Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)

1908-08-09 / 31. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 247 órai szekéren való rázkódásnak kitett tejből, a vajnak egy ötödrészét nem lehet kikőpülni, a mi tehát a gazdára nézve veszendőbe megy. Ebből az követke­zik, hogy az olyan tejet, a melyből vajat akarunk köpülni, óvjuk a rázkódástól, a mennyire csak lehet, s ha szekéren kell is szállítani, jó sok szalma közé rakjuk a tejesedényt, hogy lehetőleg minél kevesebb rázkódásnak legyen kitéve. BKX ÚJSÁG? Biztosítsuk a városokat és falvakat tűz ellen! Nagy tűzveszedelmek. A városok és falvak réme, a vörös kakas ismét széllyel röpködött országunkban. Nyomában pusztu­lás, óriási kár; falvak, városok népe gyötrő, két­ségbeesett jajveszékelése s haldoklók végső sóhajtása kél . . . Még mindig nem tudunk kellőképen védekezni e pusztító elemmel, a tűzvésszel szemben. Pedig oly nagy szükségünk volna a védelemre. Hiszen a nép­nek, nemzetnek anyagi érdekéről, otthonáról, tehát édes mindenéről van szó. Még mindig nem vagyunk eléggé óvatosak, elő- vigyázók. Ezért pusztít oly rettenetes arányban Ma­gyarországon a tűzvész. Adatok, világos példák, el­rettentő magas számok tanúskodnak az évről-évre történő tűzesetek pusztításáról. És a szomorú példák láttára a városok és fal­vak nem okulnak. Nem készülnek a védelemre. Pe­dig ez első és főkötelesség volna. Ezért a tűzvész okozta csapás idején elsősorban önmagukra vessenek a hanyag, nemtörődöm városok és falvak. Mert nem biztosították kellőképen magukat a tűz ellen. Mi tiz év óta folyton sürgetjük lapunkban a tűz­védelmet. Nem hiába. Egyes községek be is sze­rezték védelmi eszközeiket. De bizony még sok köz­ség halogatja, holnapra, jövő esztendőre, és ki tudja meddig?... Addig, mig b.- nem üt a krach! a ve­szedelem. Kérve-kérjük a városok és községek elöljárósá­gait, vegyék kezükbe a tűzvédelem ügyét és biztosít­sák mielőbb városaikat, falvaikat tűz ellen 1 Szomorú tanulságképen beszámolunk olvasóink­nak a legközelebb történt nagy tűzveszedelmekről. * Tapolca városban óriási tűz pusztított. A tűzvésznek emberáldozata is van: egy asszony és egy leány. Bennégtek egy házban. A 8-ik huszárezred egyik százada, amely ép­pen átvonulóban volt, sikeresen segédkezett az oltásban. Sümeg, Keszthely, Csabrendek és a környékbeli falvak tűz­oltósága részt vett a segélynyújtásban. Hét utcában száz­húsz ház égett le. A kár óriási. — Bölcske faluban nagy tűz volt, melyet gyújtogatás okozott. Éjjel ütött ki a tűz s elhamvasztotta 200 bölcskei gazdának 3000 kocsira yaló szalmáját, még ki nem csépelt nagymennyiségű gabonáját, azonkívül Bacs Józsefnek 10,000 koronás cséplőgépjét. A borzasztó tűzzel szemben csaknem tehetetlenül álltak szem­ben a földvári és paksi tűzoltók. A kár 50.000 korona. — Glogovácon a cséplőgépből kipattant szikra felgyújtotta a kisgazdák szérüskertjét. Harminc gazda termése pusztult el. A kár több mint százezer korona. — Alsó-Domonya község­ben a minap tűz ütött ki. A nagy szélben a tűz gyorsan harapódzott tova és a szalmafödeles házak egymásután bo­rultak lángba. Ungvárról kivonult a katonaság és az önkén­tes tűzoltóság, de az elemek pusztító haragjával szemben teljesen tehetetlenül állott, mert a vízhiány minden oltási munkálatot lehetetlenné tett. Rövid két óra alatt az egész falu porrá égett. Hatvanhárom ház, az összes melléképüle­tek és a behordott termés javarésze a lángok martaléka lett. A tűzvésznek emberáldozata is jván. Az j egyik házban bennégett egy öreg, magával tehetetlen ember, Bálint Já­nos, aki nem tudott menekülni a lángok elől. — Apatinban e hó 1-én este nagy tűz pusztított, amelynek két gazda 1200 kereszt búzája esett martalékául. A leégett gabona nagy része nem volt biztosítva. A kár körülbelül 30.000 korona. A dolgozó tűzoltók munkáját a vízhiány megaka­dályozta. A tűzvész elpusztította a munkában álló cséplő­gépet is. — Nagybogróc liptómegyei községben a minap Matchula János gazda házában tűz támadt, amely rövid idő alatt tiz házat melléképületekkel együtt elhamvasztott. Va­lamennyi épület biztosítva volt, a kár tehát megtérül. — Arató-ünnepély Ménfőn. Bezerédj Andor ménfői birtokán az aratást a múlt héten fejezték be. Bezerédj An­dor boldogult atyjától örökölt, régi jó magyar szokáshoz alkalmazkodva, aratóinak mint minden évben, úgy az idén is arató-ünnepélyt rendezett. Az aratók aznap este 6 órakor cigányzene kísérete mellett bevonultak a kastély kertjébe, hol Pomogács István aratógazda, úgy a maga, valamint társai nevében talpraesett szavak kíséretében köszöntötte föl a nemesszivü földbirtokost. A beszéd befejezése után a földesur megköszönte aratóinak a szives megjelenést és buzdította őket a szép egyetértésre. Szavaiban fókép ecse­telte az isteni gondviselés próbatételét. Azzal buzdította munkásait, hogy a mostani silány termés helyett az Isten jövőre bővebben adja majd áldását. Iparkodjunk — úgy­mond — megadni azt ami Istené, embernek pedig azt, ami emberé. — Bácsbodrogmegyei tejszövetkezetek eredmé­nye. Az országos tejgazdasági felügyelőség összeállítása alapján Bács-Bodrog vármegye területén az 1907-ik évben összesen 36 tejszövetkezet működött 4776 taggal. A tagok összesen 7221 darab üzletrésszel bírtak. Beszállítottak 4.799.479 liter tejet, készítettek 133.155 klgr. vajat és összes bevételük 581.097 koronát tett ki. — Nepipari vásárok a Balatonnál. A balatoni Szövetség népipari tevékenysége nagyon szép fejlődésnek indult. A szövetség által Somogyból, Zalából. Veszprémből összegyűjtött legkülönbözőbb, eredeti Ízlést és fölfogást tanúsító ajándék, emlék és használati tárgyak nagy kelen- dőségüek. Ebben az évben már a Balatonvidéknek hat he­lyén : Siófokon, Almádiban, Badacsonyban, Hévizén, Keszt­helyen és Tenyéd Béla telepen, továbbá a balatoni hajó­kon lehet kapni a Balatoni Szövetség által forgalomba hozott népipari készítményeket. — Uj hitelszövetkezet. Mátészalkán az országos központi hitelszövetkezet kötelékébe tartozó hitelszövetke­zet nyílt meg folyó évi augusztus 1-én. Elnök Kincses István ref. lelkész, alelnök és ügyész dr. Szepesi Károly, könyvelő Puskás Lajos jb. Írnok, pénztárnok Szabó Sámuel. — Ne bántsd a magyart! Nem hiába első hadverő nemzete voltunk mindig a világnak: a magyarral ma sem bírnak a lovagi tornában. Londonban most a világ minden nemzetének legacélosabb izmu ifjai mérték össze erejüket s a legfontosabb két lovagjátékban; a birkózásban és a karddal való vívásban magyar ifjak lettek a legelsők, az úszásban pedig a sok jeles úszó közt a második lett a magyar. Büszkék lehetünk ifjú véreinkre. — Örült a vonat kerekei alatt. Purger Ferenc huszonhárom esztendős gárdonyi lakos, aki súlyos idegbaj­ban szenvedett, kedden este őrülési rohamában elszaladt hazulról és a vasúti sínek közé tévedt. A pályaőr Agárd és Dinnyés között észrevette a sínek között futkosó emhert és el akarta onnan távolítani, mert Budapest felől a gyors­vonat már közeledett. Igyekezete hasztalan volt. Az őrjöngő ember mikor meglátta a szembe jövő vonat piros lámpáját, egyenesen neki futott a feléje robogó vonatnak, melynek kerekei a szerencsétlen embert darabokra tépték. — Szerenosétlenség a bányában. A rudnai arany­bánya telepén egy tárna beomlott és hat bányászt a leomló földtömeg maga alá temetett. Egy munkás meghalt, a töb­bit kimentették. — A cséplőgép áldozata. Széki Mihály nyirlugosi 15 éves fiúnak a járgányos cséplőgép a minap jobb karját szétroncsolta. — A dézsába fűlt. Komlódy Károly szatmári lakos hasonnevű másféléves fiúgyermeke, egy 40—50 literes vízzel

Next

/
Oldalképek
Tartalom