Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-04-17 / 15. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 3 vannak és működnek. E célból a Szövetség egyfelől a szövetkezeti eszméket és érdekeket egységesen képviseli, a szövetkezeti ügy fejlődését minden irányban elősegíti és a szövetkezetek közt kölcsönös érintkezést teremt, másfelől pedig kisemberek gazdasági és erkölcsi érdekeit fejleszti és előmozdítja. Ez volna a szövetség hivatása magasabb szempontból Ítélve. Hogy ezen szép, nemes, gyakorlatilag hasznos hivatásának képes is legyen eleget tenni, szükséges, hogy minél több oldalról támogatásban részesüljön. Ezért nem tudjuk eléggé kérni az összes szövetkezeteket és szövetkezeti férfiakat, hogy a szövetségbe minél tömegesebben belépni szíveskedjenek, mert csak ily módon tudunk közös érdekeink megvédésére és érvényesítésére oly képviseleti szervezetet alkotni, mely úgy a hatóságok előtt, mint a társadalomban, a sajtóban, sőt a törvényhozás terén is a tiszta szövetkezeti eszmék terjesztője, megtestesítője és megvédője legyen. Engedjék meg végül, hogy emlékükbe hozzam gróf Tisza Istvánnak, volt miniszterelnöknek 1904 szeptemberben a nemzetközi szövetkezeti budapesti kongresszuson tartott beszédjéből a következő passzust: »Az a hatalmas nagy eszme, amely a szövetkezés alapjául szolgál, abban áll, hogy elkerüljük azokat a veszélyeket, amelyek a gazdasági életben a korlátlan szabadsággal járnak. Elkerüljük ne a szabadságnak magának megkerülésével, hanem az által, hogy a kisebb existenciák erejét egyesitvet ezeket is képesekké tegyük arra, hogy a szabadság jótéteményeiben ők is részesüljenek.« A szövetkezetek lényege abban áll, hogy a kis existenciák érdekét védjük ne a szabadság ellen, hanem a szabadság által, ne a haladás ellen, hanem a haladás szellemében. (Hosszantartó lelkes éljenzés.) A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó beszéd után dr. Czettler Jenő tartott előadást a külföldi szövetkezetek újabb fejlődéséről és intézményeiről. Majd Szikszay ibrányi református lelkész tartotta meg előadását a szövetkezetek térfoglalásának módjairól a magyar közéletben. A kongresszus még két napon át tanácskozott. Ki volt Halley ? A Halley-üstökös várása idején talán föl lehet frissíteni azt a kérdést, hogy ki volt tulajdonképpen Halley ? Ő volt az első, ki a Newton gravitációs törvénye alapján kiszámitolta néhány üstökös pályáját. Az őskorban már ismert egyik jelentékenyebb üstökös visszatértét v1758-ra jósolta meg. De sokat kellett szenvednie korlársai gúnyolódásai miatt, kik kalandos mesének mondották egész teóriáját. 1727-ben halt meg. Nem érte meg számításai dicsőségét, midőn 1758 december 25-én tényleg megérkezett az üstökös, még azt az órát is betartva, amit Halley előre kiszámított: a kiváló csillagász már rég nem volt az élők sorában. Apróságok. Chinában van a legtöbb bank és bankár, de ritkább a bukás. A bukott bankár fejét levágják! Franciaországban évenkint 65 munkaszünetes nap van, Oroszországban 132. Mexikóban van egy hegység, melynek egész anyaga vas. ■ ■ VASÁRNAP. iB Az asszony lelke. Bodnár Gáspár eredeti elbeszélése. Mindene megvolt Dongó András gazda tűzhelyének. Jó mód, növekvő szép két gyermek. Példás egyetértés a házasfelek közt. A falu tisztelő becsülése és munkaszeretet, okos takarékosság mellett szegények szeretete. Csak egy hiányzott! Az asszony egészsége. A hű feleségnek pedig egykor viruló egészsége volt. Olyan, mint maga a pezsgő élet, mikor tavasznak múltán kiforr, hogy aztán érlelje a nyár, amit elődje fakadó bimbójába rejtett. De az asszony nem kímélte magát. Túlbecsülte erejét. Bízott rózsás arcának üdeségében, dolgos két kezének erejében. ’Iszen megszokta ő a munkát már leánykorában. Otthon éppen úgy, mint a mezőn. Otthon a takaréktüzhely mellett vagy a gazdasági udvarban. És künn a ringó aranykalászok közt sarlóval, villával kezében ... Égett a munka csakugyan az ő gömbölyű karjai alatt. Hát még asszony korában. Most mikor tudta, érezte, hogy kiért — kikért kell szorgoskodnia, dolgoznia. Határt nem ösmert. A faluban nem is hitták csak úgy — munkás, dolgos Eszti. És ha a falu gazdái azt akarták kife- ! jezni, hogy milyennek kell lenni az igazi asszonynak vagy egyáltalán szükség volt valamelyik tűzhelyen, hogy ezt kifejezzék, hát bizony nem takarták, sajnálták a szót: — Tanulj Tercsitől. Az ám az igazi magyar asszony. Férfi lakik asszonyi létében. Persze az ilyen szemrehányós csipkedések rendszerint amolyan kis családi viharok alkalmatosságával szaladtak ki a férfiak ajkán. Csepegett is az eső utána akárhányszor. Mert az asszonynak soha köny- nyebben nem fordul szája pityergőre, mint mikor egy más asszonyt állítanak eléje példaképpen. Hanem hát az történt, hogy a derék, egészséges, hosszú, boldog élejet Ígérő Dongó Andrásné, a munkás, dolgos Tercsi egyszer csak leesett lábáról. Ott feküdt már hetek óta beteg ágyában. Vér- telenül, sápadtan, elgyengülten. Mint a virág, mely csak imént teljes nyílásában nem is sejtette, hogy gyökerén féreg rágódik: úgy hervadt, sorvadt az a derék, szép asszony beteg ágyán. A falu asszonyai látszólag mély részvéttel látogatták. De a tűzhelyeken megeredt ám a szóbeszéd: — Agyon dolgoztatta az ura. • — Ami nem való, hát nem való. — Férfi lélek össze töri az asszony-testet. — Na, a te drága munkás Tercsid, most itt hagyhatja a nagy gazdaságot. Rossz lelkek mindig vannak és lesznek. Akik még akkor is fulánkot eresztenek, mikor a szerencsétlenség előtt könyeiket hullatják. Pedig Isten a tanú arra, hogy Dongó András gazda aggódott mindig legjobban azon, hogy asszony
