Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-31 / 4. szám
26 MAGYAR FÖLDMIVELÓ KÜLFÖLDÖN. Amerika. Nem hiába volt a tavalyi 1908 évtizedek óta a legrosszabb esztendő Amerikában, az Amerikába való vándorlás is oty csekély volt, mint amilyen régen nem. Mily hirtelen és aránytalan volt a csökkenés, legjobban mutatja, hogy a newyorki öbölbe érkezettek száma 1907-ben 1,227.617 volt, mig 1908- ban csak 550.823. Ha még leszámítjuk ebből azt, hogy az érkezettek közt 128 994 amerikai polgár is volt, az egész bevándorlás bizony miniumra redukálódik. Legtöbb utas, 87.046. a brémai Lloyd hajóin jöttek, utána a Cunard-vonal következik 79.347 utassal s harmadik helyen állott a hamburgi társaság 69 520 főnyi utazó közönséggel. Jelentékeny számú utast hozott még a White Star, a francia vonal, az American, a Holland-American, az Austro-American és a Red Star. Magyarok nyomora a tengeren túl. A chicagói rendőrség a napokban didergő félig megfagyott családot talált az utcán. A család feje, Hakit Albert 38 éves magyarországi származású munkás, kihallgatása alkalmával azt vallotta, hogy négy nappal ezelőtt érkezett Chicagóba. Azóta folyton munka után szaladgált, de nem volt képes munkához jutni; igy három nap óta fedél nélkül voltak s kendőkbe, pokrócokba burkolózva szabad ég alatt a park bokrai között háltak. () és felesége már 48 óra nem ettek és hétéves kis leányuk is már 30 óra óta éhezik. A rendőrség azonnal intézkedett a család segélyezése iránt; de hogy meggyőződjenek arról, hogy Hakit az igazat mondotta, zsebeit megmotozták és azokban másfél dollárt találtak. A rendőrbiró ekkor szigorú arccal fordult Hakithez: — Hát hogy lehet az, hogy az ön gyermeke már 30 óra óta nem kapott enni, holott önnek még másfél dollárja van ? Hakit fühöz-fához kapkodott, majd zavarodottan felelte: — Ez az én dolgom . . . — Úgy? — felelte a biró — hát az meg az én dolgom, hogy gyermekének az éheztetése miatt három hónapi dologházra Ítélem önt. A szultán beteg. A szultán egészségi állapota nagyon aggasztó. A legutóbbi szelamlik után a szultán nem adhatott kihallgatást s kedden éjjel sürgősen orvosokat hívtak hozzá. A délitáliai földrengés. A viharos esőzés és havazás tovább tart. Palmi, Szeminara, Santa Eufémia, Scilla és Canni Tallo községek részben acetilén világítással vannak ellátva. Palmiban néhány napon belül ismét helyreállítják a a villamos világítást. A tenger közelében levő egyik sziklahasadékból sürü füst és foszforgáz áramlik ki. A forróság következtében a szomszédos fák kiszáradtak. Elrendelték ezen tünet megvizsgálását. — Az utóbbi nrpokban már az összes holttesteket eltemették. Még most is keresnek élő embereket. Adjátok kézről-kézre a mi újságunkat! Idők jele. Még pedig, talán jobb idők következtének jele Az újságok úgy közölnek egy józan gondolkodásra valló és előítéletekkel szakitó lépést, mint: Ritka példát . . . Fehér hollót . . . Mi azt mondjuk idők jele. A józan, praktikus gondolkodásra térő idők jele. Az eset következő: Szabó János budapesti szabómester íia érettséget tett. Az az tisztességesen elvégezte a középiskolát, gimnáziumot. Apjának módjában volt, hogy pláne ott a fővárosban a fiút tovább taníttassa. Orvosnak, fiskálisnak, tanárnak, mérnöknek, miniszteri tanácsosnak ... ki tudja . . . talán még miniszternek is. És csudák csudája Szabó János fia ezen pályák egyikére sem vágyódott. Hanem a szabó-iparos pályát választja. Apja üzletének vezetésére készül. Először kezébe veszi a tűt és cérnát. Aztán előké- szültségét, eszét fogja elővenni, hogy még nagyobb virágzásra emelje apja üzletét. Apja, illetőleg saját üzlete mellett szolgálja ezt a szegény nemzeti, hazai ipart. Azt, amely épen azért nem tudott eddig virágozni, megerősödni, mert csarnokába nem léptek tanult. gondolkodó, hivatásos és ambiciózus fejek, ifjak. S vájjon okos fővel, munkáskézzel, szorgalommal, takarékos élettel nem lesznek-e a Szabó Jánosok gyermekeiből nagyobb urak, függetlenebb emberek, hasznosabb polgárok, mint a félbemaradt iskolás, egyetemet kerülő iíjakból? Vagy talán a cifranyomoru- ságos, kívül fényes, belül rejtélyes, küzdelmes nagy hivatalnokokból is ? Vannak már kiáltó példák. Ezek igazolják, hogy igenis lesznek. Sok, temérdek mondani valónk volna még itt e pontnál. De ez alkalommal elhagyjuk mindazt, ami elménkbe, szivünkbe tolul keserves tapasztalatként. Mert más oldalra kell fordulnunk. Mert más üstököt kell megragadnunk. A földmives, a kisgazdák, meg a nagyobb gazdák üstökét. Hát itt, nem a nemzeti iparcsarnokban, de az anyaföld nagy tágas mezején is mit tapasztalunk ? Azt, hogy mihelyest a földmives, kisgazda, meg még a nagy gazdák is egy kis
