Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-24 / 3. szám
24 MAGYAR FÖLDMIVELŐ HÁZIASSZONY. A fiatal kakaskák hizlalása. Hizlalás alá a legjobb 4—5 hónapos kakaskákat fogni, ennél fiatalabbak kevésbbé alkalmasak mivel nehezebben fognak meghízni, mert a táplálék nagyobb része azok testének felépítésére van fordítva. Igaz hogy Franciaországban houdan és dorking keresztezéseket már 10 hetes korukban fognak hízás alá, csakhogy az ilyen fiatal állatkák inkább puha és vizenyős húsúk miatt vannak felhizlalva és nem azért, mert talán ezen kor felelne meg a legjobban erre a célra. Itt még megjegyezzük, ha a 4—5 hónapos állatokat zsenge koruktól fogva jól tartjuk, akkor azok hizlalás nélkül is piacképesek lesznek. Öreg pulykakakasok felismerése. Az öreg pulykakakasokat a legkönnyebben azok lábszárán lévő pikkelyek után ismerhetjük fel, mivel minél öregebb az állat, annál nagyobbak ezek, továbbá a fején lévő szakál-lebernyegről is, mert mig a fiatal állatok ezen dísze kicsi és zsenge tapintatu, addig az öregeké nagyobb és keményebb. NEYESSÜJÍK!!! Fölösleges Kérdés. Borfiu. Mit tetszik parancsolni? Vendég. Mit kérdezősködöl ? Nincs szemed ? Nem látod az orromat? Borvirágos, vörös orra volt a bácsinak. * Biró választás. — Miután zavaros kiáltásaikból nem tudom kivenni a nevet, felszólítom kendteket, hogy akik Nagy Istvánt nem akarják, üljenek le ! Igen, de hová, mikor zsúfolva volt a szoba s nem volt benne egyetlen ülőhely. — Nehogy félreértés legyen, — folytatja a főszolgabíró — most pedig felszólítom azokat, akik Nagy Istvánt akarják, álljanak fel! Mindenik leült volna, ha van hová. A következő percben már kimondta a főszolgabíró a szentenciát: — Miután a nagy többség Nagy Istvánt akarja, ót ezennel megválasztottnak jelentem ki. Persze megfellebbezték. Midőn később zokolva említi fel neki e dolgot az alispán, nyugodtan válaszolta. — De kérlek, ennél alkotmányosabb választás nem is lehet, hisz’ az ellenprőbát is megcsináltam. ¥r Valaki, valami. Hallja! Az imént azt mondta, a maga kutyája nem bánt senkit, aztán tessék — most összetépi a nadrágomat. — A nadrágját? No, ez nem rossz ! Hát még az is valaki ?! * Vendéglőben. — Van szép libamáj ? — Remek, kérem ásson, remek! — Hát finom, kevert kompót van-e ? — Van, kérem ássan, de milyen finom! — Francia salátát is kaphatnék ? — Parancsára, kérem ássan ? — ügy! ? Akkor hát hozzon egy garuirozott liptait. Még komiszabb. Vendég: Pincér, ez a borjúhús nagyon komisz, küldje ide azonnal a vendéglőst! Pinczér: Nem küldöm biz én, az még komiszabb. Se pénz, se posztó. Nagyon gyakran használja a magyar ember ezt a szólásformát. Azt akarja vele kifejezni, hogy valamiben kárvallott lett, csalatkozott. Igen jellemző, nagyon kifejező ez a szállóige, de ma már alig akad valaki, aki meg tudná mondani, hogy honnan ered. Nem lesz tehát érdektelen, ha röviden elmondjuk az eredetét ennek a szólásformának, mely a XVII-ik században keletkezett s magyarázatát az szolgáltatja, hogy abban az időben a fogadott katonák zsoldjukat pénzben és posztóban kapták. Ez kitűnik Bocskay István fejedelemnek levelezéséből, a ki több helyen igy ir a fővezérnek: „Csakhogy szeretettel intjük kegyelmedet, hogy az adandó pénzt és posztót úgy igyekezzék osztani, hogy mindenkinek jusson egyaránt. Ez késedelmet csak egy óráig is ne szeszenvedjen, mert halogatása minden órában káros az országnak s ha most itt volna a pénz és posztó, a kívánt, úgy minden órában szabaditanók az országot a hadak Ínségétől.“ Ha tehát valamiképp megtörtént, kogy abban a hábo rus időben a legénység, mely a hadakozást csakis pénzért folytatta s életmódnak tekintette, pénz és posztó nélkül maradt, — a mi elég gyakran megtörtént — akkor mondották aztán a hoppon maradtak. hogy se pénz, se posztó. így vitték aztán át a századok folyamán ezt a szólásmódot más esetekre és kárvallásokra is. Betürejtvény. Csak osa„os szép az él & A helyes megfejtést 1909 január hó 31-ig kell a »Magyar Földmivelő« szerkesztőségébe (Szatmár, Arany János-utca 17 sz.) alá beküldeni. A beküldésre legalkalmasabb egy 5 filléres levelező-lap, melyre több megfejtő ráírhatja nevét. A megfejtők között egy hasznos olvasmányu könyvel sorsolunk ki jutalmul. Lapunk ez évi 1-ső számában megjelent »Betürejtvény« helyes megfejtése ez: „ E&erkileiics&ázkilenc. “ A jutalomkönyvet Angyal Gábor nyerte el. A SZERKESZTŐSÉG TELEFONJA. Olvasóinknak. A talányok megfejtőinek neve any- nyira felszaporodott, hogy azokat közölni más nagyobb érdekek rovására lehetetlen. Egész oldalt töltene be. Ezt pedig feláldozni nem lehet, nem szabad. Ezentúl tehát csak annak nevét fogjuk közölni, ki — a sorsolás utján — az ajándék könyvet elnyerte. K. Zi. Hosszabb elbeszélést, esetleg regényt igenis közölni fogunk az év folyamán. Nemsokára megkezdjük. Eddig is az események közbejötté volt — az akadály — Tanító. Igen, ismerünk olyan népszerű alakokat, kiknek módszerük: felfelé tömjén, lefelé borravaló. No de ezeknek gyökerük rothadásban van. Majd lesz még máskép is. Csak türelem. — Hóvirág. Elolvadt. — Csendes est. Elaludt végkép. — Ö. Nem közölhető. — Furulya. Szerencsétlen furu- lyása lett — a papírkosárnak. »fl A 1— | Mindenféle gazdasági anyag, mag, eszköz, gép, tenyészállat beszerzése, terményeik, Vrcv^UiCtiA. ■ vetőmagvak, boraik értékesítése végett mindenkor bizalommal forduljanak a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez Budapest, V., Alkotmány u. 31. sz. = Kéthetenkint megjelenő »Értesítő« ingyen és bérmentve. Apróhirdetések rovata tagoknak ingyen. EW" Múlt évi forgalom 92 millió korona MORVÁI JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, 3ZATMÁR0N.
