Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-11-22 / 46. szám
XI. évfolyam. 46. szám. Szatmár, 1908 november 22. HÉTEtÖL-HÉTStE. Itthon. Az általános választó jog. Andrássy gróf belügyminiszter Ígéretéhez híven, a múlt hét folyamán terjesztette a képviselőház elé javaslatát az általános választó jogról. Történeti nevezetességű esemény ez a magyar nemzet életében. Tagadjuk, mintha politika volna. Nem az. A nemzet életének egy oly mozzanata, mely hivatva van ezt a nemzetet egy másik ezer év utján vezetni. Hivatva van a magyar élet számára uj alapot teremteni. Megmentve a régi nemzeti hagyományokat és történeti fundamentumokat, melyek nélkül a nemzet szilárdan nem állhat, biztosan nem élhet. Ezt a belügyminiszter leplezetlenül ki is nyilvánította. És azt is, hogy nincs nagyobb feladata bármely nemzetnek, mint sorsának intézését olyan kezekre bízni, melyekről legalább emberi biztonsággal feltehető, hogy a nemzet legfontosabb éi'dekeit kockáztatni nem fogják. Ezen céllal, tiszta hazafias gondolattal, a jövőbe vetett reménységgel vezérelve, gr. Andrássy megalkotta az uj választójogi törvénytervezetét : az általánosságnak, de egyúttal a többes szavazatnak és a nvilt szavazásnak alapján. A javaslat általánosan minden 24 éves magyar állampolgárnak, aki nem vagabundus és aki jelleménél fogva e jogot megérdemli, beleszólást enged az ország sorsának intézésébe . . . Ezt a javaslatot tárgyalja aztán először egy kiküldött bizottság, majd a képviselőház. A magyar bor védelme. Vettük a földmi- velésügyi miniszter ur szives figyelméből azt a törvényjavaslatot. melynek hivatása megvédeni — a magyar bort? Hát védeni kell a magyar bort, a magyar termelésnek egyik legnagyobb büszkeségét 9 Bizony, hogy igen! Védeni kell ma már mindent, ami igaz, ami hamisítható. Bort, búzát (a magyar acélos búzát), paprikát, talán nemsokára a magyar levegőt is. Hiszen borunk becsületes, megkoszorúzott hírnevét már rég megcsufolták az Engel-ek, a pécsi pincék szüretei, itthon és" a külföld előtt. Bár előbb vágtak volna jobban a nyaka közé ezeknek a minta szüretelőknek. Mert nagy szó az — a magyar bort tönkre tenni. Olyan nagy szó, hogy el se lehet mondani. Ennek a magyar földnek olyan gyöngytalaja van, olyan éghajlata ahhoz, hogy a világon jóformán egyedül álló ízes, tüzes tartalmas, de mégis nagyon könnyű emésztésű borokattermelhessünk ! Ésnépünk- ben is meg van az arra való képesség, hajlam, hogy a szőlőműveléssel járó nehéz, kényes munkákat jól, sőt kitünően végezzék. Hiszen a tokaji, szerednyei, érmelléki, beregszászi vincellérek keze nyomában keletkeztek szőlőhegyeink újra. Sok száz millió tőkéje fekszik e szőlő erdőkben a nemzetnek. És mégis alig kapunk kamatot a nagy filokszera járás után. Nekünk tehát féltett kincsünk a szőlő. És most, mikor a filokszera ellen indított háborúnk sikerrel járt, jönnek még cinikusabb ellenségek: a borhamisítók! Ezek a két lábú filokszerák. Látható filoksze- rák. Ezek ellen kell a törvénj'javaslat, melynek történetét, értelmét közelebb kifejtjük. Jó az Isten! Mig az emberek nagy része szinte zúgolódik, hogy a tél oly hirtelen beköszöntött, addig sok szegény ember kenyerét keresi meg a hótakaritással. Jó az Isten! A legjobb gazda. Ki- nek-kinek juttat az áldásból; Olvassuk a következőket : — A hó eltakarítása. A múlt héten a a fővárosban éjjel 1329 ember és tíz hóeke dolgozott a hó eltakarításán, ma pedig 2163 ember és 287 kocsi dolgozott. A hó eltakarítása eddig 12.000 koronába került. Aztán a gazdálkodásra is áldás ám a hó. Sokáig szárazság volt az őszön. De hát az építkezések, építők, kik szép időre vártak novemberben? Nagyon hosszas és szép idő volt. Akkor kellett volna építeni! Gyüjtsetek a „Magyar Földmivelö“-nek előfizetőket!
