Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-15 / 32. szám
256 MAGYAR FÖLDMIVELŐ REGÉNY-TAR A beszélő sir. BODNÁR GÁSPÁR elbeszélése. A ki egyszer ez útra téved, annak feje felett veszélyes fellegek borongnak. Ezen az utón nagyon sebesen szoktak járni az emberek. A könnyelműség, a gondatlanság rohanó gőzmozdony, mely gyorsított sebességgel viszi utasait. A ki gondját naponkint a gyilkoló italba fojtja: az csakhamar megunja életét s azon töri eszét, hogyan hajíthatná el azt legköny- nyebben. Endre is elfelejtette az Istent, nem tudott már vele beszélni... Aki pedig Istennel nem tud beszélni, az bízni sem tud benne. Olykor-olykor még felcsillant lelkében a jobb érzés. Álmában sokszor várta anyját, hogy meggyógyítsa őt. Felébredése meghozta a rideg valót. Anyja nem jött; nem jöhetett. Ott feküdt mélyen a föld alatt... s csöndesen porladoztak álldott hamvai. Pedig mily szüksége volt volna megint az anyára. Az ő élete egén ismét komor fellegek borongtak, szivében nagy vihar dúlt, minő még sohasem. Sötét éjszaka vette körül, miként a nagy természetet, mikor a csillagok is remegve bújnak el. Szeretett volna ő is elrejtőzni vagy elbújni az emberek szemei elől, mert belátta, hogy bemocskolt jó hírnevét nagyon elkoptatta. De hova, de merre menjen, mikor már neki nincsen nyugodalma! — A halálba! — súgta rossz szelleme. Úgy sincs senkije széles e világon, hát mi célja életének ? Szabadságot kért tehát. A halál gondolatától már nem riadt vissza többé, csak ebben a rémes sötétségben eltudta volna oltani azt az egyetlen fénysugarat, mely még szivében mindig visszamaradt. Csak még azt az egyetlen szót volt volna képes elnyomni, mely miként valami siró szellem szólalt meg s ellenállhatatlan erővel esedezett: — Menj még el anyád sírjához, s hallgasdd meg azt a néma sirhalmot, mit beszél! Endre útnak indult s útját öntudatlanul szülővárosa felé vette. Pedig neki már ott senkije sem volt. Se háza, se szőlője, se rokona. Csak egy darab kis földje... ott a temetőben! Az édes anya sirhalma! Oh te drága hant, mi adta neked azt a titkos erőt, a mivel a sziveket magadhoz vonzod? Oh te néma föld, honnan vetted ékesenszóló hatalmadat, hogy az elfásult szivekkel is beszélni tudsz ? Útközben sokszor leszállott kocsijáról. Előre küldte és ő gyalogolt. Ez az ut a kálvária útja vala. Most jutott neki eszébe, hogy öreg anyja elgyengült lábaival, hatvan esztendővel vállain érette mérte végig ezt a nagy utat. Ha leült egy kőrakásra, úgy elgondolkodott: — Talán itt pihent meg. Talán itt hullatta értem égő könyeit. Aztán az ő szemei is megteltek könynyel. Ő is sirt keservesen. Nem gonosz az még, aki igy sir. Van még abban a szívben nemes érzelem. A hol a köny is megfagy, elfogyott: ott baj van, mert már akkor ritkán terem meg — a bánat. Endre utjának célpontja felé közelgett. Észre sem vette, hogy a nap leáldozó félben van. Pedig az már tüzett rakott a fellegekben s a siető est csakhamar kioltogatá a vissza-visszamaradt kis sugarakat. — Itthon vagyok, suttogá. Itthon ? Hol van az ő otthona ? Ki integet feléje? Ki várja meleg öleléssel? Hiszen néki senkije sincs már! Pedig Endre valóban haza ment! Haza oda a temetőbe, édes anyjának sirhal- mához. (Folyt, köv.) 62781 szám. ' ivr Hirdetmény. A mezőhegyesi m. kir. ménesbirtok 1909/10. évi minlegy 12000 q finom buzakorpa, 4000 q árpakorpa, 4000 q takarmányárpa, 5Q0 q rozs, 5000 q zab és 400 q bab szükségletének biztosítása céljából folyó év szeptember 15-én Mezőhegyesen, — a kisbéri ménesbirtok minlegy 12000 q zab és 6000 q finom buzakorpa szükségletének biztosítása céljából folyó évi szeptember 21-én Kisbéren, — a bábolnai ménesbirtok mintegy 4000 q zab, 4000 q finom buzakorpa, 1500 q melassz, 700 q szárított répa szelet, 700 q szeszgyári szárított tengeri moslék és 700 q repce pogácsa szükségletének biztosítása céljából folyó évi szeptember 23-án Bábolnán, — a fogarasi ménesbirtok mintegy 600 q finom buzakorpa szükségletének biztosítása céljából folyó évi szeptember 15-én Fogarason, — a gödöllői m. kir. koronauradalom mintegy 3500 q finom buzakorpa és 1500 q szörplé (melasse) takarmány szükségletének biztosít sa céljából folyó évi szeptember 20-án Gödöllőn, — végül a palánkai csikótelep mintegy 1600 q finom buzakorpa szükségletének biztosítása céljából folyó évi szeptember 20-án Palánkán, illetőleg a csikótelep Béla majorjában — zárt Írásbeli versenytárgyalás fog tartatni, melyre az egy koronás bélyeggel és 5 százalék bánatpénzzel felszerelt zárt ajánlatok — az említett záros határidőig közvetlenül nevezett birtokok igazgatóságához illetve intézőségéhez — az említett határnapok délelőtti 11 órájáig nyújtandók be. A versenytárgyaláson gazdák is részt vehetnek, legalább 100 q-ra teendő ajánlattal. A részletes szállítási feltételek úgy a vezetésem alatt álló ministeriumban, a gazdasági főigazgatónál (III. em. 121. számj mint az említett birtokok igazgatóságainál illetve in- tézöségénél megtekinthetők. A legjobb minőségű háztartási és gazdasági cikkek, hamisitatian jó Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetei akarnak létesíteni, a mozgalom kezde—- ..------- ményezői forduljanak útbaigazításért a :——-—----------------- — „H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, ■ BUDAPEST. ......- ^ ■--Kö telékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó enedménynyel műkődnek MORVÁI JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA. SZATMÁRON. Budapest, 1909. julius l:ó 31-én. M. kir. földmivelésiigyi miniszter.
