Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-04-05 / 13. szám
106 MAGYAR FÖLDM1VELŐ a községek hatalmának, de egyúttal felelősségének lényeges kiterjesztése. Mellette igen fontos a közegészségi törvény újítása. Egy uj törvény elrendeli, hogy naplemente után minden járművet elől világitó testtel szereljenek föl, nagyobb terhes szekereket pedig hátul is. A vaj és margarin-törvény (Butter and Margarine Act) a vajpótlékok (művajak) kereskedelmét szabályozza. Az uj himlőoltási törvény bizonyos könnyebbséget szerez a himlőoltási kényszer alól. A közoktatási törvény fölhatalmazza a községeket szünidei iskolák és telepek létesítésére. Az ipartörvény pedig a mosóházakról intézkedik. A föltételes elitélésről szóló törvény a bírákra és közgyámokra ró uj kötelességeket. Mindezek az uj föladatok az önkormányzati igazgatás költségeit is gyarapítani fogják. Nem írott szövetség1. Darányi Ignác megnyitó beszéde a szociális kurzuson.*) Midőn az idei szociális előadásokat megkezdjük, első kötelességem önöket üdvözölni. Az önök megjelenése tanúságot tesz arról, hogy a szociális munkát nem csak megértik és megbecsülik, hanem abban cse- lekvőleg is részt akarnak venni. A szociális munkának már kezdjük eredményeit észlelni. Mindenki látja, mindenki tudja és mindenki érzi, hogy a szociáliszti- kus izgatás erejében tetemesen megfogyott, hatásában lényegesen megcsökkent. Köszönhetjük ezt első sorban a szociálisták vezéreinek, akik tulhajtásaikkal odajutottak, mint aki túl sokat akarva bizonyítani, semmit sem bizonyít. Ami magyar népünk nagy rétegei sokkal józanabbak, semhogy őket ugyanazok többször tévútra tudnák vezetni. Sokan nagyon is megszenvedtek azért, hogy a szo- ciálista vezérekben és Ígéretekben könnyelműen bizakodtak. Innen van az, hogy ugyanazon a vidéken a szociálista izgatok kétszer már nem lépnek fel, ők működésüknek uj meg uj tereket, uj meg uj közönséget keresnek, vidékeket, ahol őket még nem ismerik s ahol még senki se járta meg velük. Megszívlelendő az is. hogy nincs az a humánus szociálista alkotás és törvényhozási rendelkezés, amelyet a szociálista izgatok ne kifogásolnának. Az ő kívánságuk úgy látszik az, hogy semmi se történjék a nép érdekében; és ez természetes is, mert minden humánus alkotás csökkenti az ő seregüket és gyarapítja a mienket. A terjedő megelégedés, az *) Szociális kurzusnak nevezik azokat a felolvasó összejöveteleket, melyeken a nép jólétének, boldogulásának munkáját, irányát és eszközeit megbeszélik. Szerk. életre kapó bizalom olyan sorsba juttatja őket, mint amikor a haltól elvonják a vizet. A múlt évben is, amidőn a törvényhozás messzemenő humanizmussal és az érdekeltek jelentékeny áldozatkészségével szociális alkotásokat létesített, ahelyett, hogy a nép érdekét képviselték volna, amelyre unos- untalan hivatkoznak, körömszakadtáig harcoltak ellenünk. Földindulást és égszakadást helyeztek kilátásba, amelyikből egyik sem következett be, csupán az, hogy jóslásaik hitele és azzal együtt tekintélyük is megfogyott, másfelől siker kisérte a belügyi kormány erélyes intézkedéseit, melyek sem a törvényesség, sem az okosság szempontjait nem mellőzték soha. De hogy ami seregünk gyarapodott, a szociálista közönség pedig fogyott, ebben nagy érdeme van a szociális munkának is, amelyet az állam és társadalom vállvetve fejt ki és amely elsősorban a Magyar Gazdaszövetség zászlajára van Írva. Hallom az ellenvetést nem egy oldalról, hogy miért foglalkozik a Gazdaszövetség, miért foglalkoznak legjobbjaink annyit a kisember ügye-bajával. Hát erre én is egy kérdéssel felelhetnék, hogy miért mondta a Megváltó azt, hogy »eresszétek hozzám a kisdedeket«*? Bizonyára azért, mert a kisdedek szorultak leginkább a támogatásra, irányításra és vezetésre. Az ilyen kérdésekből csak az látszik, hogy vannak jóhiszemű és jóakaratu férfiak is, akik néznek, de akik nem látnak, akik nem értik meg, hogy a legnemesebb célokat változott viszonyok között más eszközökkel lehet csak elérni, azt a súlyt és azt a befolyást, amelyet birtokos-osztályaink sok lelkesedéssel, munkával és küzdelemmel kivívtak, azt messzemenő bölcsességgel lehet is, kell is megtartani. Mi magyarok egy nagy politikai átalakulás előestéjén állunk. Arról van szó, hogy nagy néprétegek a politikai hatalom gyakorlásába bevonassanak. Ez veszély nélkül csak úgy történhetik, ha már előre dolgozunk és pedig nemcsak politikai, de társadalmi irányban is, hogy meggyőzzük azokat a bevonandó nagy néprétegeket, miszerint az ő sorsuk igazán szivünkön fekszik. A folyók szabályozását alulról kell kezdeni. Ha megpróbálták felülről vagy középen szabályozni a folyókat, az ilyen kísérletek végzetesen megboszulták magukat. Ki egy épületet épit, az is a legnagyobb súlyt az alapokra fogja vetni és nagy tévedés volna azt hinni, hogy az épület felső emeleteire nézve közömbös az, hogy az alapozás milyen szilárdságú. Magát a tulajdont a törvény van hivatva védelmezni, de ez a védelem fogyatékos ahhoz képest, amily védelmet a tulajdonnak és minden szerzett jognak egy helyes társadalmi rend és azzal járó megelégedés nyújthat. Távol kell lenni minden egyoldalúságtól. Valamint a testnek meg vannak a maga különböző szervei, melyek mindegyikére szükség van, nagy hiba volna gazdasági szervezetünk bármely részét elhanyagolni.