Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-02-16 / 6. szám
42 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Az 1907. évi XXVII. t.-c. 17. Sj-ának a képviselőházban történt tárgyalása alkalmával az iskolák feliratait illető felszólalás következtében oly értelmű kijelentést tettem, hogy ezen törvényszakasznak végrehajtását akként fogom eszközölni, hogy a nem magyar tanítási nyelvű iskolákon a magyar nyelvű felíráson kívül az iskola előadási nyelvének megfelelő felírás is alkalmazható legyen. Ezen kijelentésem megtétele alkalmával tüzetesen megindokoltam álláspontomat és azt, hogy ezen módositványt tökéletesen fedi az a gondolat, amely a törvény rendelkezésébe annak szerkesztése alkalmával lefektettetek. A módositványhoz a képviselőház hozzájárulván, ezennel elrendelem, hogy a hivatkozott törvényszakasznak azon rendelkezése, mely az iskolák felirataira vonatkozik, akként hajtandó végre, hogy minden iskolán, tekintet nélkül a tanítási nyelvre, a törvényben meghatározott szabályszerű magyar felírás legyen és pedig, minthogy ezt a törvény rendeli el, első helyen. Azon iskolákon pedig, melyek előadási nyelve nem a magyar nyelv, az iskolafentartó a magyar nyelven kívül az illető iskola előadási nvelvének megfelelő nyelvű, az idézett törvényszakasz rendelkezéseinek teljesen megfelelő feliratot is alkalmazhat, a mely természetszerűleg a magyar nyelvű felirat méreteit túl nem haladhatja. Erről a közigazgatási bizottságot az 1907. évi XXVII. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 76.000/907. számú körrendeletem kapcsán szoros miheztartása végeit értesítem. Egy képviselő halála. Uray Imre, a tiszaháti kerület orsz. képviselője, hetei birtokán meghalt. Uray Imre Kércsen, Szabolcsmegyében született 1850 március 15.-én. A középiskola elvégzése után a budapesti egyetem hallgatója lett és mint első éves jogászt már Beregmegye tiszteletbi aljegyzőjévé nevezték ki. Katonai kötelezettségének eleget téve, 1874-ben atyja beregi jószágának kezelését vette át. Mint a megyei függetlenségi párt elnöke a megyei ellenzék mozgalmaiban vezérszerepe volt. 1887 óta a tiszaháti kerületet képviselte az országgyűlésen, kivéve az 1896—1901. ciklust, mikor a parlamentnek nem volt tagja. A mostani ülésszakban egyik bizottságnak sem volt a tagja. KÜLFÖLDÖN. A portugál-forradalom. Ma már tisztább a kép azon szörnyű esetről, mely nemcsak Portugáliát ejtette rémületbe, de megdöbbentette az egész művelt világot. A szörnyű király gyilkosságot mindenki a leghangosabban elitéli. De ugyanakkor nem zárkózhatik el attól az igazságtól, hogy a királyok saját jó vagy balsorsukat hordozzák lelkűkben, ha az alkotmányt megtartják, védik vagy vétenek az alkotmány ellen. A szerencsétlen portugál királynak is az volt tragikuma (gyászos sorsa), hogy ez igazság ellen vétett. Az uj király az ország békéjéért. II. Manuel mindent elkövet, hogy az ország békéjét helyre állítsa. Kimondott akarata, hogy mindent a törvény szerint és semmit ellene. Ez a nyilatkozat igen jó hatást tett a népre és az egész országra. Az uj minisztérium már megalakult és kezébe vette a kormányzás gyeplőjét, mely az első rémület hatása alatt igazán kiesett a kezekből. Az áldozatok temetése. Szombaton reggel temették el a gyilkosság áldozatait. A királyt, Dom Karlost és elsőszülött fiát. Fejedelmi személyek, császárok és királyok, képviselők, főrangú katonák állották körül a két koporsót. A lisszaboni érsek papjaitól körülvéve végezte a gyászszertartást harangok zúgása és ágyuk böm- bölései közt. A király rossz szelleme, a bukott diktátor, Franko elbujdosott. De utána szállanak honfitársainak átkai. Ez az ember még talán sírjában sem fog megnyugodni, annyi átok szállott és fog szállani reája. Ő nemcsak zsarnok volt — Írják — de hazaáruló is. Az uj király és az özvegy nem volt jelen a temetésen. Portugáliában az a szokás, hngy az özvegy és gyermekek nem vesznek részt férjük vagy atyjuk temetésén. Az első vasút Montenegróban. Január hó 30.-án a legnagyobb csöndben, minden ünnepély nélkül nyitották meg az Antivari-viri vasútnak Zubsi állonlásáig elkészült részét, a melyik Montenegró első vasútja. A megnyitáson Nikita fejedelem és a trónörökös pár is résztvelt. Amerikában nagy a munkahiány. Egy filadelfiai nagy gyárban tízezer munkást bocsátottak el. És a magyar ember még mindig Amerika felé nézve? Az eladósodoll emberek számáról ma már nem is kell beszélni Az adósság nélküli emberek száma talán kevesebb, mint — a hagyományos fehér holló. Sokat beszélnek, Írnak azonban ma már az eladósodotl városokról, meg községekről is. A városok és községek eladósodása ugyanis természetes következménye egyesek eladósodásának. A magyar ember könyelmü mint egyed, ez a vonás rányomja bélyegét a magyar társadalomra és benne a városokra és községekre egyaránt. És ebben a cselekedetben, természetben fő, első, tehát vezető szerepet játszik, ami — tündér szép fővárosunk. Csak nem rég olvastunk egy könyvet az eladósodott Budapestről. Bizony, gondolkodást mozgató könyv ez. Jó lesz nagy tanulságul minden város fejének és vezetőjének elolvasni. Mi olvasás közben ráemlékeztünk az ókori írónak, Taczsusnak szavaira. Arra a képre, amit Rómáról fest. Hogy ott is csak a márványt, a fényt, a pompát mutogatták ! a bámuló idegennek. De nem mutatták meg, A városok és községek gazdálkodásai.
