Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-17 / 2. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 13 az első fullánknak óvatos kihúzása. A méh mérge hangyasav, mely egy fehérjenemii anyagot s kevés illő olajat tartalmaz. A fájdalmas börgyulladás, mely a méhszurás helyén keletkezni szokott, hideg borogatásra rendesen rövid idő múlva minden rossz következmény nélkül elmúlik. Az arcot, szemet vagy a nyeldeklöt érő szúrások természetesen sokkal fájdalmasabbak s esetleg életveszélyesek lehetnek, Sok méh- nek, esetleg egész rajnak a szúrása az embert, sőt. a lovat is megölheti. Több méh szúrása biztosan megöli a kisebb melegvérű állatokat, de hatástalan a hidegvérüekre. Vannak emberek is, akik a méhek mérge iránt nem fogékonyak, sőt úgy látszik, a méh mérgével való ismételt beoltás a mérgezés erejét egyre csökkenti s az olyan ember, aki sokat foglalatoskodik a méhek körül s aki ennélfogva gyakran ki van téve annak, hogy méhek megszűrjék, idővel egészen ment.desz a méhek mérge ellenében. A nép mint időjósló. Magyar népünket sok érdekes tulajdonság jellemzi, melyek között nem utolsó az időjósló tehetsége. A népnek ugyanis nincs szüksége komolyabb, hivatottab időjósokra. Elvégzi ő azt maga is, még pedig alaposan. A nép körében elterjedt időjóslás között legelső helyet foglalja el, a mit a januári Szent Yince-napról tart a néphit, az tudniillik: ha fénylik a Vince, megtelik a pince. Ugyancsak január havában van Pál napja, a melyre a következő időjóslás illik: Pál fordulása — tél fordulása. Vagy igy is: ha Pál fordul köddel, ember hullik döggel. A február hónap tele van olyan nopokkal, melyek mindegyikére el van a nép látva találós időjóslásokkal. Február 2-án, gyertyaszentelő napján a menyire besüt a napsugár a hideg pitvarba, annyira hever majd még a hótömeg künn a mezőkön. 22-én, Üszögös Péter napjan ha köd borítja el a tájat, üszögös lesz az eleség. Jégtörő Mátyás napján pedig — 24-én — ha kisüt a nap a fagyokat boritó jégtakaró nemsokára fölolvad. Márciusban, ha hó esik, a vén Gergely haragosan megrázza ősz szakállát. Benedek pedig zsákkal hozza a meleget. Május 12—14-ig vannak az immár nagy nevezetességű fagyosszentek, nevezetesen: Szervác, Pongrác, Bonifác, 25-én pedig a fagyos Orbán, mely ha egyszer elmúlt már, nincs mit félnie a gazdának. Junius hónap 8-dika a félelmetes Medárd napja, mely a negyven napig tartó esőzésnek jelenti a kezdetét. Szent István napjától kezdve a vetés gyökere megszakad, a mely ezután többé nem nő, csak érik. Julius havába esik Mérges Margit napjat az a nap, mely rendszerint óriási zivatarokkal kopogtat be az emberekhez. Augusztus 10-ike, Lőrinc napja pedig tönkreteszi esőjével a zamatos dinyéket. Szeptemberben van fecskehajtó kisasszony, régi sváb közmondás szerint ugyanis ekkor távoznak el fecskéink idegen, melegebb hazába s csak március 25-ikére térnek meg hozzánk. S novemberben, fehér paripáján berobog hozzánk Márton, a mi azt akarja jelképezni, hogy ekkor kezdődik a havazás. Végre december hónapnak legnevezetesebb napja Tamás, a melyen rendszerint kezdetét veszi a csikorgó fagy, a csilingelő szánok nesztelen tovasiklása a csillogó havon és népünknek legkedvesebb mulatsága a disznóölés. mi újság? Mailáth József gróf. A királyi kegy Mailáth Józsefet, az országban perbenyiki gróf néven ismert államférfiut valóságos belső titkos tanácsosnak nevezte ki. Minket és azokat, kik a nemes gróf munkás, csodálatosan szívós és következetes életelveit és ennek megfelelő életrendszerét közvetlen közelről ismerjük: ez a kitüntetés meg nem lep. Mert ’iszen, ha van érdem még ez országban, mely királyának elismerésére és a közvélemény egyhangú és lelkes megnyilatkozására számíthat; akkor Mailáth József gróf az elsők sorában is első. Nem egyszerre jelenik ő meg a társadalmi élet egén, mint valami meteor. Nem hirtelen szórja ő fényét, erejét, melegét a társadalom zajos hullámverései közt. Lassan emelkedik a határra, lassan lép a magaslatra, hova komoly tanulmányok és utazások megtevése után őt észrevétlenül emeli maga a közvélemény. Mailáth József gr. megmutatta, hogy igenis a nemzet nemcsak a fővárosban van, él. A vidék csendes, családi otthonában is megizmosodik a kiváló nemzeti zseni, sőt ott igazán. Mert életének gyökerei ott fogamzanak meg a magyar földben és a nemzet ősi szellemében. Mailáth József életének is két talaja van; A csendes, de folytonos munkásságában és jótékonyságban élő családi élet, a magyar föld és nép tevékeny szeretete, a nemzetnek megmentése, sőt jövőjének biztosítása történelmi, tehát keresztény alapon, de úgy, hogy a szociális, az igaz, okos és igazságos szociális életre ez a nemzet fokozatosan megérjen. E programmot a perbenyiki gróf lelkiismeretes és nagy tanulmányokkal, utazásokkal, a külföldi jeles sociologusokkal való sürü érintkezéssel, a népiéleknek folytonos megfigyelésével, közvetlen közelről való belevegyüléssel, családi és hitéletének példájával — oldja meg. Lelkében a nemzeti önérzet is ég. Nem az öntudatlan, szájhősködő sovinizmus. De a nemzeti önérzetnek az az ereje, tisztasága és fenköltsége, mely lovagias útra, a tudomány, a belátás fegyverével igyekszik ellenségeinket lefegyverezni és Zrínyiként odakiáltani.— Ne bántsd a magyart! A német, angol és francia nemzetek körében ma már úgy ismerik Mailáth József gróf nevét, mint itthon. Az ő sociologiai és kiváló történeti művei ezeken a nyelveken világosságot, lelkesedést, a félreértések eloszlatását hihetetlen sikerrel munkálja. A perbenyiki gróf éppen azért, mert alapos készülés után lépett ki a nagyobb államférfim területre: higgadt, megszűrődőtt, befejezett európai műveltségű egyéniség.
