Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-09-20 / 37. szám
iMAGYAR FÖLDMIVELŐ 291 gyen rajta vciünk együtt, hogy ezt a vásárt más napra tegyék. A mindennapi életben ézt a tiszteletet, ezt a méltányos testvéri érzést éppen nem tapasztaljuk. Mig a hatóságok például a zsidó ünnepekre nagy tekintettel van s gondosan taszítja előre vagy hát- rábbra a vásárokat, sokszor még a heti vásárt is: addig ami ünnepeinket, főleg a kath. ünnepeket vásári zaj, vásári sokadalom rontja — bontja. Zugó harangjaink szavát elnémítja a vásári sokadalom zaja, híveinknek alkalmat ad... hogy vallásos kötelességeiket elhagyják. Sőt, ha szent karácsonyi ünnepünk hétköznapra esik, az izraeliták egész nap nyitva tartják üzleteiket. Még Husvét első napján is, csak a vasárnapi köteles zárást csinálják meg, de tiz óráig nyitva vannak üzleteik. És nem jut eszébe egyetlen izraelita hitközségnek, hogy méltányosságból, keresztény testvéreink iránti kegyeletes érzésből zárjuk be a sátoros ünnepeken legalább... az üzleteket. Mit szóljunk az izráelitáknál szolgáló keresztény cselédekről. Akinek látnia kell mily példásan ünnepük ők, az izraeliták a szombatot. És tapasztalniok, mint dolgoztatják meg őket saját vasárnapjukon. Csak a minap szólítottam meg vasárnap, isteni tiszteletünk alkalmával sor ökrös, igás szekeret. — Barátaim, keresztények maguk? — Zsidónál szolgálunk uram., Nekünk mennünk, dolgoznunk kell. Különben kenyerünket vesztjük. Hát ime igy van ez a dolog. Igaz, hogy mi keresztények vagyunk legfőbb okai, mert erre ügyet sem vetettünk. Ma már azonban a keresztény öntudat is lobogni kezd. Ami magát a fentebbi, karcagi esetet illeti, arra nézve a helyi körülmény szolgálhat irányadóul. Úgy tudja mindenki mindközönségesen, hogy Karcag szin magyar város. Illetőleg keresztény. Hát ha az óriási többség úgy látja, hogy ez a vásár elhalasztása neki kárt okoz, joga van ragaszkodni a vásár megtartásához. A többség kára — irányadó. A többség érdeke méltánylandó. De mi mégis azt mondjuk, hogy ha a zsidóság tiszteletben tartaná a keresztény ünnepeket ... a magyar, illetőleg a keresztény lovagiasság is méltányosabb és engedékenyebb tudna lenni. De hogy ez esetben semmi kijátszás vagy felekezeti türelmetlenség nincs, az több ... mint bizonyos. Az árvapénzek és a szövetkezetek. Korócz József berceli református lelkész a sóstói hitelszövetkezeti gyűlésen nagyjelentőségű indítványt tett, amelyet külön is kell méltatnunk. Az indítvány odairányult, hogy Zemplén, Szabolcs és Abauj vármegyék törvényhatósága a kezelése alatt levő árvapénzeknek legalább egy részét az Orsz. Központi Hitelszövetkezetnél helyezze el, hogy a Központ fokozottabban láthassa el a vidéki szövetkezetek hiteligényeit. A lelkesedéssel fogadott indítványnak nyomban meg is volt a hatása, mert Mikeoz Dezső alispán lelkes szavakban tett ígéretet, hogy ő rövidesen intézkedni fog ez irányban. De meg vagyunk győződve, hogy a többi vármegyéknél is meghallgatásra fog találni az indítvány. mert ha már pénzintézetben helyezik el az áV- vák pénzét, el sem lehet képzelni, hogy az ilyen pénz a természetének megfelelőbb helyet találjon, mint a szövetkezetekben, amelyek a kisemberek, a gazdaságilag gyöngék fölemelésére hivatvák. Az árvák pénze ily utón két irányban is végez nemes hivatást s a törvényhatóságok csak az emberies érzésből folyó kötelességüket teljesitik, mikor a sóstói indítvány szerint járnak el. Csuka és hattyú harca. Egy francia természettudós a ki a genfi tő mellett, Tour de Peilzben nyaralt, megfigyelte egy hattyú és egy csuka harcát, s a küzdelmet le is Írja egy svájci lapban, a mely most érkezett hozzánk. E szerint egy hattyú család úszott a tavon, szülők és három fiatal hattyú. Egyszerre csak azt vette észre a természet- tudós, hogy az egyik fiatal hattyú a vízbe dugja a fejét s vergődve küzd egy láthatlan erós ellenfél ellen. A többi hattyú gyorsan segítségére sietett és meg akarta menteni. A tudós messzelátót illesztett a szeméhez és látta, hogy egy hal, amelyről később kivette, hogy csuka, megtámadta a fiatal hattyút és le akarta vinni a tó fenekére. A két öreg hattyú csóré azonban meghátrálásra kényszeritette, s elengedte a megsebesített hattyufiókát, amelyen nem lehetett segíteni. Másnap a halászok hatfontos csukát fogtak ki, nyilván ez volt a kis hattyú gyilkosa. KÖZEGÉSZSÉG. A oigarettázás káros hatása. A cigarettának minden országban sok a hive, de talán sehol sem annyi, mint Egyptomban. Dr. Lipa bey, kairói orvos, egy orvosi szaklapban érdekes adatokat közöl Egyp- tom dohányzó embereiről. Szerinte a Nilus-völgy 12 millió lakosa közül 6 millió hódol a cigarettának; ha tehát egy-egy dohányzóra napjában csak 10 cigarettát is számítunk, akkor is 60 millió darabra rug a mindennapi cigarettafogyasztás. Mérsékelt cigarettázás nem árt, ebéd vagy vacsora után egy-két szippantás kedvezően befolyásolja az emésztést, de a mértéktelen cigarettázás határozottan ártalmas. A nikotin-mérgezés első jelei a fokozott nyálképződés, gyöngeségérzet, hideg verejték és szívdobogás; olyan jelenségek ezek, melyeket a dohányzó többnyire észre sem vesz. Különösen káros az úgynevezett „mellreszivás“, vagyis a füstnek mélyen a tüdőbe való beszivása, mert ekkor a füst nemcsak a légcső nyakhártyájának igen nagy felületével érintkezik, hanem a tüdő legfinomabb szöveteit is teljesen átjárja. A füstnek a szájüregbe való szívása és az orron át való kibocsátása már kevésbbé ártalmas, mert a füst nem érintkezik akkora nyák- hártyafelületekkel, mint a tüdőbe szívásnál. Legártalmatlanabb, ha a füstöt szájunkba szijjuk és ebből rögtön kibocsátjuk. Továbbá megjegyezhetjük, hogy a cigaretta utolsó harmada több nikotint tartalmaz, mint az első két harmadrész együttvéve, mert a nikotin szívás közben a cigaretta végén felgyülemlik. Ép ezért nagyon tanácsos, hogy sohase szijjunk el egy cigarettából többet, mint a kétharmadrészét. Oktató táblák tűzvész esetére. Berlin mellett, Wilmersdorfban, a tanács plakátokat készíttetett, melyeket ingyen osztott ki a háztulajdonosoknak, a kapuk aljában leendő kifüggesztés céljából. Nagy betűkkel négy körülményre hívják fel ezen a plakáton a lakók figyelmét: 1. Minden tűzesetet, ha még oly kicsi is, illetve ha keletkezésekor még oly jelentéktelennek látszik is, azonnal jelezni a tűzoltóknál. 2. A házhoz legközelebbi nyilvános tűzjelző állomás vagy telefon itt meg itt van. 3. A lángbaborult helyiség ajtaja a tüzőrség megérkeztéig maradjon zárva, s ha