Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-10 / 40. szám

314 MAGYAR FÖLDMfVELŐ küzdelemről, reménységről, diadalról, bú­bánatról, vérről-verejtékről ne tudnia beszélni. A porszem, melyben a pacsirta fürdik, a kocka; mellyel a gyermek játszik, a barázda, melyét a földmives ekéje vág, a hömpölygő Duna, melyet a siető gőzhajó fodroz, a Tisza, melyen a tutajok úsznak... mind mind ősök porával, csontjával, vérével-verej- tékével van vegyülve. Megérti-e a kor a földet? A kor, mely a sivár jelennel küzd, mely tekintetét komo­ran, a rideg valón járatja. És megérti-e a magyar, kinek homlokán a reménytelenség és közöny fellege borong? Meg kell értenie! Megtanítja őt maga a föld újra és újra, ha feledett volna! íme, most is tanulságra, áldozatra hívja nemzetét egy darab föld... az aradi tizen­háromnak földje. Az a darab föld, ahol a bitófák a dicsőség fájává változtak. Ahol a nemzet vértanúinak sóhaja egy egész nemze­tet, egy egész kort ihletett meg. Ahol a bitó­fák helyén a nemzet hálájának virágai vertek gyökeret és örök virulást. Azt a helyet meg kell szerezni — a tizenháromnak, a nemzet vértanúinak. A hódítás, mely a haza területét kitolja a tengerekig nem lehet olyan becses, mint ennek a darab földnek meghódítása a nem­zet kegyelete által. Fájdalom, hogy itt a hazai föld terüle­tén is a kegyeletnek kell csatára kelni, hogy övék, a tizenháromé legyen az a szentelt föld... de ezt a csatát meg kell nyerni. Az aradi vértanuk földjét már meg­szentelte a nemzet könye, kegyelete, most kell, hogy — birtokába is vegye. * * Egy okos nő nem veszi azt észre ha észreveszi, hogy észrevették. Jó vicc az, amelynél az ember, boszankodik, hogy nem ő csinálta. * Ifjú korában az embernek idegen földeket látni van kedve, öreg korában szeretné a saját földjét látni. A töke és a kamat. Az uzsora még máig sem pusztult ki egészen, de a múlthoz képest mégis csak nagyot változott az állapot. A régi »jó« időkben történt az alábbi eset, amely körülbelül hiven világosit fel arról, hogy milyen kamatra dolgoztak az uzsorások és milyen erkölcsben ne­velték magzatjaikat. Egy uzsorásnak a kis fia jelen volt egy alkalommal, amikor az apja »üzletet« kötött. Az alkudozás közben Mó­ricka ezt a kérdést intézi apjához : — Mond csak thátélében, — mennyi lesz a komat ? — A komat fiacskám, — mondá az öreg zsidó, — hát te még aztat se nem thodsz 1... Amennyi a tűké, annyi a komat s amennyi a komat, annyi a tűke! SZÖVETKEZZÜNK-EGYESÜL JÜNK! Felsötiszai szövetkezetek közgyűlése. A felsőtiszai Vármegyék Hitelszövetkezeteinek Szövetsége szeptember hó 30-án tartotta közgyűlését Perbenyiken, amelyen megjelentek : gróf Mailáth József elnök, Zemplén vármegye részéről Meczner Gyula főispán, dr. Szirmay István főügyész, Bereg- szászy István kir. tanácsos, tanfelügyelő és Bencsik, István főszolgabíró; Szabolcs vármegye képviseleté­ben dr. Szesztay Zoltán főügyész, dr. Wild György kir. tanácsos, tanfelügyelő és Kertész Rertalan nyír­egyházai rendőrkapitány. A Magyar Gazdaszövetség képviseletében dr. Cetler Jenő miniszteri fogalmazó, az Országos Központi Hitelszövetkezet részéről Zi­lahi Kiss László cégvezető és Blasek Jenő ellenőr. A felsődunai Szövetkezetek szövetségének képvisele­tében Székely Antal titkár Komáromból. A szövetkezetek képviselői örvendetes nagy számban. Mailáth József gr. elnök megnyitó beszédében vázolta a felsőtiszai Vármegyék Hitelszövetkezetei Szövetségének tízévi fejlődését. 1899-ben, dacára, hogy a Szövetséghez öt vármegye tartozott (Abauj, Bereg, Zemplén, Szabolcs és Ung), a működő szövet­kezetek száma 48, a tagok száma 5801 kik összesen 11.731 üzletrészt 443. 022 korona értékben jegyeztek s erre 246,519 koronát fizettek be. A központnál befizetett üzletrész 3200 koronát tett ki. Az összes kölcsön 335.444 koronát, a központtól igénybe vett hitel: 195.246 korona, a takarékbetét 66.452 korona, tartalékalap 4764 korona; nyereség 5134 korona volt. Ezzel szemben a szövetséghez ma 78 szövet­kezet tartozik, Dacára, hogy területe csak Szabolcs, Zemplén és' Abauj vármegyékre terjed. A tagok száma 23.211, a jegyzett üzletrészek értéke 1,929.314 korona 98 fillér, amelyből 1,308.243 korona 5 fillér be van fizetve. A befizetett központi üzletrészek ér­téke 55.800 korona 12 fillérre, a központnál elhelye­zett betétek 332 ezer 422 korona 19 fillérre emel­kedtek ; a központtól igénybe vett hitel 3,401.189 korona 19 fillér; takarékbetét 3,824.363 korona 50 fillér, takarékalap 339.626 fiorona 21 fillér, nyereség 118.564 korona 69 fillér. Szóval a szövetkezetek tiz év alatt úgy tagszám, mint tőkeerő szempontjából majdnem ötszörösre növekedtek. A kölcsönök emelkedése is csak látszólag jelent eladósodást, lénj^egben az okszerű gazdálkodás térfoglalását je­lenti, amennyiben azok emelkedése újabb gazdasági befektetésekből, az állatállomány gyarapításából gaz­dasági gépek beszerzéséből, földvételből és régi adósságok konvertálásából származik. A kölcsönök kamatlába 6 és 7 százalék között, a betétkamatláb 4 és 4 egy ketted százalék között, mozog. Mailáth gróf azután kifejtette, hogy mily nehézségekkel járt , a szövetkezeti munka megindítása és folytonos előbb- revitele. Eleinte úgy őt, mint szövetkezeteinek veze­tőit sok támadás és gyanúsítás érte. de ő és munkás­társai nem rettentek vissza a nehézségektől és szi­lárd kitartással haladtak azon az utón, melynek mérföldmutatója az önzetlenség és az emberszeretet. Az ismertetett nagy anyagi eredményeken kívül

Next

/
Oldalképek
Tartalom