Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-03-24 / 12. szám

94 MAGYAR FÖLDMIVELŐ vaszi rozs, tavaszi árpa vagy zab valami kapás tar­lójába jön. Ennek a kapásnak tarlóját mihelyt lehet­séges, sekélyen felszántjuk s rá pár hétre mélyen szántjuk meg és e mély szántást nem fogasoljuk meg, a tél nedvessége és fagya majd szépen meg- omlasztja a rögöket. Az igy ősszel kétszer megszán­tott föld nem gyomos, porhanyó és jól megőrzi a téli nedvességet. Ha nincs rá időnk, hogy a tarlót kétszer szántsuk, a sekély tarlószántást hagyjuk el és csak egyszer, de mélyen szántsunk. Az ősszel felszántott földet tavasszal nem szük­séges szántani, ekkor elég vetés előtt egy jó erős fogasolás. Ebben az esetben csakis akkor szántunk tavasszal, ha a talaj igen megüllepedett, vagy a sok csapadék miatt összefolyt. De ekkor is csak sekélyen, mert vetés előtt a földet nem szabad mélyen felboly­gatni; mert a mélyen felszántott föld hamar kiszá­rad és aztán üregek képződnek benne, melyek a gvökérképződést hátráltatják. A vető magról a jövő vasárnap. István gazda után M. Kertészkedjünk! A belterjes gazdálkodás előnyeinek elhanya­golását leghathatósabban az bizonyítja nálunk, hogy ami földmives-népünk valósággal iszonyatot érez a kertészettől. Eszébe sincs, hogy földjeit beosztaná s egyes részeit kerti művelés alá vonná és a kertésze­tet honosilaná meg. Nem ismeri az ebből eredő nagy előnyt, mert egyrészt nincs, aki figyelmeztesse erre, nem lát másrészt példákat maga előtt,*) már pedig ami népünknek gyakorlati útmutatóra van szüksége, mert magától nehezen indul meg. Roppant kincsek rejlenek számára a kertészet­ben. Egyrészt a kerti művelés nincs annyira kitéve a természet szeszélyeinek, másrészt bizonyos tekin­tetben jövedelmezőbb is más üzemnél. Csak érteni kell hozzá. Próbálja meg először népünk kicsiben. Használja fel erre csak kertjét s majd meglátja ebből is, milyen nagy haszna lesz már. Némely or­szág népe tisztán csak a kertészetből él, és mond­hatjuk, hogy anyagilag sokkal szilárdabb körülmé­nyek között, mint a mi népünk. De tudunk példát nálunk is. Nézzék meg a délvidéki bulgárokat, akik kerti telepeikkel már szinte a főváros közeiéig hú­zódnak, mily megelégedettségben élnek. Egynémely élelmesebb magyar földmives fejében szegett ütött már az, megpróbálkozott maga is a kertészettel s mindenütt bevált neki. Személyesen ismerünk az Alföldön egy magyar földművest, aki a bulgároktól tanulva, két holdnyi földjén kizárólag paprikát és uborkát kezdett termelni. A kísérlet fényesen be­vált. A hozamból rövid idő alatt megkétszerezte földjeinek számát, közben önmagától rájött valami speciális konzerválási módra, s ma már országszerte szállítja savanyított uborkáit és paprikáit. E nemű különlegességeinek a külföldön is nagy hire van. Ismételjük, egy egyszerű földműves-ember ez. Persze most már nábob. Van a magyar népben élelmesség, de előbb meg kell biztatni. — Kiváló fajgyümölcseink vannak s gyümölcstenyésztésünk teljesen el van hanyagolva. Micsoda összegeket sze­*') Ott van a bolgárkertészet, hatalmas példa. Tanuljon tőlük a magyar. Erről már sokat irtunk. Szerk. réz pedig pl. Franciaország egyes vidékeinek népe gvümölcstermelvényeiből, melyet maga dolgoz fel és konzervál. Pedig kellő kezelés mellett egyes faj­gyümölcseink mögött hol marad más ország ter­mése. Mi magunk sem tudjuk, milyen értékes a mi gyümölcsünk. Csak külföldön lehet erről meggyő­ződést szerezni, ahol a legkapósabb cikkek közé tartozik. Ezekre kell figyelmeztetni a népünket. Biztatni kell, hogy próbálkozzék. Az értékesítés is könnyen mehet most már a szövetkezetek révén. Csanád népe. Csanádvármegye törvényhatósá­gának közigazgatási bizottsága minap tartotta rendes havi ülését Návay Tamás főispán elnöklete alatt. Az ülésen felolvasták az alispán havi jelentéséi, amely­ben arról emlékszik meg, hogy a lakosság megél­hetési viszonya, dacára a hosszú télnek, kedvezőbb, mint tavaly volt, mely a jó terméseredmény követ­kezménye. Csak a múlt hó közepe táján panaszko­dott a nép munkahiány miatt, pedig munka volna, de a hosszú tél miatt a már megkezdett útépítési munkálatokat nem lehetett folytatni; mihelyt azon­ban az idő kedvezőbbre fordul, az egész megyében bőségesen lesz munka. A gazdasági aratási és csép- lési munkálatokra a szerződések csaknem az egész megyében megköttettek, úgyszintén a gazdasági cse­lédek is megegyezésre jutottak munkaadóikkal. A megyei útépítésekre vonatkozólag több értekezletet tartottak, melyen az útépítési terveket, úgy mutat­ták be, hogy Csanádmegye összes közutai 10 év alatt ki lesznek építve és igy minden egyes község jó úttal fog bírni és dacára ennek, az útépítési ter­hek nem fognak emelkedni. A munkáslakások épí­tése nehézségekbe ütközik, mert sok község sze­génysége miatt nem adhat ingyen telket, mindazon­által az idő enyhültével az építkezések kezdetüket veszik. Egy munkásház építési költsége 800 korona. mi U JSÁCr? Virágvasárnap. Jelentős, szép nevet adott a magyar e napnak. — Virágvasárnap! Mert akkor már kifejleni és virágokkal ékes­kedni kezd a természet. És mert a hívők e napon virágos barkákat és pálmaágakat visznek a szent­egyházba. A szent hajdanban, mikor a Megváltó Jeruzsá­lem városába vonult ünnepélyesen az ájtatos nép pálmaágakkal és hozsánnával, üdvkiáltásokkal fogadta. Diadalmenet, örömhangok kisérték az Üd­vözítőt. E napnak emlékét üljük meg tehát Virág­vasárnap minden esztendőben. Az igazság, az eszme, a hit nagyszerű ünnepét. Aztán jönnek a Nagyhét napjai. Mikor a meg- dicsőitett igazság rálép az üldöztetés nehéz útjára. Mikor az Igazságot hurcolni kezdik fel — egész a Kálváriáig. Az Igazság megfeszítéséig. Krisztus Urunk azt mondotta: — Én vagyok az Igazság! És valóban a Megváltónak kellett elszenvednie mindazt, ami az Igazságot e földön üldözte, véresre verte, keresztre feszitette. Az Igazságnak azóta sincs más sorsa. Üldözik és üldözik, megcsufolják, meghamisítják, keresztre feszitik és mégis sóvárognak utána. Ami történt a Megváltóval e szent, nagy na-

Next

/
Oldalképek
Tartalom