Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-08-02 / 30. szám
MAGVAR FÖLDM1VELŐ 237 laktak s Viíziánné a forradalomban és a későbbi években is gyakran magához hívta Zsuzsi nénit. Elmondta neki, hogy milyen hírneves ember lett a Sándorkából, a forradalom után pedig azt is megtudta, hogy milyen dicsőén tűnt el a csatatéren ... Kurucz Zsuzsánna 1897-ben halt meg nyolcvankilenc éves korában. Ott nyugszik a kiskőrösi temetőben. Milyen korban virul a nő? Érdekes cikket ir a „Matin“ arról, hogy milyen korban legszebb a nő. Sokan vannak, — a cikk szerint — akik már tizenhat éves leányra is rámondják, hogy elérte szépsége legszebb virulasát, pedig ez túlzás, udvariatlanság vagy előítélet, de mindenesetre valótlanság. A szépség teljessége megköveteli a kifejlődöttség teljességét, még pedig úgy a testit, mint a szellemit, mert hiszen ha ezek egymással arányban nem állanak, már nem lehet tökéletes az összhang. Természetes és okos életmód mellett negyven éves korában a nő szebb, mint tizenhat éves korában, mert ebben a korban szépségéből még többet kellett megtartania, mint a mennyihez süldő leánykoráig már hozzájutott. Az igazán szép és elmében, lélekben is kiváló asszony virulásának egész ideje harminc és negyven esztendő közé esik. A história tanúsága szerint a világra szóló szépségű asszonyok ebben a korban voltak dicsőségük legnagyobb fokán. Kleopatra elmúlt harminc éves, amikor Antóniusz szivét rabjául ejtette. Aszpázia harminchat éves volt, mikor Periklész mint a világ legszebb nőjét feleségül vette és még harminc év múlva is magasztalták szépségét. Mars kisasszony negyvenöt, Recamier asszony negyven esztendős korban aratta szépségének legszebb sikereit. KÖZEGÉSZSÉG. Veszedelem fürdés és úszás közben. Mint mindennek, a fürdés és úszásnak is van árnyoldala. Majdnem naponta olvasunk szerencsétlenségről, mely fürdő vagy úszó embert ért. Azonfelül sok ember szerez a vízben olyan bajt magának, melynek nyűgét egész életén át nyögi. Régi fürdőszabály, hogy soha se menjünk fölhevült testtel a vízbe; mindig várjuk meg, mig szivünk és tüdőnk működése rendes lesz. Sokan azt hiszik, hogy eléggé edzettek, de nem tudják, vagy lekicsinylik a hideg víznek testünkre való hatását. A hideg viz hatása alatt ugyanis a bőr véredényei összeszűkülnek, a vér testünk külső felületéről belső szerveinkbe szorul, ennek folytán a tüdő és szív működése megnehezül. Azonfelül a hirtelen hideg nagyon hat idegeinkre, sokszor annyira, hogy megállítja egy-két pillanatra szivünk és tüdőnk működését; szédülést, sőt ájulást is okoz. Még a legjobb úszónak is elakadhat a lélekzete, ha felhevült testtel ugrik a vízbe és kész a veszedelem; kiáltani nem tud, ereje folyton fogy és végre elmerül. Akkor is tartózkodjunk a fürdéstől, ha teli van a gyomrunk. Evés után várjunk jó másfél órát. Úszás közben ugyanis lélekzésünk más, mint egyébként. A viz a mellkasra nagy nyomást gyakorol. Ennek folytán ki- lélekzeni könnyebben, belélekzeni nehezebben tudunk. Az úszónak pedig sok levegőt kell beszivnia és mélyeket lélekzenie, mert hiszen nagy izommunkát végez. Rendes körülmények között lélekzőszervünk és mellizmunk erősödése jár ezzel. Ha azonban gyomrunk étellel vagy itallal van tele, a gyomor- vagy rekeszizmot fölfelé nyomja, kisebb hely áll tehát mellkasunkban a tüdő rendelkezésére, nagyokat szippantanunk a levegőből meg éppen nem lehet. Végeredményben tehát ez is a lélekzet elakadását okozza, ezen pedig úszó ember nehezebben segíthet, mint a parton nyugodtan sétáló. A vízben való hirtelen halál okául általában a szélütést fogadják el. így vesztette el életét 1783-ben Lipót braunschweigi herceg, a ki Frankfurt mellett az Oderából egy fuldokló gyermeket akart kimenteni. Olyan ember tehát, kinek a szélütésre hajlama van, elégedjék meg a kádfürdővel. A fürdésnek azonban egyéb veszedelmei is vannak. Gyakorlott úszó olyan vízbe is bele merészkedik, a melyet egyáltalán nem ismer. Tisztában erejében és ügyességében bizakodik; elfelejtkezik arról, hogy e két tényezőhöz még a viz- fenék ismerete is szükséges. Egy kiváló úszó fejeset ugrott a partról olyan vízbe, melyben még sohase volt. A viz azon a helyen sekély volt, a talaj iszapos; a szerencsétlen ember bennakadt az iszapban és megfult. Másik ember hegyes karóba ugrott, mely egész testén keresztülhatolt. Se szeri, se száma ezenfelül az olyan eseteknek, melyekben a sekély vízbe fejeset ugró a szó szoros értelmében nyakát törte. Nem a bátorságát, vakmerőségét akarta az ilyen úszó fitogtatni, hanem egyszerűen nem gondolt cselekedete következményeire. Jó tehát ilyenkor kánikulában, mikor mindenki, a ki csak teheti, a hűs habok közt lubickol, az ilyen veszedelmekre is gondolni. A magas helyről való leugrás különben még kellő mélységű vízbe is káros következménnyel járhat. Mialatt ugyanis a viz fejünk fölött összecsap, olyan erővel szoríthatja fülünkbe a levegőt, hogy a dobhártyánk is beleszakadhat, vagy súlyos fülbaj támadhat. Akárhány nagyot halló ember igy szerezte baját. Nagyon tanácsos tehát, hogy túlságosan magasból ne ugorjék még a leggyakorlottabb ember se a vízbe. Úszni nem tudó pedig egyáltalán ne menjen mély vízbe. Életével játszik. Különösen gyermekeket ne eresszünk ilyen helyre, mig kitűnő úszókká nem lettek. Úszni nem tudó, de egyébként óvatos emberrel is megesik azonban, hogy egyszerre csak elveszti lába alól a talajt. Ilyenkor őrizze meg hidegvérét. Jusson eszébe az a természetrajzi tanítás, amit még gyermekkorában kapott, hogy az emberi test valamivel könnyebb, mint az a víztömeg, amit helyéből kiszorít. Maradjon tehát nyugodtan, száját tartsa fölfelé, sok levegőt szívjon magába és hosszasan, a kilélekzés ellenben gyorsan történjék, két kezét pedig semmi esetre se emelje ki a vízből; igy éppen megúszik a vizen és az ár a part felé viheti. Ha azonban kezével a levegőben kapkod, akkor feje, tehát a szája is a viz alá merül. Ha már mindenáron jelt akar adni a parton levőknek, kezefejét dugja csak ki a vízből, azt is hátul, a feje mögött; teste igy megtarthatja a függőleges irányt. A dohányzás és a veres orr. Eddig azt hittük és úgy tudtuk, hogy csak a korhelyek orrán pirul a hajnal
