Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-17 / 2. szám

12

MAGYAR FÖLDMIVELÓ

— Hát úgy, hogy a jövő őszön férjhez megy.

— Ne mond már.

— De mondom, mert tudom.

— Honnan tudod?

— Onnan, mert mondta a Julis jányunk.

— Hát akkor éppenséggel magunk maradunk, anyjok.

— Úgy bizony, apjok.

— Látod anyjok, látod — zökkent bele Ambrus gazda gondolkozása megint a régi kerékvágásba — hogy elrepült tőlünk az idő ? Már jövő ilyenkor a legkisebb gyermekünk is nagy lesz.

— Talán már jövő karácsonykor unokáink is lesznek — tette hozzá Zsuzsa asszony.

— Nem lehetetlen.

— Nem bizony apjok.

— Én nagyapa, te pedig nagyanya leszel.

— Hát bizony apjok, az is elkövetkezik.

— El bizony. Öregek leszünk. És rohamosan, sebesen repül az idő. Közeledünk a sirhoz ... Aztán elérkezik a mi ó-esztendőnk is . . . Meghalunk . . . nem számlálunk több esztendőket . . .

Néma csend követte Ambrus gazda szavait. A régi kakukos-óra ketyegése tisztán hallatszott. Mintha senki sem lett volna a szobában. Pedig voltak. Ketten voltak. Ambrus gazda és a felesége, Zsuzsa asszony. Csakhogy mind a kettőjük szivére a múlandóság súlyos köve nehezedett.

Talán még sokáig ülnek szótlanul, ha az eladó Julis leányuk lefekvésre nem szólítja őket;

— Édesapám, édesanyám, tessenek jönni. Tessenek lenyugodni!

Az öregek felállnak a régi nászajándékul kapott karos-ládáról és lenyugodni készülnek.

— Jövő ilyenkor — ha élünk — nem lesz aki lefekvésre szólítson bennünket, anyjok — jegyzé meg Ambrus gazda.

— Dehogy nem, apjok. Lesz az.

— Kicsoda?

— Hát ez a Julis jányunk.

— De ha férjhez megy, akkor nem lesz a miénk . ..

— Dehogy nem. A miénk lesz az. Tudja apjok, itt fognak lakni. Csak nem engedjük el őket magunk mellől. Ha már a többiek el is költöztek, ezek hadd maradjanak itt. Legalább nem leszünk magunkban.

— Jól lesz az úgy, anyjuk. Julisék itt fognak lakni vélünk. Nem leszünk magunkban. És akkor repülhet az idő, telhetik, mulhatik az esztendő, el is öregedhetünk, lesz aki gondunkat viselje ... És lesz aki a nagy tusa után a halál álmára lefogja elfáradt szemeinket... Mert hidd el anyjok, hogy ez is elkövetkezik egyszer, — mert az idő gyorsan repül...

Ezek után Ambrus gazda és Zsuzsa asszony megkönnyebbült szívvel hajtották nyugalomra fejüket. Hogy reggelre kelve, ujult erővel kezdjenek napi munkájukhoz . . .

Sx. F.

Ennye, hát még sem fizettél elő a „Magyar Földmivelő“-re?

KÖZEGÉSZSÉG.

Betegszoba fertőtlenítése A leghelyesebb a ragadós betegségekben szenvedő emberek szobájának fertőtlenítésére a következő : a padlót erős, forró lúggal jól fel kell suroltatni, úgy, hogy a padló rései is jól átnedvesedjenek, mert a hasadékokban meggyűlt szemétben köny- nyen megragadnak a betegséget okozó gombák. A szoba falát, ha meszelve vagy festve volt, újból kell meszeltetni, illetve festetni. Ha kárpitok bontják a falat, legjobb azokat leszedetni és ujjakat tétetni a falakra. A szobát egy-két napon át szellőztetni kell úgy, hogy ajtót, ablakot éjjel-nappal nyitva hagyunk. Igen tanácsos még a szellőztetés előtt a szobát kifüstölni. Ez a legcélszerűbben úgy történik, hogy két- három kiló ként égetünk el a szobában.

Fogfájás csillapítása. Ha lyukas a fog, a fájdalmat úgy lehet enyhíteni s rövid idő alatt teljesen megszüntetni, ha karbol-oldatba mártott vattát tesz az ember a fog űrébe. Vesz az ember karbolsavat, hozzáönt ugyanannyi vizet, aztán ebbe a karbololdatba belemárt egy kis vattagomolyagot. Ezt a karbolos vattát jól beszorítja a fog üregébe s föléje tesz még egy darabka száraz vattát. Ettől csakhamar eláll a fogfájás. Ha pár óra múlva újból jelentkeznék, meg kell ismételni az egész procedúrát. Egy másik módja a fogfájás csillapításának a következő: Egy darabka vattát bemárt az ember egy oldatba, mely áll egy negyed gramm kristályos karbolsavból, ugyanannyi kokainból és menthol- ból. Ezeket az anyagokat öt gramm glicerinben kell feloldani. A glicerin-oldatba mártott vattát bele kell tenni a fogba. Hogy a levegő egyáltalán ne férhessen a lyukas foghoz, jó még a vatta fölé kevés benzoe-gyantát mázolni, ez légmentesen elzárja a fog nyílását. Elállitják a fogfájást a következő összetételű fogcseppek is • szegfüszeg-olaj és kajepout-olaj egy-egy gramm, kloroform két gramm. Ha ebbe az oldatba vattát mártanak s jól betömik vele a fog üregét, a leghevesebb fájdalom is eláll rövidesen.

Méhszurás. A méheknek csakis a nőstényei vannak ellátva méregszervvel. Ez a méregkészülék a méh potrohának hátsó felében van elrejtve s áll a mérget produkáló mirigyből, egy azzal összeköttetésben levő méregtartó hólyagból, melyből a fullánk nyúlik előre. A fullánk két oldalán két karcsú, hengeres, hegyes vége felé visszahajló fogacskákkal felfegyverzett szúró tövis van. A méh szúrás közben hegyes fullánkját nagy erővel döfi a bőrbe. Mikor aztán a méreg beoltásának megtörténtével fullánkját vissza akarja huzni, ebben a szúró tövisek visszafelé álló fogai megakadályozzák s a méh erőlködésének rendesen az a vége, hogy a fullánk beleszakad s a szúrás a méh életébe kerül. De a beleszakadt fullánk, mint minden idegen test, például az ujjba fúródott szálka, izgat s a mérgezést követő helybeli gyulladást még fokozza, azért méhszurás után az első teendő