Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-04-03 / 13. szám
8 MAGYAR FÖLDMIVELÖ ISKEES7EZIÍBA. bh BQ saa A levegő meghódítása. — Egy pár szó a röpülő gépekről. — III. Mi lesz még ? Hát bizony, azok is akik saját szemükkel látták működésében a repülő gépet és azok is, akik csak olvasnak róla, sejtelmesen kérdezik: mi lesz még! Sok-sok ember, tudós, gépész foglalkozik ma már a repülő géppel. Annak tökéletesítésével. Mikor már ilyen döntő, eredményes sikert arattak, ki esudálkozik azon, ha az emberi ész kergeti az embert. — Tovább, tovább ... egész a végsikerekig. Hiszen nemcsak a hires francia mérnök állott elő az ő repülő gépjével. Sok mások is feltűntek és napról-napra tűnnek. Nálunk is Magyarországon. Mer' a magyar ész, találékonyság nem utolsó ám. Sőt vannak, akik állítják, hogy magyar tudós, gépész már rég kifundálla ám a repülő gép titkát. De mégis leghíresebbnek tartják e téren az amerikai Wright testvéreket. Aztán a francia Latham és Blériot. Most hazánkban is foglalkoznak a repülő gépekkel. Az újságok gyakran emlékeznek az ilyen esetekkel. Gyakorlatilag is próbálkoznak, javítgatnak. Ki tudja ki lesz az a szerencsés halandó, aki egyszer csak elő áll: — íme egy még tökéletesebb, még hatalmasabb repülő gép. És ilyenkor elgondolja az ember: — Iszen, minden találmány egyszerű, kezdetleges volt. És aztán hova fejlesztették! Milyen volt az első gőzgépV Hát a vasúti mozdony? Meg a gőzhajó. És ma! Csodálattal látjuk, mennyit és hogyan haladtak, hogyan fejlődtek, tökélesedtek. Oh, mit is látunk, mi csudát szemlélünk a gépek e korszakában! Mily teher szállító vonatok robognak a föld hátán! Mily expresse — gyors személy vonalok. Hát a gépkocsik, villamvasutak. Meg mit írjunk a torpedókról, a tengeren és alatta járó óriási hajókról. Ha ezeket elgondoljuk, látó két szemünkkel megtapasztaljuk: bizony jövőt kell hogy jósoljunk, haladást — a repülő gépeknek. Egyszer csak azt vesszük észre, hogy magyar ember a repülő gép feltalálása terén is kivágja a rezet és világhírűvé leszen. ... Jó, jó. Ki ellensége a haladásnak ? Okos ember nem. ’Iszen a haladás arra való, hogy az ember boldoguljon. Szolgálja az emberiség érdekeit. De bolond dolog az szives olvasóim, hogy mikor az emberek repülő géppel minden áron a magasba akarnak szállani és a fellegekbe óhajtanak repülni: akkor az ő lelkűk nagyon is a földhöz tapad, az anyagba, sárba sülyed. A lélek szárnyai legtöbb embernél le vannak vágva. Itt vergődnek a lelkek a földön. Reménytelenül és elkeseredve. Pedig a lélek szárnyaival nem fog soha semmi repülő gép sem versenyezni. GEREBEN. * A franciák léghajóhada. Egy külföldi újság használta a minap a szárazföldi és tengeri hatalom kifejezés mellett ezt a korunkra jellemző uj fogalmat: levegóégi hatalmasság. Valóban, a mint eddig volt szárazföldi és tengeri hatalmasság, lesz ezentúl még levegőbeli nagyhatalom is. S ez uj hatalmasságok között, úgy látszik, a francia alakul ki legelőbb. A Patrie sikerei óta ugyanis a franciák serényen dolgoznak jövendő léghajóhadukon. A költségvetési bizottság e célra külön hitelt engedélyezett s minden keleten (a német határon) fekvő vár egy léghajót kap. Egy francia vezérkari tiszt most egy lapban nyilatkozik a léghajó működési képességéről, ama követelményekről, melynek a háborúban meg kell felelnie, s végül egy léghajóhad szervezésének költségeiről. Számításainál a Patrie által óránkint állítólag elért 47 kilométeres sebességet veszi alapul. A Patrie nyáron 950, télen 1250 kilogram súlyt bír el. 250 kilogramot kell külön tehernek fölvenni, nehogy a mozgás terét már eleve korlátozzuk; mivel a léghajónak legalább ezer méter magasságba kell fölemelkednie, hogy modern fegyverek lövéstávolságán kívül legyen. A dobogón rendesen három léghajós foglal helyet: a gépész, a kormányos és a megfigyelő vezérkari tiszt; összesen kerek 200 kilogram súly. Ehhez még száz kilogram sulyleher veendő, hogy a léghajó még magassabbra is szállliason, továbbá kétszáz kilogram lövedék. így nyáron, még rossz időben is, kétszáz kilogram szeszt is vihet magával. Ez tízórás utat jelent teljes erőkifejtés mellett, vagyis legföljebb 450 kilométert, kedvező széllel, A valóságban azonban csak 300 kilométert vehetünk. Egy négy-öt hadtestből álló hadsereg arcvonala húsz és negyven kilométer között váltakozik s ugyanígy a mélysége is. Egy hadtest menetoszlopa (vonat nélkül) vagy huszonkét kilométerre tehető. Egy a Patriehoz hasonló kormányozható (dirigeable) tehát menetelés közben is megfigyelhet egy hadsereget, de csak egy-egy utat tehet meg. Bármily tökéletesen szerkeszti is a léghajót, váratlan eshetőséggel, sérülései számolni kell. Az előrelátás megkövetelt tehát hogy minden hadseregnek legalább két léghajója legyen. Ez azonban még nem elég *- mondja a francia vezérkari tiszt. Azokat a várakat is, a melynél ostromtól tarthatunk, legalább két-három dirigeablelal kellene fölszerelni. Emellett azonban nem kell valamennyi keleti erődünket tekintetbe venni. Egyrészt mivel a léghajók az egyes várak közti utat könnyen megtehetik, másrészt, mivel köztudomású, hogy még a legkiválóbb hadsereg sem képes egy időben két nagy várat ostromolni. Négy léghajó teljesen elegendő a váraknak. Mindegyik nagy erőd még béke idején kapjon egy dirigeablet, a mely azonnal támadhatná az ellent. így összesen 16 léghajóra van szükség. Költségük, katonai vélemény szerint, nem túlzott: a Patrie 350.000 frankba került, teljesen fölszerelve 550.000 frankba. Egy naszád vagy különösen csatahajó árával szemben aránytalanul csekély költség. tm A SZERKESZTŐSÉG TELEFONJA, se Nagyfalu. Bátyám nagy mestere a zaftos mondásoknak. De azokat mi nem közölhetjük, mert tudja talán azt a régi mondást, melyet mi itt csak úgy fejezhetünk ki, hogy citrom és citrom közt nagy különbség van ám. — Ügyes-bajos gazda. Mi azt tanácsoljuk: menjen és kérjen kihallgatást magától a főispántól. Iszen a főispán ajtajának, szivének., (meg ítéletének) nyitva kell lenni a szegény ügyes-bajos emberek elótt is. — Hű olvas«. A mi olvasóink is hűek 13—14 év óla hűek. És nagyon szeretik az Ismeretek tára rovatot. Így sajnálattal nem közölhetünk mindenféle rém- históriás regényeket. Azért remélem ezután is jó barátok maradunk. — R. R B«ne. Nem értjük. Tessék világosabban- megírni kívánságát. Sok levelet alig Írhatunk. ’Iszen igy ts rettenetesen be kell osztani időnket. — C». Cs. Csaba. Majd a választ megkapja. De ablakába nem rakja. MORVÁT JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, SZAKMÁSON.
