Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-03-24 / 12. szám
94 MAGYAR FÖLDMIVELŐ vaszi rozs, tavaszi árpa vagy zab valami kapás tarlójába jön. Ennek a kapásnak tarlóját mihelyt lehetséges, sekélyen felszántjuk s rá pár hétre mélyen szántjuk meg és e mély szántást nem fogasoljuk meg, a tél nedvessége és fagya majd szépen meg- omlasztja a rögöket. Az igy ősszel kétszer megszántott föld nem gyomos, porhanyó és jól megőrzi a téli nedvességet. Ha nincs rá időnk, hogy a tarlót kétszer szántsuk, a sekély tarlószántást hagyjuk el és csak egyszer, de mélyen szántsunk. Az ősszel felszántott földet tavasszal nem szükséges szántani, ekkor elég vetés előtt egy jó erős fogasolás. Ebben az esetben csakis akkor szántunk tavasszal, ha a talaj igen megüllepedett, vagy a sok csapadék miatt összefolyt. De ekkor is csak sekélyen, mert vetés előtt a földet nem szabad mélyen felbolygatni; mert a mélyen felszántott föld hamar kiszárad és aztán üregek képződnek benne, melyek a gvökérképződést hátráltatják. A vető magról a jövő vasárnap. István gazda után M. Kertészkedjünk! A belterjes gazdálkodás előnyeinek elhanyagolását leghathatósabban az bizonyítja nálunk, hogy ami földmives-népünk valósággal iszonyatot érez a kertészettől. Eszébe sincs, hogy földjeit beosztaná s egyes részeit kerti művelés alá vonná és a kertészetet honosilaná meg. Nem ismeri az ebből eredő nagy előnyt, mert egyrészt nincs, aki figyelmeztesse erre, nem lát másrészt példákat maga előtt,*) már pedig ami népünknek gyakorlati útmutatóra van szüksége, mert magától nehezen indul meg. Roppant kincsek rejlenek számára a kertészetben. Egyrészt a kerti művelés nincs annyira kitéve a természet szeszélyeinek, másrészt bizonyos tekintetben jövedelmezőbb is más üzemnél. Csak érteni kell hozzá. Próbálja meg először népünk kicsiben. Használja fel erre csak kertjét s majd meglátja ebből is, milyen nagy haszna lesz már. Némely ország népe tisztán csak a kertészetből él, és mondhatjuk, hogy anyagilag sokkal szilárdabb körülmények között, mint a mi népünk. De tudunk példát nálunk is. Nézzék meg a délvidéki bulgárokat, akik kerti telepeikkel már szinte a főváros közeiéig húzódnak, mily megelégedettségben élnek. Egynémely élelmesebb magyar földmives fejében szegett ütött már az, megpróbálkozott maga is a kertészettel s mindenütt bevált neki. Személyesen ismerünk az Alföldön egy magyar földművest, aki a bulgároktól tanulva, két holdnyi földjén kizárólag paprikát és uborkát kezdett termelni. A kísérlet fényesen bevált. A hozamból rövid idő alatt megkétszerezte földjeinek számát, közben önmagától rájött valami speciális konzerválási módra, s ma már országszerte szállítja savanyított uborkáit és paprikáit. E nemű különlegességeinek a külföldön is nagy hire van. Ismételjük, egy egyszerű földműves-ember ez. Persze most már nábob. Van a magyar népben élelmesség, de előbb meg kell biztatni. — Kiváló fajgyümölcseink vannak s gyümölcstenyésztésünk teljesen el van hanyagolva. Micsoda összegeket sze*') Ott van a bolgárkertészet, hatalmas példa. Tanuljon tőlük a magyar. Erről már sokat irtunk. Szerk. réz pedig pl. Franciaország egyes vidékeinek népe gvümölcstermelvényeiből, melyet maga dolgoz fel és konzervál. Pedig kellő kezelés mellett egyes fajgyümölcseink mögött hol marad más ország termése. Mi magunk sem tudjuk, milyen értékes a mi gyümölcsünk. Csak külföldön lehet erről meggyőződést szerezni, ahol a legkapósabb cikkek közé tartozik. Ezekre kell figyelmeztetni a népünket. Biztatni kell, hogy próbálkozzék. Az értékesítés is könnyen mehet most már a szövetkezetek révén. Csanád népe. Csanádvármegye törvényhatóságának közigazgatási bizottsága minap tartotta rendes havi ülését Návay Tamás főispán elnöklete alatt. Az ülésen felolvasták az alispán havi jelentéséi, amelyben arról emlékszik meg, hogy a lakosság megélhetési viszonya, dacára a hosszú télnek, kedvezőbb, mint tavaly volt, mely a jó terméseredmény következménye. Csak a múlt hó közepe táján panaszkodott a nép munkahiány miatt, pedig munka volna, de a hosszú tél miatt a már megkezdett útépítési munkálatokat nem lehetett folytatni; mihelyt azonban az idő kedvezőbbre fordul, az egész megyében bőségesen lesz munka. A gazdasági aratási és csép- lési munkálatokra a szerződések csaknem az egész megyében megköttettek, úgyszintén a gazdasági cselédek is megegyezésre jutottak munkaadóikkal. A megyei útépítésekre vonatkozólag több értekezletet tartottak, melyen az útépítési terveket, úgy mutatták be, hogy Csanádmegye összes közutai 10 év alatt ki lesznek építve és igy minden egyes község jó úttal fog bírni és dacára ennek, az útépítési terhek nem fognak emelkedni. A munkáslakások építése nehézségekbe ütközik, mert sok község szegénysége miatt nem adhat ingyen telket, mindazonáltal az idő enyhültével az építkezések kezdetüket veszik. Egy munkásház építési költsége 800 korona. mi U JSÁCr? Virágvasárnap. Jelentős, szép nevet adott a magyar e napnak. — Virágvasárnap! Mert akkor már kifejleni és virágokkal ékeskedni kezd a természet. És mert a hívők e napon virágos barkákat és pálmaágakat visznek a szentegyházba. A szent hajdanban, mikor a Megváltó Jeruzsálem városába vonult ünnepélyesen az ájtatos nép pálmaágakkal és hozsánnával, üdvkiáltásokkal fogadta. Diadalmenet, örömhangok kisérték az Üdvözítőt. E napnak emlékét üljük meg tehát Virágvasárnap minden esztendőben. Az igazság, az eszme, a hit nagyszerű ünnepét. Aztán jönnek a Nagyhét napjai. Mikor a meg- dicsőitett igazság rálép az üldöztetés nehéz útjára. Mikor az Igazságot hurcolni kezdik fel — egész a Kálváriáig. Az Igazság megfeszítéséig. Krisztus Urunk azt mondotta: — Én vagyok az Igazság! És valóban a Megváltónak kellett elszenvednie mindazt, ami az Igazságot e földön üldözte, véresre verte, keresztre feszitette. Az Igazságnak azóta sincs más sorsa. Üldözik és üldözik, megcsufolják, meghamisítják, keresztre feszitik és mégis sóvárognak utána. Ami történt a Megváltóval e szent, nagy na-
