Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-08-02 / 30. szám
I MAGYAR FÖLDMIVELÖ 238 biborszinben, és csalhatatlan jeléül tekintettük ezt az itóka iránt való gyöngéd, kitartó érzelmüknek. Most egyszerre azt állítja valaki, hogy azok a pipás és dohányos emberek, a kik a füstöt orrukon át szokták kibocsájtani, abban a veszedelemben forognak, hogy az ő orruk is szép biborszinbe öltözik. íme, egy francia orvosi szaklapban olvassuk ezt a kis hirt, s mindjárt ide is iktatjuk okulás céljából. Egy tizenkilenc éves ifjú azzal a kéréssel fordult or- vossához, állapítaná meg, mi az oka annak, hogy az orra vörös. A fiatal ember szenvedélyes dohányos volt, s az a rossz szokása volt, hogy a füstöt az orrán át eresztette ki. Ennek a rossz szokásnak az lett a vége, hogy a füst eleinte csak az orr belső nyálkahártyáját, majd később a külső bőrt is izgatta, minek következtében az orr színe jóval élénkebb piros lett, mint az arc bőre. Az orvos azt ajánlotta tehát az ifjúnak, hogy kevesebbet cigarettázzék, s a mi fő, mondjon le rossz szokásáról, és ne az orrán át bocsássa ki a füstöt. TAN ÁCS A D O. Adóelengedés jégkár esetére. Tekintettel arra*, hogy a napokban az ország számos vidékén nagy jégesők voltak és jégesővel kapcsolatos felhő- szakadások helyenkint a termést részben igen nagy mértékben, részben teljesen elpusztították, felhivjuk a gazdák figyelmét arra, hogy elemi csapások esetén az adó egyharmad, kétharmad részben, esetleg egészen is elengedtetik. Adóelengedésre azonban a kárvallott gazda akkor tarthat igényt, hogyha a községekben a községi elöljáróságoknál, városokban pedig a polgár- mestereknél a káreset megtörténte után számított nyolc napon belül azt Írásban bejelenti és a kár felvételére szükséges nyomtatványokat, melyek ivenkint 4 fillérért beszerezhetők, a bejelentéshez csatolja, Ha valamely vidéken több kárvallott van, azok nevében két meghatalmazott képviselőjük kérheti az adó- elengedést. Szavatosság sertésvész esetén. Múlt évi november hó 8-án 7214—1906. sz. a. a kir. Kúria III. polgári tanácsa egy esetből kifolyólag, a sertésvész esetén való szavatosság tárgyában a következő módon Ítélt: A bírói gyakorlatban szakvélemények alapján megállapított tapasztalat szerint a vészen már egyszer átesett sertések abba ismételve, sőt fokozott mértékben is beleeshetnek, ezért a kötlevélben foglalt annak a kijelentésnek, hogy: „a sertések a vészen már átmentek“, nincs oly jogi jelentősége, mintha az eladó felperes szavatosságot vállalt volna az iránt, hogy a sertések vészbe esni nem fognak. Ezen Ítélet értelmében az eladó tehát ezentúl . is csak azért a tényért szavatol, hogy a falkában már volt sertésvész, azonban azért, ha a betegség a falkában másodszor is fellépne, felelősség egyáltalában nem terheli. Cr i 1 B i. Méhészeti előadások. Az állami méhészeti vándortanitók folyó évi augusztus hónapban az alább megnevezett napokon és helyeken tartják előadásaikat: 1. Valló János harmadik kerületi, székhelye: Pozsony- ligetfalu. 17.-én Hüllőn, 18.-án Nagymányán, 19.-én Ahán, 20.-án Szelepcsényben, 23.-án Nagykoszmályon. 2. Rózsa János negyedik kerületi, székhelye: Sárospatak. 3.-án Bucson, 4.-én Beregszászvégardón, 5.-én Balazséren, 6.-án Kisbégányon, 7.-én Rajnaujfalun, 8.-án Borkaszon, 9.-én Bátyun, 11.-én Verbőcön, 12.-én Salánkon, 13.-án Alsósáradon, 14.-én Nagyrákócon, 15—16.-án Kisrákócon. 3. Forgách Lajos ötödik kerületi, székhelye: Arad. 21.-én Tótkomlóson, 22.-én Orosházán a kertgazdasági intézetnél, 24.-én Csabán a gazdasági ismétlő iskolánál, 25.-én a Kamutkerti iskolánál, 26.-án Füzesgyarmaton és 27.-én Szakálon. 4. Tóth János hatodik kerületi, székhelye: Nagyenyed. 24.-én Bolyán, 25.-én Küküllőváron, 26.-án Alsóbajomon, 27.-én Borzáson és 29.-én Vidrátszegen. 5. Nagy János hetedik kerületi, székhelye: Kolozsvár. 3.-án Tácson, 4.-én Sófalván, 5.-én Malommárkán, 6.-án d. e. Nagyfalun, d. u. Zselyken, 7.-én Monoron, 8-án d. e. Alsórépán, d. u. Disznájón, 9.-én Görgényüregcsü- rön, 10.-én Görgényszentimrén, 11.-én d. e. Petelen, d. u. Magyarpéterlakán, 12.-én d. e. Iszlón, d. u. Nyárádgálfalván és 13.-án Havasdon. Hogyan készítsünk éretlen szőlőből ecetet? A szőlőszemeket kipréseljük vagy még jobb, ha előzőleg összetörjük, először szitán, azután durva zsákvásznan áttörjük; azt a levet egy órahosszat főzzük, miközben gyakran lehabozzuk, ha kihűl, üvegekbe töltjük és napon vagy meleg helyen erjedni hagyjuk. Az ecetet tiszta üvegekbe huzzuk le és erősen bedugaszolva pincében tartjuk használatig. így lehet az olyan szőlőt felhasználni, mely nem érett be. Az alma-bor készítés megismertetése s ezzel az alma- és körtetermés értékesítésének előmozdítása céljából évente azon vidékekre, ahol az alma- vagy körtetermés bő volt és egyébként jól nem értékesíthető, a földmivelésügyi miniszter almasajtókat és ci- dermalmokat ad kölcsön. Hasonlóképpen ad kölcsön a gyümölcspálinka készitésének előállítására kitűnő, főleg pedig Krizsnics-Győry-féle javított szeszpároló készülékeket. Az alma-bor-sajtókért és szeszpároló készülékekért i koronás bélyeggel ellátott kérvénynyel kell a vármegye alispánja utján a földmivelésügyi miniszterhez folyamodni. A bercencei szilvafa szaporítása. Ezt a kitűnő és kereskedelmileg is igen fontos szilvafajt rendszerint a régi fák sarjaiból szokták szaporítani. Azonban az ilyen sarjaknak átültetés nélkül alig van gyökérzetük s igy sokáig csak tengődni fognak, amelynek az a következménye, hogy a termő gyümölcs nem lesz egyenletes s igy nem is lehet jó pénzen a piacon eladni. Vannak olyan fák, melyek szép nagy, kék héjú, sárga husu, cukorédességü, magvaváló, zamatos szilvát teremnek. Ezek az igazi, nemes bercencei szilvák. Mindjárt mellettük állanak olyan fák: apróbb, fakószinü héjjal és zöldes-husu terméssel. Ezek ismét köves szilvák, amelyek csak pálinkafőzésre valók. Egy harmadik csoportban találunk ismét fákat, amelyek apró, sárga potyogó, vizizű szilvát teremnek stb. Szóval a bercenceinek nevezett szilvafák közt is nagyon különféle értékű és tulajdonságú változatok vannak. A helyes, az olcsó szilvás-létesités az, ha a duránci, vagy lószemü szilvának egy-két évés gyökérsarjait szedjük össze, azokat iskolázzuk, tavasszal és augusztus folyamán a legszebb bercencei szilvát termő fáról szedett hajtásokkal alvóra beszemezzük és ezekből nevelünk fákat. így három év múlva kiültetésre kész, csupa elsőrendű és egyenletes minőségű oltványok felett rendelkezünk, amelyek állandó helyükön a sarjakból nevelteket messze elfogják hagyni nemcsak fejlődés, hanem terméshozam tekintetében is.
