Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-05-05 / 18. szám
144 MAGYAR FÖLDMIVELŐ szekerük a megáradt vízben megfeneklett, majd a ló rán- gatásaitól kettészakadt és a szerencsétlen házaspár a megáradt patakban lelte halálát. — Amerika. A kivá'ndorlők sorsa. Egy Amerikába kivándorolt honfitársunktól Newyorkból aminapi postával levelet kaptunk, amely élesen megvilágítja a kivándorolt magyar munkások szomorú sorsát. Amikor a magyar képviselőházban az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek a kivándorlás ellen irányuló kérvényét tárgyalták, a felszólaló képviselők egyike úgy nyilatkozott, hogy azért vándorol ki a népünk, mert jólétet és szabadságot élvez Amerikában. Ez a fölszólalás késztette honfitársunkat a levél megírására, amelyből közöljük az alábbi érdekes és megszivlelésre méltó részeket: Ha a képviselő ür alaposan ismerné az itteni életet, akkor nem beszélne sem jólétről, sem pedig szabadságról. A tömeges kivándorlás folytán a kivándorlóit munkás (kiváltképpen, aki csak magyarul vagy tótul beszél) kénytelen oly csekély bérért dolgozni, amely fele sem annak, mit Magyarországon megkereshetne. Csupán a dollár értéke csábítja ki a népet, mert egy dollár öt korona, magyar fölfogás szerint. De sajnos, nem úgy vau ! Mert ha otthon a munkás 1 korona 20 fillér bért kap is, ez sokkal több, mint itt napi egy dollár. Már pedig napi egy dollár keresete ma csak annak van, ki nehéz, emberöló munkát végez s e nehéz munka mellett jól kell hogy táplálkozzék, igy hát hol a jólét ? Igen, jólét és szabadságnak csak akkor örülhet, ha tökéletesen megtanulja az angol nyelvet, és üzlet vagy üzérkedés által tőkét tudott teremteni. Már pedig a magyar munkások közül ezt nem éri el tízezer közül egy. A többi véres verejtékkel összekuporgat 4—500 koronát két-három év alatt, s visszamegy hazájába. De hogy? Egészségtől piruló arccal, duzzadó izmokkal kerül ide, s évek után sápadtan, összetörve kerül vissza mind 1 És a szabadság ! Kilenc-tiz órai napi munka után, alig van ezer munkás közül egy is, ki másra gondolna, mint a pihenésre. Csak annyiban különbözik az itteni szabadság a magyar- országi szabadságtól, hogy ott a közigazgatás, adók stb. zaklatják, itt pedig a lázas hajsza a pénzért, s a vágy, hogy minél többet összekuporgasson. Ellenben otthon a sok mindenféle segítő- és védő-egyesület mégis megóvja a munkást attól, hogy ne éhezzék. Itt pedig hány ezer munkás van, ki munka hiányában, a vendéglők előtti szeméttartóból kotorászsza ki kenyerét, segítséget senkitói sem kap, mert a jelszó help yon self. Ez a szabadság fogalma! Szabadságodban áll magadon segíteni, ha munkát kapsz. Helytelenül cselekednek azok a képviselő urak, kik nyilvánosan az országházban hirdetik, hogy határozottan jobb, szebb s szabadabb élete van itt a munkásoknak, mint szülőföldjén. Meggyőzódtek-e a képviselő urak arról, hogy igazuk van ? Egyetlen egyszer sem olvashatni, hogy az igazsághoz híven, s kötelességszerüen föltárnák az amerikai helyzetet, hogy igy visszatartsák a népet a kivándorlástól. £€}YRŐL.HÁ8RÓL. A legöregebb ember. Érdekes embert mutattak be a minap Oportóban ülésezett tüdő vészellenes orvoskongresszusnak. Ez az ember, Francisco Jósé példája a tökéletes aggastyánnak és közel százhúsz évével nemcsak Portugáliának, de valószínűleg az egész világnak legöregebb embere. Jósé 1788-ban született Paradellában, Amares tartományban. Már 1810-ben mint portugál katona küzdött a Napoleon hadserege ellen és ott volt Oportó 1832-iki ostrománál. Ma is állandóan dolgozik és igen jó lövő. Bort, vagy más szeszes italt soha sem ivott és nagyobb betegségen sem ment át. Érdekes, hogy az orvosok, akik megvizsgálták, semmiféle testi gyöngülést, hanyatlást sem észleltek nála. * A világ legkisebb könyve. Kétségkívül a Fratelli Salmin padovai könyvescég kiadásában jelent meg. Tartalma Galileo Galilei-nek egy levele, melyet 1615-ben Lothringen Krisztinához irt. A könyvecske tiz milliméter hosszú, hat milliméter széles, 209 oldala van, mindegyiken kilenc sorral : egy-egy oldalon 95—100 betű áll. A nyomás oly tiszta és világos, hogy szabad szemmel is egész jól olvasható. * Ahol a nadrágviseléshez engedély kell. A chicagói rendőrségen egy szép fiatal leány jelentkezett azzal a kéréssel, hogy engedjék meg neki nadrágot viselni. Kérését azzal indokolta, hogy foglalkozásához sokkal kényelmesebb volna a nadrág viselet, amihez még az is járul, hogy a szoknyaviselet túlságosan drága az ő jövedelméhez képest. A rendőrség azonban nem adott engedélyt a leánynak. A SZERKESZTŐSÉG TELEFONJA. A gazdasági cselédekről szóló törvényjavaslat kérdések és feleletekbe való szedését félben hagyjuk egy- idore. A képviselőház bizottsága tpbbrendbeli módosítást tett és előreláthatólag szöveg változás lehet a képviselőház részletes tárgyalása folyamán. Ha a törvényjavaslat meg lesz — teljesen élőről fogjuk adni e törvény kis katekizmusának hiteles szövegét. — T. J. Pereszíény Ha még egy koronát küld, előfizetése rendezve lesz egész évre vagyis 1907 év dec. 31-ig. — Sch. M, Nagyecsed. Igazán sajnáljuk, hogy a lapot csak hétfőn kapja meg, de mi nem tehetünk róla, mert már pénteken d. u. 3 órakor postára tesszük. Tessék talán a postán ufánnézni, hogy hol késhetik. — Kath. Ifj. Egyesület Kalocsa. Előfizetésük lejárt 1906 dec. 31.-én. Kérjük az előfizetést rendezni s megirni, mely számok maradhattak el s készséggel pótoljuk----- magyarországi osztálya Z^Z Bu dapest, Váci-utca 20. sz. az „Adria“ liizt. társ. házában. Teljesen befizetett alaptőke 3,000,000 K Tartalékok 6.918,370 „ Ezen, a cs. és kir. szab. „ Adria biztositó-tár- sulat- védnöksége alatt megalakult társaság biztosit különféle terményeket jégkár ellen a legkedvezőbb feltételek és legjutányosabb dijak mellett. Biztosítási ajánlatokat elfogadnak és felvilágosításokat készségesen adnak az „Adria biztoslto- társulat összes vezér , fö- és kerületi-ügynökei9(3 ék t J Mindenféle gazdasági anyag, mag, eszköz, gép, tenyészállat beszerzése, terményeik, ■ vetőmagvak, boraik értékesítése végett mindenkor bizalommal forduljanak a Budapest, V., Alkotmány-u. 31. sz. Apróhirdetések rovata tagoknak ingyen. Kéthetenkint megjelenő ^Értesítő« ingyen és bérmentve. Múlt évi forgalom 92 millió korona. 7* MORVA! JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, SZATMÁRON.
