Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-08-16 / 32. szám
254 MAGYAR FÖLDMIVELŐ különben szivesen eszik, de csak mérsékelt mennyiségben. Ha olyan sertéseket hizlalunk, melyek még nem fejezték be növekedésüket, pl. 1 éves mongolicákat, akkor 100 kg. élősúlyra V2—1 kg- paszulyt s 3—2l/j kg. tengeridarát számítva, jobb eredményt fogunk elérni, mintha csak 31/» kg. tengeridarát etetne. Ha azonban a hízók már teljesen ki vannak fejlődve, akkor inkább növendékmarhának és süldőknek adjuk a paszulyt, 100 kg. élősúlyra azonban csak 1kg.-ot naponta. TANÁCSADÓ. A községi közmunka felhasználása. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter egy fölmerült esetből kifolyólag, elvi jelentőségű határozaterejü intézkedésével kimondotta, hogy a községi közmunkának természetben szolgálandó része, csakis a községi és vicinális közutak céljaira, a válságösszeg pedig csakis a községi közutak szükségleteire fordítható. Más célra a községi közmunka vagy annak váltsága egyáltalán nem fordítható. Kié a fa ? A m. k. belügyminiszter egyik újabb közérdekű döntvénye igy szól: Általános érvényű jogszabály az, hogy a fák és egyéb beültetett növények, mihelyt a talajban gyökeret vertek, az ingatlan alkatrészeivé válnak és ily minőségben a föld tulajdonosának tulajdonába mennek át, tekintet nélkü arra, hogy az ültetéskor kinek a tulajdonában voltak és hogy az ültető jó- vagy rosszhiszeműen járt-e el. Mivel pedig az 1871. Lili. t. c. 41. §-ának 3. bekezdése értelmében a közlekedési utak, utcák és közterek községi vagyont képeznek, az ily közterületre kiültetett fák tulajdonjoga a fent megjelölt magánjogi szabály értelmében szintén a községé, minden tekintet nélkül az ültető személyre. Tehát röviden szólva: akié a föld, azé a fája. G- A Z B A. A termés. A földmiveiésügyi miniszter tette közzé hivatalos jelentését a vetés állásáról, illetőleg a termés eredményéről julius hónap második felében. A jelentés az eddigieknél kedvezőbb, a mennyiben a már learatott termények hozamát nagyobbra taksálja. Azonkívül javult az időjárás is és volt eső bőven, a mely jó hatással volt a kukoricára, a rétre, meg a legelőre, de a burgonyának, fájdalom, már nem használhatott a kései eső. Az eddigi termés eredményét következően becsüli a jelentés: Búza 38.07 millió métermázsa, tavaly 32.80 millió métermázsa termett; rozs 11.Ő6 millió métermázsa, tavaly 10.96 millió métermázsa, árpa 11.73 millió métermázsa, tavaly 13.73 millió métermázsa, zab 9.93 millió métermázsa, tavaly 11.54 millió métermázsa. Miként láthatjó, a búza és rozs hozama javult és jóval nagyobb a tavalyinál, ellenben az árpa és a zab gyöngébb termést adott, mint tavaly. A hivatalos jelentés részleieit a következőkben közöljük : Julius hónap második felében az ország nagy részére kiterjedőleg az időjárásban annyiban állott be változás, hogy helyenkint bő esőzés, sőt néhol túlságos lecsapódás fordult elő, miáltal a folyók és patakok sok helyütt, főleg a felvidék némely részén és a Királyhágón túli vármegyékben megáradtak és ki is öntöttek. Az árvíz és eső okozta kár a hegyi vidékeken sok helyütt szembetünőleg jelentékeny, szenvedett a learatott gabona és részben a még lábon álló vetés is. Sok kár mutatkozik a lekaszált takarmányfélékben és különösen a beiszapolt réteken. A keresztekben lévő mag is megsínylette a túlságos sok esőt, mert a gabona csírázása igen sok helyen megrontotta a különben kielégítő minőségű termést, de mig egyrészt a hegyi vidékeken a sok eső miatt panaszkodtak, addig a szárazságban levő vidékeken a folytonos esőhiány okozott gondot. Kétségtelenül igaz, hogy a késői termények, főleg pedig a kapásnövények, a melyek már- már sokat szenvedtek, megérezték jó hatását az esőnek, megérezték főleg a rétek, kaszálók és legelők, mert itt a javulás szembetűnő. Az Alföldön és különösen a Dunántu.1. a hol különben is a takarmánytermés igen szűknek bizonyult, és a kopár legelők területe erősen kiterjeszkedett, az eső tehát alig használt. Az esőjárt vidékeken a learatott gabonafélékben megcsirázás következtében helyenkint igen jelentékeny kárt okozott, szétszórta a keresztekben levő gabonát és mivel az eső a szétszórt gabonakereszteket átjárta, a szem minőségét is, a mely pedig az idén tulnyomó- lag kielégítőnek ígérkezett, színében is megrontotta. A gabona minőségileg csupán azokon a vidékeken jó, a hol a csapadékviszonyok kedvezőtlenebbek voltak. A idei termés körül rendkívül nagy eltérések mutatkoznak. A kisebb gazdaságokban a terméshozam nagyobbára alig kielégítő. Kivételek vannak itt is, a szerint, a minő gazdálkodást űz a gazda, minő módon kezeli a vetőmagot és miveli földjét, de nagy átlagban a termés közepén alul maradt. A jobban kezelt gazdaságokban és főleg az uradalmakban, a hol az intenzív gazdálkodás mindinkább tért hódit magának, a meglepetések a cséplések körül nagyon örvendetesek. Helyenkint alig várt kedvező eredmények mutatkoztak és minőségileg is kiválónak jelezhető ez idei termés, a mely kora tavasz óta nem sokat ígérő volt és végeredményében az Alföldre nézve jóformán a közepes átlagot is elérte. Vannak kivételek itt is, igy pl. Csanád, Csongrád, Pest, részben Jász-Nagykun- Szolnok. Hajdú és részben Békésvármegyékben, továbbá a Dunántúl elég nagy részben, a ho! a termés igen gyenge. Igen jó a termés főleg minőségileg To- rontál, Temes, Arad, Békés, Bács-Bodrog, részben Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcsvármegyékben. Minőségileg a látható buzaféleségek mintái szerint a búza hektoliterenkinti átlagos súlya megüti a rendes átlagot, sőt egyes vidékeken azt felül is múlja, nem tartozik ugyanis a ritkaságok közé a 80—82 kilogramos búza olyan vidékeken, illetve vármegyékben sem, a hol máskor az átlag alig emelkedik magasabbra 76—78 kilogramnái. Igaz, hogy a kényszerérett gabona is megfordul ezeken a részeken és főleg a pácolatlanul vagy rosszul pácolt vetőmag után, ennek is tehát csupán a kezelés az oka, a mi leginkább kitűnt ebben az évben, midőn oly igen üszkös búza termett. A búzához hasonlóan, a többi termények terméshozama közül az egyetlen zabot kivéve, a mely termény alig sikerült valahol jól, — nagy eltérések mutatkoznak és néhol eléggé örvendetes eredmények ! is. A rozs, kétszeres és árpa minősége — a mint ez
