Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-03-10 / 10. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 75 semmisít meg. A mezőgazdasági munkáskérdés első sorban földkérdés. A földkérdés kizárja a szociálisz- tikus megoldás lehetőségét. Ez a kérdés egyéni megoldást követel. Tehát a munkaadó és munkás közös érdeke a látszólagos ellentét mellett is végeredményben egységesen oldandó meg. Csak a miként nagyon nehéz. Stumpfe, a telepítés kérdésének kitűnő ismerője, a bérleti rendszerben látja az átmeneti állapotot önálló munkásbirtokok létesítéséhez. A mezei munkásbirtokok létesítése a szociális politikai törvények egész sorozatát tételezi föl. A törvényhozásnak azonban számolnia kell a két üzem természetének különbségeivel is, át kell látni, hogy a követelések, amelyek a szociáldemokraták részéről világgá bocsájtattak, egyoldalúak. Ezek csak az ipari élet viszonyait tartják szem előtt. A mezei munkásnak földdel való ellátása, megfelelő szociálpolitikai intézkedésekkel karöltve volna — fölolvasó nézete szerint — az első lépés a mezőgazdasági munkáskérdésnek mind a gazda, mind a munkás hasznára leendő sikeres megoldása felé. A nagyérdekü fejtegetéseket élénk tetszéssel fogadta a nagyszámban egybegyült előkelő közönség. Ezúttal sem mulaszthatjuk el rámutatni Mailáth gróf hasznos munkásságára, aki úgy a törvényhozásban, sajtóban és társadalmi körökben nagy, hasznos munkásságot fejt ki. A mezőgazdasági cselédek és munkások ügye.*) Darányi földmivelésügyi miniszter az elmúlt két hetet azzal töltötte, hogy gazdákkal és gazdasági cselédekkel két fontos törvényjavaslatot beszéljen meg. Az egyik törvényjavaslat a gazdasági cselédek és a gazdák között való jogviszony uj szabályozásáról szól. A miniszter úgy jellemezte ennek a javaslatnak irányelveit, hogy a jog tekintetében gazda és cseléd közt különbség ne legyen. Azt a hűséget és szorgalmat pedig, amely a szolgálati viszonyból folyik, a gazda emberszeretettel, a szolgálatában állóknak testvéri módon való kezelésével viszonozza. A törvényjavaslat ez alapelveknek meg- felelőleg úgy intézkedik, hogy a szerződési megállapodásokat úgy a gazdára, mint a cselédre nézve egy forma szigorúsággal védi. A cselédet mint gyengébbet oltalmába veszi azzal, hogy kötelezi a gazdát: tisztességes és egészséges lakás adására; arra, hogy a cselédről megbetegedése esetén gondoskodjék, hogy a cselédet időszaki katonai gyakorlatra való behívás esetén el ne bocsáthassa; béréből ezen a címen le ne vonhasson; a cselédnek adott előleg vagy kölcsön után kamatot ne szedhessem; hogy a cselédet ünnepnapokon csak a legsürgősebb munkára alkalmazhassa. Vagyis a törvényjavaslat a cselédre nézve kedvezően szabályozza mindazokat a dolgokat, amelyek tekintetében a nem jó gazdáknál rövidséget szenvedett. Ezentúl törvény szerint mindenkinek úgy kell bánni a cselédjével, mint a jó gazda eddig is tette. Hogy a magyar kormány miképen tekinti a cseléd sorban levő embereket, csak azt említjük *) E cikket közöljük, de jelezzük, hogy a törvény- javaslatnak némely intézkedésére külön véleményünk van. Mint azt annak idejében is elmondottuk. Szerk. meg, hogy a múlt kedden a földmivelésügyi minisztérium nagy tanácstermét gazdasági cselédek töltötték meg, akik a miniszterrel együtt tanácskoztak a sorsukat igazitó törvényjavaslaton. Ugyancsak keresztül ment a múlt héten az előzetes tanácskozáson a munkásházakról szóló törvényjavaslat. Eszerint arról, hogy a gazdasági munkások saját házhoz jussanak a vármegyéknek törvényhatósági városoknak vagy a községeknek kell gondoskodni. Ha azután a törvényhatóság vagy község munkásházak létesítése céljából gazdasági munkásoknak ingatlant el, vagy az építéshez kölcsönt nyújt, vagy kész munkásházakat ad el, a földmivelésügyi miniszter ingyen elkészíti az összes szükséges ügyvédi munkákat és mérnöki terveket, és az államkincstár terhére évenkint összesen háromszázezer koronáig a törvényhatóság vagy községek javára a munkások helyett kötelezettséget vállalhat a vételár, illetőleg a kölcsön után járó évi tőke és kamat törlesztési részletek meghatározott hányadának legfeljebb ötven éven át való megfizetésére. Ez azt jelenti, hogy az állam a háztörlesztés olcsóságát biztosítja. Minden munkás ember, ha évenként harminc koronát fizet, ötven év alatt ezer koronás házat és telket tulajdonául szerezhet vagyis olcsóbban, amint most sokszor rosszul lakik, magának és családjának saját házi tűzhelyet biztosíthat. A törlesztési idő azonban leszállítható 15—30 évre is, ha az évi fizetség egy kicsit nagyobb. A munkásházak 20 évig adómentesek. A törvényjavaslat már kipróbált módon dolgozik, mert ilyen módon például Szentesen eddig száztizenkét és több más községben kereken kétszáz munkásház épült fel és jutott munkások tulajdonába. Ha a törvényjavaslatból, ami rövid idő alatt megtörténik törvény lesz, akkor egyszerre minden vármegyében megindulhat a munkásházak építése, mert hiszen, a háromszázezer korona, amit az állam ad, több millió értékű építést tesz lehetővé, A munkát természetesen a községeknek, városoknak és vármegyéknek kell megindítani. Apróságok. Jelentik a gazdának, hogy a tűzifa fogyatékán van, nagyon ideje volna már egy pár ölet hozatni. — No ez borzasztó! — fakad ki mérgesen — mire kitavaszodik, valósággal úgy fogok kinézni, mint egy tűzkárosult, akinek mindene elégett! * Egy hangulatos verset küldött be valaki, amelyben a március van az egekig földicsérve. — Bejön ez a lapba? — kérdi a kiadó. — Dehogy jön! — válaszol a szerkesztő — csak nem tesszük magunkat nevetségessé. Hogy lehet most dicsérni márciusi, mikor alábbvaló februárnál is! * — Mi az ördögöt kellene csinálni ezzel az idővel, hogy szép legyen ? ! — Meg kell mosdatni márciusi hóval! Koma, nem fizettél elő még a Magyar Földmivelőre ?
