Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-03-10 / 10. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 75 semmisít meg. A mezőgazdasági munkáskérdés első sorban földkérdés. A földkérdés kizárja a szociálisz- tikus megoldás lehetőségét. Ez a kérdés egyéni megoldást követel. Tehát a munkaadó és munkás közös érdeke a látszólagos ellentét mellett is vég­eredményben egységesen oldandó meg. Csak a mi­ként nagyon nehéz. Stumpfe, a telepítés kérdésének kitűnő ismerője, a bérleti rendszerben látja az át­meneti állapotot önálló munkásbirtokok létesítésé­hez. A mezei munkásbirtokok létesítése a szociális politikai törvények egész sorozatát tételezi föl. A törvényhozásnak azonban számolnia kell a két üzem természetének különbségeivel is, át kell látni, hogy a követelések, amelyek a szociáldemokraták részé­ről világgá bocsájtattak, egyoldalúak. Ezek csak az ipari élet viszonyait tartják szem előtt. A mezei munkásnak földdel való ellátása, megfelelő szociál­politikai intézkedésekkel karöltve volna — fölolvasó nézete szerint — az első lépés a mezőgazdasági munkáskérdésnek mind a gazda, mind a munkás hasznára leendő sikeres megoldása felé. A nagyérdekü fejtegetéseket élénk tetszéssel fogadta a nagyszámban egybegyült előkelő közön­ség. Ezúttal sem mulaszthatjuk el rámutatni Mailáth gróf hasznos munkásságára, aki úgy a törvényho­zásban, sajtóban és társadalmi körökben nagy, hasz­nos munkásságot fejt ki. A mezőgazdasági cselédek és munkások ügye.*) Darányi földmivelésügyi miniszter az elmúlt két hetet azzal töltötte, hogy gazdákkal és gazda­sági cselédekkel két fontos törvényjavaslatot beszél­jen meg. Az egyik törvényjavaslat a gazdasági cse­lédek és a gazdák között való jogviszony uj szabá­lyozásáról szól. A miniszter úgy jellemezte ennek a javaslatnak irányelveit, hogy a jog tekintetében gazda és cseléd közt különbség ne legyen. Azt a hűséget és szorgalmat pedig, amely a szolgálati vi­szonyból folyik, a gazda emberszeretettel, a szol­gálatában állóknak testvéri módon való kezelésével viszonozza. A törvényjavaslat ez alapelveknek meg- felelőleg úgy intézkedik, hogy a szerződési megálla­podásokat úgy a gazdára, mint a cselédre nézve egy forma szigorúsággal védi. A cselédet mint gyen­gébbet oltalmába veszi azzal, hogy kötelezi a gazdát: tisztességes és egészséges lakás adására; arra, hogy a cselédről megbetegedése esetén gondoskodjék, hogy a cselédet időszaki katonai gyakorlatra való behívás esetén el ne bocsáthassa; béréből ezen a címen le ne vonhasson; a cselédnek adott előleg vagy kölcsön után kamatot ne szedhessem; hogy a cselédet ünnepnapokon csak a legsürgősebb mun­kára alkalmazhassa. Vagyis a törvényjavaslat a cselédre nézve kedvezően szabályozza mindazokat a dolgokat, amelyek tekintetében a nem jó gazdák­nál rövidséget szenvedett. Ezentúl törvény szerint mindenkinek úgy kell bánni a cselédjével, mint a jó gazda eddig is tette. Hogy a magyar kormány miképen tekinti a cseléd sorban levő embereket, csak azt említjük *) E cikket közöljük, de jelezzük, hogy a törvény- javaslatnak némely intézkedésére külön véleményünk van. Mint azt annak idejében is elmondottuk. Szerk. meg, hogy a múlt kedden a földmivelésügyi minisz­térium nagy tanácstermét gazdasági cselédek töl­tötték meg, akik a miniszterrel együtt tanácskoztak a sorsukat igazitó törvényjavaslaton. Ugyancsak keresztül ment a múlt héten az előzetes tanácskozáson a munkásházakról szóló tör­vényjavaslat. Eszerint arról, hogy a gazdasági mun­kások saját házhoz jussanak a vármegyéknek tör­vényhatósági városoknak vagy a községeknek kell gondoskodni. Ha azután a törvényhatóság vagy község munkásházak létesítése céljából gazdasági munkásoknak ingatlant el, vagy az építéshez köl­csönt nyújt, vagy kész munkásházakat ad el, a földmivelésügyi miniszter ingyen elkészíti az összes szükséges ügyvédi munkákat és mérnöki terveket, és az államkincstár terhére évenkint összesen há­romszázezer koronáig a törvényhatóság vagy közsé­gek javára a munkások helyett kötelezettséget vál­lalhat a vételár, illetőleg a kölcsön után járó évi tőke és kamat törlesztési részletek meghatározott hányadának legfeljebb ötven éven át való meg­fizetésére. Ez azt jelenti, hogy az állam a háztörlesztés olcsóságát biztosítja. Minden munkás ember, ha évenként harminc koronát fizet, ötven év alatt ezer koronás házat és telket tulajdonául szerezhet vagyis olcsóbban, amint most sokszor rosszul lakik, magá­nak és családjának saját házi tűzhelyet biztosíthat. A törlesztési idő azonban leszállítható 15—30 évre is, ha az évi fizetség egy kicsit nagyobb. A mun­kásházak 20 évig adómentesek. A törvényjavaslat már kipróbált módon dol­gozik, mert ilyen módon például Szentesen eddig száztizenkét és több más községben kereken kétszáz munkásház épült fel és jutott munkások tulajdonába. Ha a törvényjavaslatból, ami rövid idő alatt megtörténik törvény lesz, akkor egyszerre minden vármegyében megindulhat a munkásházak építése, mert hiszen, a háromszázezer korona, amit az állam ad, több millió értékű építést tesz lehetővé, A munkát természetesen a községeknek, városoknak és vármegyéknek kell megindítani. Apróságok. Jelentik a gazdának, hogy a tűzifa fogyatékán van, nagyon ideje volna már egy pár ölet hozatni. — No ez borzasztó! — fakad ki mérgesen — mire kitavaszodik, valósággal úgy fogok kinézni, mint egy tűzkárosult, akinek mindene elégett! * Egy hangulatos verset küldött be valaki, amely­ben a március van az egekig földicsérve. — Bejön ez a lapba? — kérdi a kiadó. — Dehogy jön! — válaszol a szerkesztő — csak nem tesszük magunkat nevetségessé. Hogy le­het most dicsérni márciusi, mikor alábbvaló február­nál is! * — Mi az ördögöt kellene csinálni ezzel az idővel, hogy szép legyen ? ! — Meg kell mosdatni márciusi hóval! Koma, nem fizettél elő még a Magyar Földmivelőre ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom