Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)

1908-09-06 / 35. szám

278

MAGYAR FÖLDMIYELŐ

Kegyelmes és nagyságos Uram örökké való szolgálatomnak utánna.

Mindjárást mihelen az meszet hozták és az szekérről le mérték azonnal megkellyet János dejáknak az árát fizetnem, mert Nagyságod meghatta volt János dejáknak, hogy megkérje tőllem és az szekeresek is, kik az meszet hozták különben le nem mérték volna a szekérről. Még azt is nehezen várták, hogy it fen én magam a Nagyságod házában megolvassam és úgy attam oda alá Janos dejáknak és ő úgy fizetett ot alat az mészért. Az mész Nagyságos uram 27 szekérrel volt és 42 forintra mérték ki. Követ pedig Nagyságos uram immár 17 hajóval attak ez ideig, ezért 28 forintot és 90 pénzt attam, annak hajóját egy forinton és hetven pénzen agyák.

Továbbá Nagyságos uram az pénzbe kit Bothka uram kezemhez adót, az magyar pénzbe 102 forint és -cseh garas 58 forint vagyon. Az előbbenibe is, ki nálam volt talléról és paccól, 36 forint vagyon.

Az Ur Isten tartsa meg Nagyságodat az én kegyelmes asszonyommal és kis urammal egyetemben nagy sok esztendeig. Datum Viennae 15. április 1556. Az Nagyságod örökké való alázatos szolgája Udvardy György.

GAZBA.

Etetés fejés közben. Sok gazdaságban az a szokás, hogy a teheneket fejés közben etetik. Ez feltétlenül elítélendő dolog, mert ezzel a tehén tejszolgáltatását nem csekély mértékben csökkentik. Ha a tejszolgáltatás független volna az állat testének általános állapotától, úgy hogy az egyik a másikra befolyással nem volna, akkor közömbös volna az, hogy az állattal fejés közben mi történik. Azonban nagyon is ismeretes dolog, hogy a tejszolgáltatás, mint alig egyik más szolgáltatási készsége az állatnak, a köz- érzülettől függ. Ha például a tehén megbetegszik, a tejszolgáltatás rögtön csökken vagy teljesen megszűnik, vagy olyan hibás változásokat mutat, a melyeket gyakran lehet megfigyelni. Ismeretes továbbá az, hogy bizonyos mértékig az állat, ha akarja, visszatarthatja a tejet, a minthogy másrészt külső eszközökkel — izgatással és gyakorlattal — a tejszolgáltatást fokozhatjuk és bizonyos körülmények között fölébreszthetjük. A közérzület és a tejszolgáltatás között fennálló ez a kapcsolat a főérv a mellett, hogy a teheneknek fejés közben való etetése ellen nyilatkozzunk. Ha a teheneket fejés közben etetjük, sohasem állanak oly nyugodtan, mint az üres jászol előtt. Mert az evés és fejés oly két két munka, amelyek egymást kölcsönösen hátráltatják A tehén természetesen a fejősről kevesebb tudomást vesz, mint a takarmányról; figyelme a helytelen időben megejtett etetés által el- tereltetik legfőbb gazdasági szolgálatától. Hogy az állatot csendesen és szelíden kell kezelni, hogy a tejszolgáltató képesség legnagyobb megzavarásához tartozik azonban az, ha a teheneket fejés közben evésre és a takarmány után való kapkodásra izgatjuk. A tejelválasztó folyamatnak a szervezetben történő megzavaráson kívül az etetésnek és fejősnek egyidőben való elvégzése azonban még más alkalmatlanságot is von maga után. Például azt, hogy az

állat nyugtalansága folytán a cseléd sokszor maga is nyugtalanná válik és azután barátságtalan és kegyetlen az állattal szemben. így azután a fejés úgy az állatra, mint pedig a cselédre nézve is kellemetlenné válik; mind a ketten arra törekszenek, hogy egymástól mielőbb szabaduljanak, ez pedig a tejszolgáltatás rovására esik. Az a még nagyon elterjedt nézet, hogy az etetés előtt megejtett fejéskor az állatok reggel nagyon nyugtalanok, téves; addig amig csak fejünk, teljesen nyugodtan viselkedik az állat, ha a fejest helyesen végezzük. Az állat csak akkor kezd nyugtalankodni, ha észreveszi, hogy takarmányt hordanak be az _ istállóba.

Kancák nehéz fogamzása. A legtöbb lótenyészet abban a hibában szenved, mint a hidegvérű lótenyésztésünk, t. i. hogy 1. a csikók az intenzív takarmányozás mellett nem részesülnek elegendő és a mi fő, rendszeres mozgásban és 2. a fiatal kancák tulkésőn, azaz 3%—4 éves korukban fedeztetnek először. A tapasztalat azt mutatja, hogy a hidegvérű csikók úgy télen a kifutóban, mint nyáron a legelőn, különösen, ha intenzív takarmányozásban részesülnek, rendkívül keveset mozognak, majdnem csak annyit, a mennyit el nem kerülhetnek. Épp azért ily csikók rendszeres mozgása okvetlenül szükséges, a mi persze csak az erre a célra, ha mindjárt nagyon is primitiv módon elkészített jártatóban lehetséges. A hidegvérű kancacsikók, különösen ha jó erőben vannak és nagyon fejlettek, a mi persze az intenzív takarmányozás eredménye, 2 éves koruktól fogva nagyon erősen és nagyon sokszor sárlanak s ha azután 4 éves korukig nem fedeztetnek, mint 4 évesek mát ritkán és közel sem akkora intenzivitással sárlanak és nagyon nehezen fogamzanak. Ajánlatos tehát, hogy: 1. hidegvérű csikók télen-nyáron részesittessenek rendszeres mozgásban külön e célra elkészijett jártatóban és pedig délelőtt, délután legalább cgy-egy óráig lépésben és egy keveset ügetésben is; 2. fiatal kancák használtassanak először már 272 — 3 éves korukban tenyésztésre. Ki kell azonban emelni, hogy itt általánosítani nem szabad, hanem az egyes évjáratok kancaivadékait pontosan elkülönítve, fejlettségükre való különös tekintettel határozza meg az első fedeztetés időpontját. Én ismerek egy tisztavérü percheron tenyészetet, a hol sok éven át az volt az állandó panasz, hogy kevés a csikó, mig most, az előbbiek figyelembe vételével, a fiatal kancák már 3*/4—4 éves korukban ellenek először és azután is rendesen fogamzanak, a nélkül, hogy legkevesebbet is veszítettek volna tömegükből, sőt ellenkezőleg. Hogyha ily' nemű kísérlet végzésére határozná el magát a tenyésztő, a kancák nehéz fogamzása valószínűleg kiküszöbölhető.

HÁZI-ASSZONY.

A csalán mint baromfíeleség. A mindennapi életben a csalánt kellemetlen égető szúrásáért felesleges dudvának tekintik, a melyet minden élő lény, ha útjába akad, már messziről kikerül, hogy valatniképen csak meg ne égesse magár, holott a kis csibék felnevelésénél ezen, mindenki által megvetett dudva igen fontos szerepet játszik, mert különösen annak hangyasavja — a melyben a csalán minden-