Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-14 / 10. szám

80 MAGYAR FÖLDMIVELŐ zatára, hanem azért, mert — magyar a magyar véréből és csontjából. Mert két igaz, való értéke van a nemzetnek. A földje és népe... És egy, hatalmas eszménye: a nemzet élete, a magyar nemzet egysége, szelleme, kultúrája, hala­dása — a magyar lélek magatartásával. E gondolatba, ez eszményben kell nevelni a magyar ifjúságot, mert csak ha igazán megérti mi a haza, csak akkor tartja fenn és védi meg — az igazi magyar hazát. Punktum. — A király Budapestre jön. Bécsből jelentik, hogy a király május hónapban két vagy háromheti tartózkodásra Budapestre utazik, amely alkalommal a budai várban több udvari ebéd lesz. — A király és a jeruzsálemiek. Annak emlékére) hogy negyven évvel ezelőtt Ferenc József Jeruzsálemben volt és a Jeruzsálemi zarándokházban megpihent, e ház kápolnáját mozaikból rakott szentképekkel diszitették fel. Az erről készült festményt, mint Becsből jelentik, Gruscha, érsek vezetése mellett küldöttség adta át a királynak. A küldöttségben volt Rótt Ferdinánd esztergomi és Scmall Károly pozsonyi kanonok is. A küldöttség elmondotta a királynak, hogy a jeruzsálemi kápolnában minden héten misét olvasnak érette. — A számadó Juhász ünneplése. Szép ünnepély folyt le Bábolnán, az állami ménes birtokon. Nagy ünne­pélyességek között adták át Kokas Györgynek a király ezüst keresztjét. Az átadás ünnepségére Bábolnára érkezett Kálmán Rudolf főispán, Losonczy Mihály miniszteri taná­csos a földmivelésügyi miszter képviselője. Résztvettek to­vábbá Fadlallah El Hedad Mihály ezredes, Lózert Kálmán és Zámory György földbirtokosok, Konkoly-Thege Lajos járási főszolgabíró, László Dávid járásbíró, Kokas János lébényi plébános,' a Kitüntetett (ia, a bábolnai uradalom tisztikara teljes számban és nagy érdeklődő közönség. Kálmán Rudolf főispán az öreg juhász számadóhoz beszédet intézett, amelyben a hűséges és odaadó szolgálat érdemét magasztalta. Ezután az uradalmi tisztikar, cselédség és az uradalom alkalmozottai járultak a számadóhoz és biztosí­tották szeretetükről, ragaszkodásukról. A bábolnai kaszinó­ban lakoma volt a számadó tiszteletére, melyen az ünne­peltet többen köszöntötték föl. — Az idei sorozás. A hivatásos lap közli a honvé­delmi miniszternek az idei ujoncállitás végrehajtása dolgában a vármegyékhez intézett rendeletét. A rendelet közli, hogy az 1909. évi fősorozást a már jóváhagyott utazási és műkö­dési tervtől eltérően március 8-ától május 15-éig, Buda­pest székesfővárosban pedig junius 15-éig terjedő időben kell megtartani és ehhez képest az egyes törvényhatóságokra már megállapított működési tervek anynyiban változnak, hogy azokban a sorozó járásokban, a melyekben a sorozás kezdete március 8-ánál korábbi napra esett volna, a fősoro­zást uj utazási és működési tervek szerint, lehetőleg köz­vetlenül a többi járásokban lebonyolított sorozások után, május 15-ig kell megtartani. — Gyöngyólet Romániában. Sepsiszentgyörgyről Írják: Romániából a szökött katonák, a gyulafalvi havasokon át valósággal özönlenek. Háromszékmegyébe, ahol a közel­ben levó kovásznai főszolgabiróságnál állítják őket elő vagy pedig önként is jelentkeznek. Saját vallomásuk szerint azért szöknek, mert nagyon kegyetlenül bánnak Romániá­ban velük. Nemrég Zabola község kisértetett be egy ilyen katonaszökevényt aki majdnem egy hét óta járt a havasokon étlenül, fején nagy sebbel és daganattal, amelyet — állítólag — a katonaságnál ejtettek rajta és kijelentette, hogy kész inkább itt leszolgálni idejét vagy meghalni, semhogy Romániába vissza menjen. — Nyakszirtmerevedés. Celldömökről jelentik : A szomszédos Tukacs községben néhány nap előtt két paraszt­legény nyakszirtmerevedésben megbetegedett és a legna­gyobb fájdalmak között tegnap mindketten meghaltak. Orvost nem hivattak és igy már csak a beállott halál­eset kapcsán konstatálta csak a községi orvos, hogy a két legény nyakszirtmerevedésben pusztult el. — Aznap aztán másik megbetegedés is történt. A községi biró fia hasonló tünetek között megbetegedett. Rögtön kihivatták a kerületi orvost, aki azonnal megtette a szükséges intéz­kedéseket, hogy a járvány terjedését megakadályozza. Eddig uj megbetegedést nem jelentettek be. A biró fia aligha marad életben. — Eltemetett bányászok. A bécsbányatelepi András- aknában két halálos kimenetelű szerencsétlenség történt. Endstasser József és Nahodil Ferenc bányamunkások az akna ötödik pincéjében dolgoztak egy óriási faemelvény, alatt s ennek a hátamögé halmozták-össze a palát. Már vagy húsz métermázsányi palát halmoztak össze gula-alak- ban, midőn a faalkotmány nagy recsegés közt összetört, a pala leomlott s eltemette a két munkást. Azonnal hozzálát­tak a mentéshez, de mire a sok palát lefejtették az embe­rekről, egyikük sem élt. — Borzalmas hóember. Hátborzongató eset hire érkezik Nagyváradról. Széplak község népe a híradás szerint már napok óta rettegve emlegett egy hószobrot, amelyet most találtak a község határában. A nap olvasztotta a hótömeget, de a fához támaszkodó hószobor még sem olvadt el egészen, hanem a jégkéreg páncélja alól mindin­kább előtűnt egy rémes emberi arc. A falubeliek felismerték benne Dóisadi István társukat, Diósadi István még február 15-én felszedelőzködött és elment Borzik községbe, a hol a kavicsbányában válalt munkát. Este gyalogszerrel hazain­dult az öreg Széplakra. Egy kis pálinka miatt is történt a dolog, meg a fáradtság is ösztönözte, leült az öreg az ut- szélére. A törődött ember hamar elbóbiskolt és ottlepte az éjszaka. A nagy hideg megdermesztette az öreg embert, aki ott fagyott az utón. Akkor reggel nagy hóesés volt és be­temette a hó Diósadi Istvánt, keresték az öreget, de nem lelték sehol. Egy fél hónap múltán végré most ráakadtak. Hogy olvadozni kezdett tegnap a hó, a széplaki utón egy rémes hóboritotta jégszobor, egy emberi alak meredt ki az utszéltől. Az arra menő emberek, leküzdve félelmöket, meg­bolygatták a jégkérget és ráismertek a fagyos burokban épségben megmaradt Diósadi István tetemére. — Önálló bank. Beállít az atyafi egyik vidéki kis városka vaskereskedésébe s ott a következő párbeszéd fej­lődik ki: — Adjon az ur bankómasinát. — Milyen masinát? — Olyat, amelyikből bankót lehet csinyáni. — Hiszen az tilos, bünteti a törvény. — Mán azt jobban tudom én. A pesti ur mondta, hogy most más világ lösz. — Miért ? — Me—t szabad bankót nyomni. — Dehogy szabad. — De igön. Mög van az önállóság! A SZERKESZTŐSÉG TELEFONJA. Brassó. Nem avatkozhatunk abba az ügybe. Más új­ságok bírálatával nem foglalkozunk, csak ha fontos és köz­érdek kívánja. — A—i. M—I. Levelet bizony nem Írhatunk minden ügyben. Mert akkor külön irodát kellene fentarta- nunk. Tanácsunk az, hogy ne pereljenek. A perben vesztes az ember, még ha nyér is. Akár a kártyában. A per — sok­szor mondjuk — olyan, mint a rossz fog. Meg kell tőle sza­badulni. Hát akkor ne szerezzük meg, ha nem muszáj. nrfl ék Tf f Mindenféle gazdasági anyag, mag, eszköz, gép, tenyészállat beszerzése, terményeik, UCwiaUniIli ■ vetőmagvak, boraik értékesítése végett mindenkor bizalommal forduljanak a Ma gyár Mezőgazdák Szövetkezetéhez Budapest, V., Alkotmány u. 31. az. Kéthetenkint megjelenő »Értesítőt ingyen és bérmentve OTT Apróhirdetések rovata tagoknak ingyen. Múlt évi forgalom 92 millió korona MORVA! JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, 8ZATMÁR0N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom