Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-01 / 30. szám
238 MAGYAR FÖLDMIVELŐ összesen 4000 koronát és községi istállók építésére 8000 koronát fordítottak. Darányi földmivelésügyi miniszter legújabban juhok beszerzésére 10,000 koronát bocsátott a felvidéki kirendeltség rendelkezésére. A vetőburgonya kiosztását különös örömmel fogadta a felvidéki nép s ez a jövőben is folytattatni fog 30 százalék árkedvezmény és a szállítási költségek elengedésével. A kivándorlási törvény. Életbelép 1909. szept. 1 én. A belügyminiszter most bocsátotta ki a kivándorlásról szóló törvényt, mely hivatva van megnehezíteni a kivándorlást azoknak, kik könnyelműen engednek a nagyhangú csábításoknak, melyekkel amerikai ügynökök s a hajóstársaságok ágensei elárasztják az országot Az amerikai államhatalom a maga részéről újabban szintén nagy nehézségeket támaszt a bevándorlás és letelepülés útjába, ha most még a mi kormányunk is erélyesen útjába áll a meggondolatlan kivándorlásnak s kivált ha egyidejűleg parcellázás vagy bérbeadás utján földhöz, különféle vállalatok révén munkához juttatja véreinket, bizonyára rohamosan csökkeni fog azok száma, kik itthon elfecsérelve kis vagyonkájukat idegenben akarnak szerencsét próbálni. A kivándorlásról szóló 1909. II. t.-c. főbb pontjait a következőkben foglaljuk össze. A belügyminiszter a Cunard Steam Schip Co. Limited hajósvállalatnak 1904-ben adott engedélyt érvényben hagyja, de a Braziliába és Canadába való kivándorlást a leghatározottabban eltiltja. Azon férfiaknak, kik 17-ik életévüket betöltötték, de természetszerűleg még sor alatt állanak, csak a belügyminiszter adhat engedélyt a kivándorlásra és pedig csak abban az esetben, ha 100—100 kor. biztosítékot tesznek le annak garantálására, hogy katonai kötelezettségüknek kellő időben eleget tesznek. Tizenhét éven aluliak, vagy olyanok, kik itthon szülőket, családot hagynak el, kiknek megélhetése és keresetképessége kétséges, egyáltalán nem kapnak engedélyt. Minden kivándorlani óhajtó egyén itthagyott hozzátartozói biztosítására bizonyos összegei köteles letétbe helyezni s annak igazolása előtt útlevelet semmi szin alatt nem kap. A kivándorlási ügynökök és azok megbízottai 100 ezer, illetve 50000 kor. óvadékot kötelesek letétbe helyezni s állandóan a hatóság szigorú ellenőrzése alatt állanak. A kivándorlási tanács a kivándorlók egyéni érdekeinek megvédésére alakult s a kormány és társadalom együttes közreműködésével nemcsak az itthonmaradt család helyzetét, de a kivándorló ottani viszonyait élénk figyelemmel kiséri. A kivándorlási biztosok és közigazgatási hatóságok kötelesek a kivándorlási mozgalmakat folyton ellenőrizni, a kivándorolni szándékozókat felvilágosítani, mindenben kezükre járni s az esetleges visz- szaéléseket idején feljelenteni, megakadályozni és megtorolni. A községi elöljáróságok nyilvántartást vezetnek azokról, kik otthonmaradottjaik részére biztosítékot tettek le, az utlevélkérők viszonyairól meggyőződést szereznek s általában a hatóságot a kivándorlási törvény szabta kötelességének teljesítésében hathatósan támogatják. A tenger áldozatai. A «Veritas» hajóosztályozó és felmérő iroda most adta ki jelentését azokról a balesetekről, amik a folyó év április hónapjában a tengereken járó gőzösöket és a vitorlásokat érték. E kimutatás szerint a viharos tavaszi hónapban összesen hatvankilenc gőzhajó és harmincegy vitorlás veszett el a hullámokban. A legnagyobb veszteség az angol tengerészetet érte, amely a feljebb jelzett hónapban tizenhét gőzöst és tizenöt vitorlást törült a hajóknak a lajstromából. A svéd hajózást szintén érzékenyen sújtották a szeszélyes időjárás pusztító viharai, amennyiben 14 gőzöse ment tönkre és egy vitorlása is odaveszett. A norvégek hajóparkja 9 gőzössel és egy vitorlással lett szegényebb. Az amerikai lobogó 8 gőzösről és 4 vitorlásról tűnt el. Franciaországnak 7 gőzöse és 3 vitorlása sülyedt el áprilisban. A német hajók közül 3 gőzös és két vitorlás temetkezett az óceánok fenekére. Az olasz gőzösök közül 4 lelte sírját a mélységes hullámokban. Két-két hajója ment tönkre az oroszoknak, dánoknak és a hollandiaiaknak, mely utóbbiaknak vesztesége egy vitorlással is nagyobb volt. A japániaknak csak barom vitorlásuk esett áldozatul a tenger viharainak. Végül még Argentínának veszett el egy gőzöse és Mexikónak egy vitorlása. Négy tengerjáró gőzösről mostanáig nem érkezett hir és igy ezek is valószínűleg a tenger mélyén vannak már. A magyar és osztrák hajókat április hó folyamán nem érte katasztrófa. Az elpusztult hajókkal mintegy kétezernégyszáz ember élete veszett el és milliókra rúg az a kár, amelyet az el- sülyedt hajók és rakományuk képviseltek. mi újság- ? Véreink pusztulása. Az amerikai kivándorló sok bajához újabban az is járul, hogy az Egyesült-Államok egyes részeiben járványszerüen mutatkozik a gyermekrablás, ügy ilyen gyermekrablásról írnak most borzasztó dolgokat az amerikai lapok. Egész szervezett rablóbandák szövetkeztek, hogy a magukra hagyott munkások gyermekeit elrabolják. Az elrabolt gyermekeket komédiások veszik meg, akik az ügyesebb gyermekekből cirkuszi komédiásokat nevelnek, az ügyet- lenebbjeit pedig koldusoknak adják el, akik az "ártatlan gyermekeket megcsonkítják, hogy a közönség adakozóbb legyen. A veszedelmes rablóbandák a tehetősebb szülők gyermekeit jó pénzért visz- szaadják, a mint azt a következő sorokból alkalmunk lesz megtudni. Ohió államban, Cievlandhoz közei fekvő Scharon község iskolájába valami Witla Vilmos nevű 8 éves fiúcska járt, kiért egy napon az iskolába két férfi jött és a tanítótól a gyermeket a fiúcska apja utasításából haza kérte. E perctől kezdve a gyermeket többé senki sem látta. A rablók a szülőket nap-nap után névtelen levelekben figyelmeztették, hogy a gyermek szemét kiszúrják, fülét levágják, ujjait megcsonkítják, vagy leszúrják, ha 2000 font sterling (48000 korona) váltságdíjat nem küldenek. A legszorgosabb rendőri nyomozás, a nagy jutalom által serkentett számtalan magánkutatók is hasztalan keresték az elrabolt fiú nyomait. Végül a halálra rémitett szülők kétségbeesésükben Cudahy nevű gazdag emberhez fordultak tanácsért, akinek nemrégiben hasonló módon rabolták el a fiát s a kit 140.000 koronáért adtak vissza gonosz elrablói. Cudahy a megrémült szegény szülők helyett letette a 48.000 koronát, mire megindult a rablókkal való titkos levelezés, melyben a rablók leveleik visszaküldését is követelték. Ä szülők aztán egy nő közvetítésével megküldték a kikötött 18.000 koronát /
