Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-10-18 / 41. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 325 egyröl-mAsról. Az olasz király reggelije. Az olasz király egyszerű és közvetlen egyéniségéről egyáltalában ismeretes. Idevág az alábbi kis történet is, melyet Rómából Írnak. A király minden kiséret nélkül ment a hegyek közé vadászni. Órákig járkált a sziklás vidéken, anélkül, hogy zsákmányra akadt volna. Végre sikerült neki egy pompás himszarvast leteritenie. A megsebzett állat egy szakadékba zuhant. Egy fiatal suhanc, aki a közelben ólálkodott, a király elé lépett és ajánlkozott — a nélkül persze, hogy tudná kivel beszél — hogy a szarvast felhozza a mélyből. — Jól van — válaszolt a király. — Tehát én megvárlak, amig visszajössz. — És mit kapok a fáradságomért, uram 1 — Mit kívánsz ? A fiú elgondolkodott és igy felelt: — Egy frankot, meg a reggelijének a felét. Ezzel beérem uram. Az egyezség megköttetett és a fiú csakhamar visszatért a zsákmánnyal. A fiú megkapta az egy frankot és még a reggeli megfelezése volt hátra. Mikor azonban látta, hogy a reggeli fekete retekből és kenyérből éli, elfintorította az arcát és igy szólt — Köszönöm, nem kérek belőle. Azt hittem, hogy valami finom urasággal van dolgom és ime a reggelijéből látom, hogy csaknem olyan szegény fickó, mint én. * A furcsa észjárású emberről azt mondják Szegeden hogy hat likra jár az esze. Ilyen ember például Kormányos Menyhért is, aki egy szép napon felszántotta a tanya mellett vivő dölőutat, minekfolytán a szomszédok nem tudtak a földükre jutni. Kormányos Menyhért a kihágási bíró elé került. — Hát miért szántotta fel az utat ? — kérdezte a biró. — Mán ténylegösen mér, mer baj lőtt belüle. — De mégis . .. — Hát azért szántottam mög no, hogy — ne lőgyön benne gaz. — Hát aztán ? — Aztán bevetöttem, hogy terömjön, mer én világ- életömbe úgy gondoltam, hogy — gazdálkodni köll. — De az utón akart gazdálkodni“? — Mér ne, isz möhet ott én tülem az egész város, akárcsak a korzóny. Ölég baj az úgy is, hogy lötaposták a vetést. — Hol ? — Hát az utón ... Hát igy cselekszik és igy okoskodik az az ember, akinek hat likra jár az esze. GAZDA. A megdohosodott gabona kezelésről. A gabona a magtárban könnyen megdohosodik és megpenészedik, leginkább akkor, hogyha nem volt kellőképen megszáradva, amikor a maktárba hoztuk. A megdohosodott gabonának sajátságos, kellemetlen szaga van néha, ha a dohosodás nagyon előre haladt, a színét is megváltoztatja és ha szánkba vesszük, keserű izt is érezhetünk rajta. Legkönnyebben dohosodik meg az árpa és zab, mert ezek burka nagyon vastag. A dohosodásnak az olyan gabona van leginkább kitéve, mely aratás közben a keresztekben vagy a kazalban megázott, vagy ha már ki is csírázott ott. Hogy a megdohosodástól megóvjuk a gabonát, azért a friss gabonát csak vékonyan teregessük szét és gyakran forgassuk. Később pedig, ha a mag már teljesen megszáradt, fel lehet nagyobb garmadába is halmozni, de azután is meg kell forgatni, ha csak ritkábban is. A megdohosodott gabonát úgy lehet némileg a dohos szagtól megszabadítani, hogyha faszénporral összekeverjük. E célból ioo kgr. gabonára 4—5 kgr. faszénport veszünk és azzal jól összekeverjük. A dohos gabonát a szénporral 8—14 napig hagyjuk összekeverve állani, mialatt a szén elveszi a gabona dohos szagát. Ezen idő letelte után megrostáljuk a gabonát, mikor a szénport a rosta kifújja. Teljesen azonban nem veszti el a gabona dohos szagát. A növendékmarha kezelése. Az bizonyos, hogy a növendékmarhának istálóban való tartás elkor- csositja a törzsét. Valamennyi nagyobb, okosan gondozott gazdaságban a növendékmarhát elkerített helyeken a szabadban nevelik. Ha ellenben a borjaknak nemzedékről-nemzedékre istállófogságban kell felneve- lődniök, ennek következménye lesz a végtagok hiányos alkata, a csontozat rossz fejlődése, a test hátulja egyre rosszabbá válik, a medence keskenyebbé. Ilyen testalkat azonban megnehezíti tenyészteheneknél az eliést, a tőgy nem képes kellőleg kifejlődni és ezzel az állatok elértéktelenednek. Akiknek tehát nincsen alkalma arra, hogy a növendékmarhát a legelőre hajtsa, az legalább gondoskodjék arról, hogy naponta néhány óráig szabadon futkoshasson az udvarban ; a fiatal állatnak mozgásra van szüksége. Motoros talajmivelő. A napokban értek véget azok a kísérletek, a melyeket Kőszegi Károly motoros talajmivelő gépével végeztek. A kísérlet fényesen bevált s annyit a szakértők már most is konstatálnak, hogy a motoros talajmivelő gép meg fogja változtatni a talaj- mivelés eddigi módját s le fogja szállítani a költségeket. A Kőszegi-féle motoros talajmivelő áll egy négyszögletes acélgerendakeretre szerelt gyorsjáratú benzin- (automobil-hajó) motorból, melyről az erő láncáttétellel átvezettetik egyrészt a járóműre, másrészt a kaszaműre, úgy hogy e kettő egymástól függetlenül vagy egymással együtt dolgozhat. A gép menetsebességének változtatása kiváltható fogaskerekekkel történik. A tulajdonképpeni talajmivelő eszköz a kettős körhagyóra (excen- ter) szerelt kapa, mely mozgásában teljesen utánozza a kézi kapálást, természetesen megfelelően nagyobb energiával. A jövő hónapokban Hontmegyében és Bács- megyében folytatják a kísérleteket, még pedig tarlótörésre, sekélyszántásra, megmivelésre és többféle talajmivelő munkára. A törköly melegágyak betakarására igen alkalmas anyag. Egy ekként 35 cméternyi magasra befedett melegágy november közepétől kezdve három héten át 25—3o°-nyi meleget mutatott és még februárban is, minden felforgatás nélkül i6*-ot. Valami kedvezőtlen befolyást az alatta fekvő növényzetre nem lehetett észlelni. Ahol olcsón és elég nagy mennyiségben szerezhető be a törköly, ott az nemcsak hogy pótolni képes a lótrágyát, hanem a tartós és egyenletesebb meleg miatt annak fölébe helyezendő. Mikor kell a gyümölcsfát trágyázni ? Ha olyan helyen létesül gyümölcsös, ahol még eddig gyümölcsös nem állott, ott nem kell trágyázni az első években. Ellenben, ha kihasznált földbe kerül, akkor már az elültetéskor jó, ha ellátjuk trágyával. A termő gyümölcsfa minden három-négy évi időközben megkívánja a tápanyag pótlást. Trágyázásnál arra kell ügyelni, hogy hűvös, nedves talajba, ló és juh-trágyá-
