Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-12-22 / 51. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÖ 415 bízottja, hanem külön intézkedés is rajta van, hogy a munkások érdekei biztosíttassanak. Az évben mintegy 40 ezer munkás nyert elhelyezést. A gazdasági munkások hűségének, szorgalmának jutalmazása nagyobb arányban eszközöltetett. Népkönyvtárak eszközöltettek. Ma már 1179 minisztertől adományozott népkönyvtár létezik. Népszerű és hasznos művek kiadásáról i s gondoskodva volt. Ezek közt különösen az uj gazdasági cselédtörvény végrehajtása folyamán jut általánosabb használatba, mely a gazdákat megfelelő cselédlakások adására fogja kötelezni. Az 1898. II. t.-c. 71. §-a alapján létesített községi segélyalapokat is jelentékeny államsegélyekkel gvarapitotta a földmivelési kormány az elmúlt évben, úgy hogy e célra folyósított államsegélyek összege 710.820 korona. A gazdasági szakismeret fejlesztése a felnőttek oktatása is fő gondját képezte a földmivelésügyi miniszternek. A , földmives-iskolákon a rendes oktatáson kívül tartattak 2 hónapos téli tanfolyamok kisgazdák részére, 1 — 1 hónapos téli tanfolyamok tanítók, tanítónők részére s rövidebb tartamú. 7—8—10 napos tanfolyamok egyes termelési ágakból. Jelentősen kivették amellett az iskolák tanerői részüket a téli gazdasági előadásokból és háziipari oktatásból is. A felnőttek oktatásában, tanfolyamok és előadások tartásában fontos szerepük van a gazdasági szaktanároknak, kik munkásrészt vettek a kisgazdák részére tartott előadásokban. Gazdasági vándor szaktanár 1906. évben 24 működött, kik 24 tanítóképzőn és 7 papnöveldén látták el a gazdaságtan oktatását; ezenkívül 510 községben 725 előadást tartottak, melyen összesen 31.371-en vettek részt. Ugyancsak az általuk a tél folyamán 57 községben tartott 57 gazdasági háziipari tanfolyamon 1495 mezőgazdasági munkás nyert kiképzést a kosárfonás, seprükötés vagy faragó munkákban. A gazdasági szaktanárok 1906. évben 1375 résztvevővel 46 tanulmányi kirándulást rendeztek. Tanácsért 1641 esetben fordultak hozzájuk ; végül 72 paraszt-mintagazdaság vezetését ellenőrizték. A népies gazdasági ismeretek terjesztése céljából 1906. évben az egész ország területén 556 községben 863 előadás és 39 gazdasági tanfolyam tartatott, melyeken közel 100.000 ember vett részt. A miniszter áttal kiadott népies és egyéb irodalmi termékek egész kis könyvtárt tesznek. A női háztartási iskolának előmunkálatai folyamatban vannak s az elmúlt év folyamán az ilynemű iskolára nézve a külföldön, nevezetesen Hollandiában, Dániában, Svéd- és Norvégországokban, hol ez intézmény már virágzó intézetekben áldásosán működik, gondosan összegyűjtött anyag feldolgozása alatt áll. Azok a gyermekek! Karácsony előtt történt. A szülők arról tanakodtak, hogy vájjon mit hozzon a kis Jézuska ? Alig kezdettek azonban beszélgetni, a Pista gyerek lépése hallatszott. Épen most jött haza az iskolából. — Tudod mit apja, suttogta az asszony-feleség. Hogy Pista megne értse, beszéljünk madárnyelven. (Ezt a beszédet még akkor tanulták meg, mikor boldog jegyesek voltak. Egy kis trillázással, meg egy kis csicsergéssel szokták megtoldani beszédüket, akik madárnyelven diskurálnak.) — Milyen találékony vagy te, édes anyjuk, örült a dolognak férjem-uram. No most a Pista gyerek nem jár túl az eszünkön. És a madárnyelvü beszéd megkezdődött. — Voltráállál máriálli a bazárdebazárálliaban ? (Voltál e már a bazárban.) — Voltralam, sokok széprelie mindenezes vanillalla ottlala ! (Voltam és sok szép minden van ott!) — Nitlalala vettélélél ? (Mit vettél?) — Vettelelem egy paparipallatát és egy kardalolorlott. (Vettem egy paripát és egy kardot.) Pista fiú ámulva, szótlanul hallgatja ezt a titkos beszédet. De furfangos kis eszén nem fogott ki ez a beszéd sem. Mosolyogni kezdett és szüleinek nagy csodálkozására emigyen szól a beszédbe: — Csákóké trállét nemtrelem kapkaprakok ? (Csákót nem kapok ?) # Oh azok a gyermekek, be ki nem lehet rajtuk fogni ! KÖZEGÉSZSÉG. A hosszú élet titka. Aki a hosszú élet titkát megtalálná, higyjük el, hogy talán nem szerezné meg az emberek legnagyobb boldogságát. Csak akkor, ha vele az egészség titkát is felfedezné. Úgy ám, de a kettő egy utón nem jár. Hosszú életii rendszerint csak az egészséges ember lehet. Igaz, hogy sokan 80 eszdendeig is elköhicselnek. Halálát is várták már többször a nagyon öreg kort elért embereknek. Olyan is sokáig elél, akiben a lélek csak — mint mondani szokás, hálni jár. De ezek ritka kivételek. Sokat foglalkoznak már a tudósok az élet meghosszabbításának kérdésével. Komoiy tudósok vetették fel a kérdést, mi az oka, hogy az emberek általában oly rövid életkori élnek. Hiszen a 100 éves ember ma csudaszámba megy. Holott régen, mint az Írások igazolják, mindennapi megszokott jelenség volt. És kimondották, hogy az emberi élet jelenlegi átlagos ideje nem természetes. Az embernek sokkal több ideig kellene élnie. Lám — mondják, az állat és a növény néha csodálatosan nagy életkort ér el. Van fa, mely ötezer éves. sőt a Cap Verde-szigetek egyikén van egy baobab, a melynek életkorát ennél is többre teszik. A Kanári szigeteken négyszáz évvel ezelőtt egy óriási sárkányfa pusztult el, a melynek csodálatosan vastag törzse beláthatatlan idők tanúja lehetett. 1230- ban egy csukát fogtak Angliában, amely 267 évet élt. A londoni állatkertben vagy egy másfélszáz éves teknősbéka. Ugyanott élt két papagály, a melyek közül az egyik kilencvenhárom, a másik százkét éves korában múlt ki. A lúd is megér 80—100 esztendőt, a sas és keselyű pedig többnyire idősebb lesz száz évesnél. Az emberek közt is találunk néha igen nagy életkort. A statisztika szerint a Balkán félszigeten 1906-ban ötezer száz évnél idősebb ember élt s Franciaországban évenkint százötven ember hal meg száz évnél nagyobb életkorban. MacsnikofT szerint a halált a legtöbb esetben bacillusok okozzák, s az elmúlás J nem más, mint
