Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-15 / 32. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÖ 255 szággyülési képviselője, juli ds 31_én nyoicvankét éves ko­rában Rajecfürdón megbúj A halottat augusztus 3.án temet­ek el nagy részvét*^ testvére, Pongrác Guidó vörös- sipkás hadnagy pongr^c Miklós gerillahadnagy mellé. Az elhunyt és hátyja a szabadságharc után halálra voltak Ítélve, d^. ..jjjerült megmenekülniők. — Gábor Áron hídja. Kökösben mint már megírtuk, tffióíst épül a Feketeügyön át vezető uj vashid, mely a régi faalkotmány helyét foglalja el. A történelmi nevezetességű hídon esett el 1849. jul. 2-án Gábor Áron, az ágyuhős. A háromszékmegyei államépitészeti hivatal főnökének, Vájná Lajos főmérnöknek, és Gödri Ferenc sepsiszentgyörgyi pol­gármesternek, a Székely Nemzeti Muzeum elnökének elő­terjesztésére a kereskedelmi miniszter megengedte, hogy a hidat «Gábor Áron hidjá»-nak nevezzék el. — Honvédtiszt a melillai harctéren. A melillai harctéren egy magyar katonatiszt is küzdött a kabilok ellen : Ferenczy Zoltán honvédfőhadnagy, Ferenczy József egye­temi tanár fia. A főhadnagy ez idei szabadságidejét arra kívánta használni, hogy a francia gyarmati hadsereget tanulmányozza Algírban, Tuniszban. Julius 10-én kelt útra s Észak-Olaszországon. Spanyolországon. Portugálián át julius végén jutott el Gibraltárba. Onnan a Tangerbe ment. Julius 29-én egy francia gőzösön elhagyta Tangert, elment Melillába s megismerkedett egy spanyol tiszttel, eljutott a spanyolok táborába. Ott bemutatkozott Pino tábornoknak, részt vett, mint vendég, a kabilok ellen julius 30-án vívott véres ütközetben. Ferenczy főhadnagy megrendítő leírást ad egy levélben a spanyol tüzérség rémes pusztításáról, melyet Krupp-ágyuival és Maxim-géppuskáival a kabilok soraiban okozott. — Miért szökött meg a béresgyerek ? Bácstopolya határában a csendőrök elfogtak egy kóborgó, rongyos ruháju béresgyereket. Bevitték az órsparancsnokságra és vallatni kezdték. — Hova való vagy, miért csavarogsz? — Megszöktem a gazdámtól. — Aztán miért szöktél meg “? — Nem állhattam már a kosztot. — A kosztot? Aztán miért? — Hát hogy a borjú megdöglött, besózták; aztán meg kellett ennünk. — Nem Ízlett persze ? — De nem ám. A disznó is megdöglött, azt is besóz­ták, azt is meg kellett enni. — Ez már csakugyan förtelmes dolog. — Egyszer csak lefekszik ám az öregasszony. Én se sokat tanakodtam ... a mikor utolsót szuszantott, hát bi­zony csak elmentem . . . Féltem hogy azt is besózzák. A rosszgyomru béresgyereket a csendőrök illetőségi helyére toloncolták. — Három ember tűzhalála. Tövisen nagy tűzvész pusztított. Összesen negyven lakóház égett le az összes mellékhelyiségekkel, gazdasági épületekkel és a behordott nagymennyiségű terményekkel. A tűz oltására Tövisre ér­kezett a gyulafehérvári tűzoltóság, valamint az ottani gya­logezred egy százada is és a tövisi tűzoltóság emberfölötti munkájával karöltve sikerült a tüzet lokalizálni. A tűzesetnek emberáldozata is van. Két gyermek és egy beteg ember maradt benn az egyik házban, kiket nem sikerült kimenteni. A lakosság kára igen nagy, mert kevés ház volt biztosítva, azonkívül sok gazdának ott égett az egész évi terménye, ami egyáltalán nem volt biztosítva. — Gyújtogatás bosszúból. A mezőkeresztesi csen­dőrség letartóztatatta Pózsa Károly odavaló földművest, aki haragosának, Tóth Józsefnek házát felgyújtotta. A tűz még nyolc más gazdának is nagy károkat okozott, akik erre kö­zösen kártérítési pörrel támadták meg a gyujtogatót. — Hagy tüzek. Nagy tűz pusztitott Karcagon. Hu­szonnyolc karcagi gazdának közös raktáron levő, mintegy 76 asztag búzája, árpája eddig ismeretlen okból meggyuladt és teljesen leégett. A kár közel 70000 korona. Azt hiszik, hogy a tűz gyújtogatásból keletkezett. Abauj Szolnok község­ben eddig ismeretlen okból kigyuladt Bokros Imre tanító háza. A nagy szélben a tűz rohamosan terjedt tovább s csakhamar számos ház és melléképület állott lángokban. Tizenkét ház és a hozzá tartozó melléképületek teljesen le­égtek. A kár biztosítás által megtérül. — Zomborban a Dungyerszky Jakab-féle bérgazdaságban egy kis leány sza­lonnát sütött s a szikrák a közeli zabkeresztet felgyújtották. A tüzet sikerült hamarosan eloltani, de igy is több mint százhúsz kereszt leégett. — Üstökös Kassán. Szombaton este Kassán gyönyörű természeti tüneményben volt részük azoknak, akik éppen a szabadban vagy az utcán tartózkodtak. Nyolc óra előtt néhány perccel egy hatalmas üstökös jelent meg a kassai határ fölött és az óriási magasságban szétrobbant. A robba­nás pillanatában gyönyörű színeket játszott és darabjai hatalmas ívekben hulltak le. Utána füstburok vette körül a meteor magját, mely eltűnt a nézők szeme elől. — Hamispénz-osináló. Tegzes János porci lakos, a ki a katonaságnál egyik lábát elveszítette, nem tudván megküzdeni az élet nyomorúságaival, arra a gondolatra vete­medett, hogy ó bizony beáll hamispénz-csinálónak. Hogy, hogynem, egy végheletlen kezdetleges masinához jutott, ami két összehajlitható fémlapból alakult össze, úgy, hogy egy kis nyíláson beletöltötte az ólomból és cinből való olvasz­tott vegyüléket. így állított aztán elő néhány darab nagyon kezdetleges, első tekintetre felismerhető, 5 koronás tallért. A hamisítványokból a szerencsétlen ember egyet sem volt képes értékesíteni, már is meglepték a csendőrök. — Belehalt a légycsipésbe. Wolf Antal kunbajai föld- mives feleségét, a mint a kertben eperfalevelet szedett se­lyemhernyói részére, megcsípte a karján egy kolumbácsi légy. Eleinte ügyet ssm vetett a légycsipésre, de más nap, a hogy fájdalma növekedett, s karja dagadni kezdett, bé­kával, meg valami kuruzsló asszonytól szerzett kotyvasz- tékkal kezelte a megtámadott részt. Persze a fertőzés igy folyton terjedt tovább. Mikor aztán a gyulladás a válláig terjedt s doktorért szalasztottak, az sem segíthetett rajta. A szerencsétlen asszony iszonyú kínok közt meghalt. — Gyilkos hőség Amerikában. Newyorkból jelen­tik : Augusztus elseje óta olyan rettentő hőség van egész Északamerikában, hogy az emberek ájultan esnek össze az utcán. Newyorkban tegnap harminc ember halt meg a hőség következtében, Filadelfiában pedig tizenhét. Az emberek az éjszakát künn töltik az utcákon, mert a házakban tűrhetet­len a fülledt, forró levegő miatt a tartózkodás. ar jevjkíísCä íüü Az ügyfél. Érdekes telefonvicc esett még a héten egy úri ember­rel. Felszólított ugyanis telefonon egy ügyvédi irodát és az ügyvéd urat kérte. — Az ügyvéd ur nincs itthon — hangzott s válasz. — Kérem a jelölt urat! — Az sincs itthon. — Hát ki van a telefonnál ? — Itt az ügyvéd ur egyik fele beszél. Lehetett-e erre mást válaszolni, mint azt, hogy: —. Hát küldje ide az ügyvéd ur — másik felét is ! * Szerény. A gazda odaszól a napszámosnak : — Na, pihenjen egy kicsit. .. Itt van a sajt és kenyér, egyék addig. Odaadja a nagy sajtot és kenyerei, hogy hadd szeg­jen a munkás kedvire. Mikor azonban fél óra múlva sem dolgozik még az ember, rászól: — Kicsit sokáig tart a tízórai. .. Mire a munkás sértődve szól : — Hát az ilyen nagy sajttal és ekkora kenyérrel csak nem végezhetek olyan hamar! Bucsuszózat! Egy vidám kedélyéről ismert rábaközi kálomista pap jobb parochiát kapván, a válás pillanatában híveitől a következő épületes szónoklattal búcsúzott el: — Kedves híveim! Elválunk egymástól. A válás fáj­dalmas volna, ha nem vigasztalna négy dolog. Az első az, hogy ti nem szerettek engem, a második, hogy ti egymást se szeretitek, a harmadik, hogy mindezekért az Ur se sze­ret benneteket és a negyedik, hogy én se szeretlek benne­teket. Ti nem szerettek engem, mert különben javítottátok volna a fizetésemet, mikor kértem, ti nem szeretitek egy­mást, mert különben sűrűbb lett volna az esküvő, az Ur nem szeret titeket, mert különben gyakrabban vett volna magához egyet-egyet közületek s én sem szeretlek titeket, mert különben nem hagynálak itt benneteket. Amen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom