Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-08-16 / 32. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 255 most már a próbacséplések megejtésénél kitűnik, na- gyobbára kielégítő és részben jó. Előfordul az apró, töpörödött vékony szem itt is, sőt néhol a könnyűsúlyú mag is, mindazonáltal a nagyobb rész jobb kvalitásból és szebb színű magvakból áll. — A zab minőségileg csak részben kielégítő, ez a termény nagyon is sokat szenvedett a hosszasan tartó esőhiány és hőség miatt. A kapásnövények közül egyedül a tengeri tudott eléggé kedvező körülmények közé jutni habár bizonyos immár az, hogy a homoki vidékeken ez is csak nagyon gyönge terméssel biztat. Sok szár és még több cső meddő maradt. A hol az eső még idejekorán javíthatott rajta, ott a terméskilátások javultak. A burgonyatermés hozamához fűzött remények ritka helyen valósulhatnak már meg. Itt már az eső főleg az Alföldön, de általában a Duna jobbpartján és más némely hegyvidéken sem használt, mert későn jött. A burgonyatermés hozama tehát már jóval alatta van a közepes átlagnak, sőt néhol olyan silány, hogy a magot is alig adja vissza. A hegyi vidékeken közel két héten át uralkodó esős időjárás sokszor jégesőt is hozott. Különösen a Királyhágón túli vármegyékben volt gyakran jég, a mely helyenkint jelentékeny kárt is okozott. Uszökkár, különösen a búzában, rozsban árpa és zabban is eléggé sok helyen mutatkozik és a különösen szép minőségű gabona színét több helyen megrontotta. Gyümölcs és szőlő bőtermést igér. Uj eljárás az üszög ellen. Csépléskor gyakran szomorúan látja a gazda, hogy gabonája csakúgy porzik az üszögtől és ahány felé fordul kérdez őskö- désével, annyiféle módot ajánlanak a vetőmag csává- zására, melyek közül egyik-másik nemcsak nem használ, de kárt is okozhat. Éppen ezen fenti körülmény arra indította a Temesm. Gazdasági Egyesületet, hogy az általánosan bevált Linhart-féle csávázási eljárást (Írásban és képben,) áttekinthető és könnyen érthető plakát-alakban mutassa be kisgazdáinknak, úgy, hogy azt egyszeri figyelmes elolvasás után teljesen megérthessék. Ezen plakát az egyesületnél darabonként 20 fill, megrendelhető nagyobb megrendeléseknél 20 százalék árkedvezmény. _ mi üjsáö? A perbenyiki gróf — az anglusoknak. Ami nemzetiségeink és ezek közt a tótok tele kiabálják a világot. Hogy hát itt ők valóságos mártírok. Elnyomjuk őket, nem adunk nekik elég zsá- miskát. Aztán műveljük, taníttatjuk is (a nyakunkra) még — az Isten szerelméért — azt is kívánjuk, hogy beszéljenek magyarul, mert boldogulásukat akarjuk, íme milyen rettenetes bajok, elnyomatások, kínzások ugy-e jó magyarom ? Hát te erre persze azt mondod: bolondság. Mese beszéd! Igen ám, de a tót izgatok hangja, sírása, jajgatása és fogak csikorgása eljut a nagy világba. Az anglusokhoz is. A távolságnak meg olyan a természete, hogy minden legkisebb dolgot nagyit. A hazugságokat meg összekeveri az igazsággal. Hát igy történnék aztán, hogy a tótatyafiak hangját is hallgatni kezdették a többi közt az angolok is. Persze ez a körülmény nem szerencse reánk magyarokra, kiket eddig mint lovagias és szabadságot tisztelő népet ismert a világ, köztük az anglus is. Hát most a perbenyiki gróf, Mailáth József egy igen tekintélyes, nagyhírű angol lapban, persze anglus nyelven ugyancsak megtapogatja tót atyánkfiainak az igazmondását. Bemutatja, hogy hát voltakép hol is szakad a lepedő. Miért nyugtalankodnak ami nemzetiségeink. Köztük a tótok. Hogy t. i., akkor szokott megbolondulni az ember, de főleg a tót ember, ha jó dolga, semmi baja sincs. A nemzetiségeknek, a tótoknak sincs ebben a hazában semmi bajuk. Osztozkodnak velünk jogban, szabadságban. De ők ennek dacára holmi nagy tótországról álmodozván, kell hogy a magyar nemzet tekintélye és hatalma megmutassa nekik, melyszerint itt nem Szvatupluk az ur, de a magyar. A perbenyiki gróf igy felvilágosítván az anglust, biztosra vesszük, hogy — az angolnak esze lévén, — tudni fogja hányat ütött — az óra. M—r. — Nagyvárad gyásza. Szmrecsányi Pál nagyváradi püspök meghalt. Elébb szepesi püspök volt, majd Szent László városának, Nagyváradnak püspöki székében ült. Nagy kár, hogy a jeles főpap ettől az időtől kezdve, úgyszólván mindig betegeskedett. Külföldön keresett gyógyulást, a halál is itt érte utói. ' — A karánsebesi püspök meghalt. Popea Miklós görög keleti román püspök szivszélütés következtében hirtelen meghalt nyolcvankét esztendős korában. — Pusztító vihar Szegeden. Rettenetes égiháboru dühöngött a múlt héten Szegeden. Orkánszerü fergeteg zúdult a városra, majd felhőszakadás omlott alá az ég csatornáiból. Az orkán megdöbbentő szerencsétlenséget idézett elő: ledöntötte az uj-szegedi kendergyár kéményét, mely rázuhant az ebédelő munkásokkal telt fütóházra. Az összeomló épület s a kémény roppant kőtömegei több munkást agyonütöttek, számosat pedig súlyosan megsebesítettek. A fütőházban a kémény lezuhanásakor mintegy hetven munkás tartózkodott; valóságos csoda, hogy valamennyien oda nem vesztek. A szerencsétlenség nagy riadalmat okozott a városban. A mentés nyomban megindult s az eltemetett munkásokat kiszabadították a romhalmaz alól. A vihar másfelé is szörnyű pusztítást tett: házakat döntött össze, fákat csavart ki és földulta az ültetvényeket. — Nagy vasúti szerencsétlenség. Karánsebes mellett nagy vasúti szerencsétlenség történt. Egy munkásokat szállító vonat kisiklott s hárman meghaltak s mintegy huszonegyen súlyosan megsebesültek. A vonat tele volt mindenféle áruval, mely a kocsik kisiklása következtében teljesen hasznavehetetlenné vált. — Megjutalmazott cseléd. Szép ünnepség folyt le a múlt vasárnap Temesgyarmaton. Sztoján Pantelont, báró Ambrózy Béla birtokán szolgáló cselédet, harminckét évi hű szolgálata elismeréséül Darányi Ignác földmiveiésügyi miniszter díszoklevéllel és száz korona jutalomdijjal tüntette ki. A miniszter ajándékát Somogyi Gyula főszolgabíró az egész községi lakosság jelenlétében, szép beszéd kíséretében nyújtotta át Sztojánnak, akit báró Ambrózy Béla külön 50 koronával jutalmazott meg. — A gyermekbiróság működése. Az ez évi julius elejével felállított gyermekbiróság egy hónapi működését a következő statisztikai adatokkal ismertetjük : Kihágás miatt 141 fiatalkorú ügyében tárgyalt a kapitányság. Közigazgatásilag 48 ügyben, bűnügyekkel kapcsolatosan 5 esetben járt el a gyermekrendőrség. A tárgyalások 52 esetben felmentéssel végződtek, a felmentetteket a menhelyen helyezték el. 118 esetben ugyancsak felmentés volt, ezek a gyermekek azonban átadattak szülőiknek. Csak egy 17 éves suhancot Ítéltek el 15 napi elzárásra. A menhelyre 112 gyermeket, a Bethania-szeretetházba 3 gyermeket küldöttek. A gyermekrendőrség elé kerültek legnagyobb része fiú, de ez javitha- tóbb anyag. A leánykák többnyire prostituáltak, sót betegek voltak. — Egy parcellázás története. Arad város közgyűlése hónapokkal ezelőtt árlejtés mellőzésével 300 hold jótermő városi földet Pichler János földbirtokosnak huszonöt évre bérbe adott, habár a gazdák nagyobb árért kérték, A belügyminiszter leiratban megsemmisítette a határozatot és