Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)

1908-03-15 / 10. szám

MAfiYAR FÖLDMIVELŐ 77 A favágó amint kiér az udvarra, megfordul s mélyen megsértődve morogja fogai közt: — Még azt hiszi, hogy loptam. Aztán elballag a házhoz, hol megtagadta a fa­vágást, útközben igy okoskodva: — Muszáj elfogadni az ajánlatot. De csak ad­dig vágok, mig egy uj ujjast vehetek. Mert ezzel a cundra régi ujjassal nem lehet sztrájkolni: Ha uj ujjasom lesz, a zálogos majd ki segít, hogy bírjam is — a sztrájkot. * * * Sokszor vagyunk abban a helyzetben, hogy kérni kell ezt vagy amazt a nálunknál sokkal ha­talmasabb emberektől. Érdekes, miként jellemzi egyik emberismerő az adott válaszok természete szerint a nagy urak feleleteit. — Udvariasan fogadott? Ez jól esik abban a pillanatban, de mikor kérésed nem teljesedik, te iszonyuabban csalódsz és annál gorombább leszesz, valahányszor az udvariasságra visszaemlékezel. — Rövid, kurta választ kapsz. Ez vagy igazsá­got mond, vagy van valami az ő füle mögött. Hátsó gondolata. — Hallgatag valaki. Ez nem akarja megmon­dani a valót és sajnál téged. Úgy van az — ilyen esetekben naponta gya­rapodunk tapasztalatainkban és fogyunk csalódá­sainkban. * * * A beteg embert gyöngédséggel lehet meghódí­tani, legyőzni. Sőt csudákat lehet csinálni e hősies­séggel. Egy kórházban feküdt bizonyos beteg, aki ká­romolta a jó Istent és elutasított minden vallási vi­gaszt, pedig dúlt lelkének éppen erre volt legna­gyobb szüksége. — Kérek egy főtt tojást, — szólott egyszer e beteg az irgalmas nővérnek, az apácának. Az apáca azonnal hozta a kívánt tojást. De mi­kor átnyújtotta neki, igy szólott a beteg meglehetős darabosan: — Nagyon kemény, nem tud tojást főzni. Az apáca, mintha megdicsérték volna, ismét sietett a konyhára és néhány perc múlva egy má­sik tojással tér vissza a beteghez. — Nagyon lágy! — mordult reá még durváb­ban a beteg. Az apácának egy arcizma sem mozdult meg, ismét elsietett a tojással, de nyomban visszajött egy edény forrón bugyogó vízzel, tojással és — órával. — Itt van minden, amire szüksége van, — szólott szeretetteljes édes anyai hangon, — főzze meg a tojást úgy, amint óhajtja. A beteg ránézett az apácára, szemében — köny rezzent meg ... — Hivassa el a papot, — mondotta aztán meg­szelídült hangon. — Most már hiszem, hogy van Isten az égben, mikor ilyen angyalai vannak — a földön. * * * Egy hires francia tudósról Írják, Rousseau (olv. Russzó) a neve, hogy nagy beteg lett. Fájdalmában inasára nézett — és igy beszélt neki: — Zsán, meghalok. — És aztán ? — válaszolt a türelméből már teljesen kiesett inas. — Pokolba kerülök. — Pokolba? — kérdezte megdöbbenve az inas — Hiszen egész életében azt hirdette, azt irta, hogy nincs Isten és nincs pokol. — De hátha van! — nyögte a tudós nagy fáj­dalommal. — Persze, — válaszolt az inas, — ez a hátha ? ez a hátha? — ez fojtogatja már életükben az is­tentagadókat. * * * Egy fiatalember nő társaságban nagyon kiakart magáért tenni. így szellemeskedett tehát... — Ma már minden leánynak egy táblácskát kellene hordania mellén, akár az érmet, melyen ez a felírás lenne: — Hozományom ennyi és ennyi korona. — Igaza van, — vágott vissza a szellemes Irén, — de az ifjú uraknak is kellene akkor ezt az érmet hordaniok, de a hátukon. Még pedig ilyen felírással: — Adósságom ennyi és ennyi korona. Mester. Böjti gondolatok. Egyre-másra hozzák az újságok a böjti mulat­ságokról szóló híreket. Milyen jó, hogy mellettük nyomban olvashatjuk: »hivatalnokok mozgalma a fizetés emelés érdekében«; »drágasági pótlék a tiszt­viselőknek«; »mozgalom a fizetés rendezés ügyében«. E két féle hir úgy illik egymáshoz, mint az ok és okozat. Mert hát nagyon nehéz ma megélni. Nagy a drágaság. Még a mulatság is drágább, mint más­kor volt. Speklálor. KÖZEGÉSZSÉG. Hogyan gyógyítsuk a — fejgörcsöt? Kínzó, kellemetlen betegség a fejgörcs. És hányán szenved­nek benne. Egy bécsi orvos azt mondja, hogy a fejgörcs (migrén) megszűnik, ha a gyomorra, az alsó mellcsont és köldök között nyomásokat gyako­rolunk. Nevezett orvos több betegnél alkalmazta ezt a gyógymódot teljes sikerrel. A gyomorra alkal­mazott nyomás gyógyító hatása szerinte onnan ered, hogy a nyomás következtében uj véreloszlás származik. Oh az a tyúkszem! Bizony sokszor kiáltanak fel igy azok, kiknek tyúkszemhez van — szeren­cséjük, ha ugyan egyáltalán annak lehet nevezni. Pedig igen egyszerű ellenszere van annak, hogy ne legyen okunk a panaszra. Vegyünk jó meleg láh- vizet, tegyünk bele fél kiló sót. Aztán kenjünk meg egy finom szarvasbőr darabot fehérszurokkal, te­gyük a tyúkszemre, mig magától le nem esik. A sikerről egészen bizonyosak lehetünk. Gyümölcs-e vagy burgonya ? Sokan azt hiszik, hogy a gyümölcs nem tápláló. Nagy on téved­nek. A főtt gyümölcsnek több tápláló ereje van, (anyagot tartalmaz) mint a burgonyának. És a gyom­rot kevésbbé terheli meg, mert könnyebben emészt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom