előre. A földmivelést is minden ágában jövedelmezőbbé kell tennünk. Magyarország termésátlaga Európa tizenhat ál­lama közt a tizenharmadik helyen áll mennyiség tekintetében; erről okvetlen tenni kell, de másképp nem tehetünk róla, csak akkor, ha szorgalmas tanu­lással és jó egyetértéssel igazán értelmes magyar gazdákká leszünk. A község elöljárósága okos tanítással, a sző-

Next

/
Oldalképek
Tartalom