Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-08-09 / 31. szám
1 MAGYAR FÖLDMIVELŐ 246 jebb-lejebb, kirágva mindenütt a kukoricaszár belsejét. Szeptemberben már majdnem mind a szár alsó részében tanyázik. A hernyók egy része azonban a csöveket is kikezdi, kirágja nyelvüket s a cső belébe fura- kodik, vagy megrágja felül a szemeket is. Egy szárban 20—30 hernyó is található. A hernyó életben marad télen is és részint a csőben és csutkában, részint pedig a kóróban telel. A hernyója 2—3 cm. hosszú, 16 lábú, felül szürke vagy halvány ibolyás, alul pedig csontszinü fehér. Telelése után májusban, junius elején a kukoricaszárban sárgaszinü bábbá alakul át. E bábból azután junius közepén, julius elején kél ki a kukoricamoly. A kukoricamoly azonban nemcsak a kukoricában él, hanem a kölesben, a kenderszárban, a komlóindákban s olykor a cirokban is. A kölesben s a kenderben a leggyakoribb; egy-egy ilyen szárban csak egy hernyó él, de az is elég, hogy az igv megfertőzött szár a rágás helyén megtörjék. Minthogy azonban a köles és a kender sűrűn áll, azért a megrágott szár ha meg is törik s el is szárad, még sem igen látható, mert legfeljebb lejebb csúszik a szomszédos ép szárak közé, ezek pedig azután annyira takarják, hogy semmi sem látszik belőle. E kárt csak akkor látjuk meg, ha ilyen vetésű táblába belelépünk s a növényeket helyenkint bottal kissé oldalt hajlítjuk. Ilyenkor észrevesszük, hogy egyik másik szár oldalt dűl, meg van rottyanva és féregrágott. Hasonló alakban mutatkozik a kukoricamoly kártétele a takarmánynak vetett kukoricában (a csalamádéban) is. Ismerve a kukoricamoly életmódját, nem lesz most nehéz ellene védekezni. Augusztus elején a fertőzött címereket és ha a hernyók már lejebb vándoroltak, amire á befurakodás helyén csüngő fehéres por figyelmeztet, akkor egészen idáig is, a kukoricaszárat is le kell vágni es vagy azonnal föl kell etetni, vagy földben elvermelni vagy ha igy nem használható, akkor hernyóstól trágyalébe kel! fojtani. A kukoricának ilyen letetőzése természetesen csak ott van helyén, ahol valóban baj van. A letetőzés maga nem jár veszedelemmel. Megteszik ezt nálunk is és másutt is (pl. Olaszországban igen nagy mértékben), ahol augusztusban takarmányhiány mutatkozik. E letetőzéskor csak arra kell ügyelni, hogy addig végezzük el, amig a hernyók még a felső részeit- bey vannak. Eszerint már augusztus első napjában utánna kell nézni, hogy hol van és van-e hernyó ? Mennél korábban tetőzzük a szárat, annál kevesebbet kell levágni belőle s annál valószínűbb, hogy a hernyók még nem széledtek el, hanem még együtt vannak. A télire takarmányul eltett kukoricaszárat legkésőbb a jövő március végéig föl kell etetni, mert különben a benne élő hernyó lepkévé alakul s a jövő évi termést megfertőzi. A kukoricaszár alsó részét ősszel nem szabad a mezőn hagyni, mert a hernyók kis része ebben is telel s a lepke kikel belőle még akkor is, ha alászántr juk; azért tehát az ilyen töveket ki kell szedni még ősszel és vagy azonnal a trágyalébe kell fojtani, vagy ha megszáradt, akkor el kell égetni. A csutkát is még a tél folyamán vagy koratavasszal fel kell tüzelni. Sehogy sem szabad megengedni, hogy a csutka nyár elejéig szanaszét (udvaron és ólak körül) heverjen. Ahol pedig a kukoricaszárat nyárra tüzelőanyagul teszik el, amennyire csak lehetséges, olyan helyre tegyék el, hogy az a kukoricaföldekkel ne legyen közvetlen szomszédságban. Ilyen helyen, ahol a kukorica szárát nyáron át is meg kell hagyni, alkalmazandó az első pontban említett eljárás. Ha a kender és a köles szintén molyos volt, akkor a kender és köles eltávolítása után tarlójukat fel kell törni, a megmaradt töveket ki kell boronálni, össze kell szedni és feltüzelni, mert mint láttuk, a hernyó ezekben is élhet. HÁZIASSZONY. Az első gyümölcsök befőzése. Első gyümölcsök alatt az egrest, cseresznyét és földiepret értjük. Egres befőzésében kipróbált jó mód a következő: Lehetőleg vékonyhéju, fejlett, de nem érett bogyók veendők s virágjuk, kocsányiak levagdalandó. Bele kell ezek mindegyikébe erős, hegyes fogpiszkálóval egy pár helyen fúrni, hogy a befőzésnél fel ne repedjenek. Leöblíti ezután az ember a bogyókat vízzel, meg- törli ruhával és bele helyezi az üvegbe lehetőleg szorosan egymás mellé, hogy sok levegő ne maradjon az edényben. Felfőzünk 3 liter vízben 1 1/a kg. süvegcukrot s ráöntjük azt az egresre, az üveget elzárjük 8 hideg vízben tűz fölé tesszük és gyorsan felforraljuk. És pedig 1/2 literes edényben 6—8, 1 literes edényben 10—12 percig forralván azt. Hasonlóképpen lehet eljárni mindenféle cseresznye befőzésénél is, a cukoroldat azonban ez esetben 3 liter vízben 1 kg. kell hogy legyen s a forralási idő félliteres edényre 10—12, egy literesre 15—20 perc. Földieper befőzésére is )ó ez a mód; minthogy azonban az eper főzés közben sok levet ereszt, nem ajánlatos az oldott, hanem csak a száraz porcukornak a használta és pedig literes üvegre 4—6 evőkanálnyi. A főzési idő annyi, mint az egresnél mondva van. A tej megkékülése. Sok baja van a tejter • melőnek, ha elegendőképen nem vigyáz a tej meg- kékülésénél, amelyet egy bacillus idéz elő. Elő szokott a tej megkékülése olyan helyeken fordulni, a hol a tej hűtése nem történik kellőleg, vagy a hol a tejet nem eléggé szellőzött helyen tartják s a tej kezelése körül megkívánt tisztaság hiányzik vagy fogyatékos. Nyáron inkább találkozunk a tej hibáival, mint télen, mivel a megkékülést okozó bacillusok nyáron inkább találják fejlődésükhez szükséges feltételeket (különösen a melegséget), mint télen. A tejhibát a legmesszebbmenő tisztasággal és a tej megfelelő kezelésével akadályozhatjuk meg. Célszerű az istállót és tejeskannát meszeléssel fertőtleníteni. Az istállóban jászlak, állások, járdák mind 5 százalékos mészvizzel öntözendők fel, úgyszintén ekként fertőtienitendők a tejesház és mindazon edények is, a melyekkel a tej érintkezésbe jön Ha a baj nem múlnék, szükséges a fertőtlenitési eljárást 8—10 naponként egynéhányszor megismételni’ A rázkódás befolyása a tejre. A rázkódásnak nagy befolyása van a tejre s hosszabb rázkódás után, pl. szekeren szállítva, a vaj is részben kiválik. De befolyása van a rázkódásnak a vaj mennyiségére nézve is. így a megejtett kísérletek szerint a két
