Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-01 / 30. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 237 nál állapodtak meg, mely jó messze feküdt a folyó felső része mellett, — Itt nincs kígyó — jelentette ki a benszülött, a csendes tóra mutatva. A bankár egy-kettóre ledobta magáról a ruháját, belevetette magát a vízbe és úszott keresztül- kasul akkora gyönyörűséggel, aminőben az idén, a viziki- gyótól való félelme miatt, még nem volt része. Majdnem félóra hosszat lubickolt a tóban, aztán megelégedetten kezdett öltözködni. Öltözködés közben megjegyezte, hogy a vizen úszkáló több fatörzs, mikre fürdés közben ügyet se vetett, most mozgolódni kezd. — Vájjon mi oka lehet annak, — kérdezte — hogy ezek a fatörzsek egyszerre csak megmozdultak “? — Nem fatörzsek ezek, — felelte a benszülött — hanem krokodilusok. Azért is nincs egy szál vizikigyó sem a tóban, mert a krokodilusok valamennyit fölfalják. ...A bankár ur se fog többet Floridában fürödni! Crá^BÁ Védekezés a marha felfúvódása ellen. Tudvalévő dolog, hogy a marha felfúvódása elleni eljárásnak az a célja, hogy a gyorserjedésü takarmányból a képződő gáz mennyiségét tőlünk telhetőleg csökkentsük és ezáltal az esetleg beállható megfulladásnak elejét vegyük. A kisebb, illetőleg könnyebb jellegű esetekben pompás szolgálatot tesz a has dörzsölése, a baloldali bordáknak megnyom- kodása avagy pedig a hideg vízzel való leöntés, mert ezáltal a bendő összehuzódik és igy a gáznak egy jó nagjr része eltávolodik. Nem egyszer láttam a gazdáktól, hogy egy kátránynyal bekent kötelet húznak végig az állatnak a szájában és mikor ettől az állat elkezd böfögni, a gáz elillan a szájon keresztül. Azt is megteszik a parasztgazdák, hogy petróleumos szalmát avagy pedig bűzös szagu rongyot dugnak az állat torkába, ami szintén megfelelő eljárás, de azért kerülendő. Ezt csak ott találom helyénvalónak, a hol nincsen troakár a kéznél. Előfordul azon eset is — a súlyosabb jellegüek- nél — hogy bárzsingcsövet vezetnek be. Ezen bár- zsingcső egy 2—2 fél méter hosszú érős falu cső, a melyben belől egy „mandrin“ nevű merev-sodrony foglaltatik. Már mostan ezen csövet a szarvasmarha száján keresztül a torokba vezetjük, a honnan ez a nyelőcsőbe kerül és végül a bendőben végződik. Ha a bendőben levő kevés takarmány mellett sok a gáz, akkor a gáz nagy része a bejuttatott csövön által gyorsan kikerül a szabadba olyképpen, hogy a csőnek belső végén található elzáró gombot, a csőben lévő és fennebb említett mandrin segélyével eltávolítjuk vagy kinyitjuk. Ez a leghelyesebb eljárás ott, a hol a beteg szarvasmarha állapota igen aggasztó, a legcélszerűbb pedig ezen eljárás azért, mert az által semmiféle sebet nem okozzunk az állaton. Ezen csövet igen ajánlatos, ha minden gazda megszerzi magának, mert ha ez kéznél van, elejét veheti minden nagyobb veszedelemnek. De különben is ezen csővel jobb és eredményesebb munkát ér el, mint a már közismert troakárral, amelylyel való eljárást minden gazda ismeri. Ilyen bárzsingcsövet be lehet szerezni Garay és Társa, avagy pedig Fischer Péter cégnél Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 12—14. szám. Védekezés a lisztharmat ellen. A szőlőt újabban pusztító lisztharmat ellen való védekezésre okos és egyszerű módot ajánl Kuthy István földbirtokos, a ki szőlősgazda korában tett kísérleteiről a következőket írja : Akkor is úgy fordult a mi sorsunk, hogy a szőlő permetezését és kénporozását a gyakori eső és szél akadályozta, azért vettem egy hektoliter hidegvízre két kilogram Hepár sulphurikumot (kénmáj), a mely keverés mellett néhány perc alatt hidegvízben is oldódik, hozzáadtam 6 deci (nem román fajtából) jó borecetet, végül annyi kálium-hi- permangálit, hogy a viz napon tekintve lila szint kapjon. Ezt egy liter tiszta vizen kell kipróbálni és abban az arányban keverni a nagyobb mennyiséggel, mert a kénmáj és ecet vegyibomlást idéz elő és a szin is megváltozik. Az igy elkészített folyadékkal a rézgálicoldat módjára ugyanazzal a fecskendővel permetezzük a szőlő leveleit és fürtöket. Az eredmény rövid időre szemmel láthatóvá válik, a mennyiben a szin élénk zölddé, a levél és fürt ruganyossá lesz. Tapasztalatból mondhatom, a lisztharmatnak még irmagja sem maradt. Természetesen a szomszéd gazdák érdeklődtek és a kik elfogadták tanácsomat, egytől-egyig fölhagytak a kénporfuvás- sal, mert ez az eljárás gyors és biztos a száraz idő járás mellett alig pár perc alatt megszárad és az eső sem mossa le olyan könnyen. Ugyanekkor ellenpróbát tettem két irányban is> úgy, hogy a szomszédos tőkéket fölváltva kihagytam. Ezek gyümölcse teljesen leszáradt, sőt a kénporral kezelt néhány tőkénél sem volt sokkal jobb eredmény, mivel ezek az elemek akadályozták a sikert; ellenben a leirt módon kezelt tőkék gyümölcse teljesen kifejlődött, megérett és a levelek sem zsugorodtak össze. Hogy pedig a gyümölcs mérgező hatásának eleje vétessék, nem szükséges semmi mesterséges védekezés, mert bizonyos idő múlva annyira oxidálódik a réteg, hogy az eső könnyen eltávolítja a fürtökről, midőn már a betegség megszűnt. A felvidéki segélyakció. A földmivelésügyi miniszter tavaly Árva, Trencsen és Liptó vármegyékre is kiterjesztette a segítő akciót. A felvidéki kisgazdák ez idő szerint a legkezdetlenesebb eszközökkel művelik a földjüket. A modern gazdálkodás megismertetése céljából a földmivelési miniszter a felvidéki kirendeltség utján kölcsönképpen, ingyenes használatra Árva, Trencsén és Liptó vármegye 160 községe részére 74 drb. boronát, 23 könnyű vasekét, 10 drb. ikerváltó ekét, 32 triőrt, 18 drb gabonaosztályozó rostát osztatott ki. E gépeket a községek kisgazdái fogják használni napi 10 fillér használati és a gépek javítására fordítandó dij fejében. A felvidéki kirendeltség utján próbaképpen Árvamegye egyik járásában 18 waggon Thomas-Sa- lakot és 3 waggon szuperfoszfátot osztottak ki, hogy a nép megismerje a műtrágyázást. Ezenkívül a ki- rendeltség a három megyében kiosztott 960 q lent és 1949 q burgonyát. Hegyvidékü származási fajvetőmagot 4509 kisgazda kapott. Pénzbeli segítséget pedig 17,000 koronát utaltak ki összesen a községeknek, régebben beszerzett tenyészállatok vételárának lefizetésére. Ezenkívül egyes kisgazdák segítésére
