Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-10-18 / 41. szám
XI. évfolyam. Szatmár, 1608 október 18. 41. szám. HÉTBÖL-HÉTBE. Lesz-e háború? Vagy, ami ennek jele szokott lenni, mozgósítás. Mert ennek hire járta végig az országot. A falukban is nagy tekintetet okozott. Hát hogy sokáig ne kerülgessük a dolgot, megmondjuk: Mozgósítás nem lesz. És igy háború sem. A tartalékosok behívásától hát nem kell félni. Mi oka mégis a háborús híreknek? Rövidesen ezt is elmondjuk. Emlékeznek még olvasóink arra az időre, mikor ment a gőzös Kanizsára — Kanizsáról Boszniába. Sok szülő, sok anya siratja még ma is annak a boszniai csatáknak emlékét. Mert magyar vér hullott ott bőven. De hiába ; a nagyhatalmak berlini határozatát becsülettel végre kellett hajtani. Bosznia a mienk lett. Idő telt el azóta, de csak most került sor reá, hogy a csatoltatás, Bosznia anektálása a királytól, illetőleg Ausztria-Magyarországtól ország-világ előtt publikál - tassék. Bosznia anektálása nem okozott semmi bonyodalmat. A nagyhatalmak a berlini dolog folytatását látták benne. Törökország ugyan keservesen gondolt rá, hogy egykor az övé volt Bosznia, de hát hiába! Az okkupálás megtörtént. Boszniára is hideg vizet ihat. Hanem egy kis sertéskereskedő ország olyan lett erre a hírre, akár a mérges pulykakakas. No hát mit akar Szerbia? Azt akarja, illetőleg gondolja, hogy mennyivel nagyobb volna az ő országainak határa, ha Bosznia — egyszer valamikor a szított lázadások árán és azon ürügy alatt, hogy ott neki rendet kell csinálni, a hatalmak elhatározása folytán övé lehetne. Most azonban ettől, mert a csatolást, anektálást kimondották, végkép elesett. Hát csináljunk egy kis parázs forradalmat, forrongást. A pulykakakas ijesszen rá az oroszlánra. A kis egér mozduljon meg az oroszlán alatt. És amint gondolták, úgy is csinálták. Mozgósítás, utcai tüntetés — és tiltakozás Bosznia csatolása ellen — jegyzékben. Azaz küldött Írásos tiltakozásban. Ausztria-Magyarország azonban a tiltakozó jegyzéket el sem fogadja. Hé, szerb uramék, mondotta, nektek Boszniához se tücski, se hajcski. Közötök hozzá éppen semmi. Hanem az elfogadás helyett magyarázatot kér, követel Szerbiától: — Mit akart a tartalékosok behívásával? És más egyebet is tesz. A nagyhatalmakhoz ir; nézzétek, mint köhé- csel Szerbia. A nagyhatalmak is rendre intik a már lohadni kezdő pulykakakast. A harci kedv lohad. Sőt most már Szerbia is láthatja, milyen rossz tanácsadó a hirtelenség, meg a nagyzási hóbort. Mert ők bizony arról ábrándoznak vala, hogy Bosznia és Hercegovina egy jövendő Nagy- Szerbia alkotó részéül fog szolgálni. Hja, minden népnek vannak álmai. Szerbiának is. íme, ez rövid története annak az izgató hírnek, hogy háború lesz . . . mozgósítanak, tartalékosokat hívnak. És igy további Rudolf trónörökös szobra. Élt nem is oly régen . . . még nem is negyedszázad előtt egy szép, sugár királyfi. Rudolf, vagy mint ő szokta magát nevezni, irni, Rezső trónörökös. Szomorú katasztrófa, szerencsétlenség érte. Meghalt. Ma se tudják, hogy és mikép vesztette el őt ez a szegény magyar haza. Nagy gyász borongott az országban. Siratta öregje- apraja. Ám a magyar nép nem tudja elhinni, hogy csakugyan meghalt. Aranyos szálú legendát, mesét szőtt tehát róla. És azt mondotta, hogy csak bujdosik, mert nagyon szerette a magyart, hát az üldözés elől menekült. De ha visszajön, majd boldogítja a magyar népet. Fájdalom, bár csak úgy volna. O meghalt, de emléke él a magyar nemzet szivében, Erzsébet királynénak már áll szobra nemcsak a fővárosban, de több helyen az országban. Most Rudolf trónörökösnek állított a nemzet szobrot Budapesten, a városligetben. Ősz király atyja könnyek közt láthatta, hogy meg van az szeretve, akit a magyar megszeret. — A népmentés helyes utján. Marostorda vármegye alispánja most tette közzé a legújabb vármegyei szabályrendeletet, mely az összes községekre előírja a korcsmák bezárását vasárnap és a sátoros ünnepek két első napján reggel 8 órától a következő nap reggeléig. Bort és sört a záróra alatt lehet házhoz kiadni, de pálinkát nem. Ha minden vármegye legalább ennyit megtesz, pár év múlva rendben leszünk.
