Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-12-15 / 50. szám
398 MAGYAR FÖLDMIVELO volt, tudniillik 18 R. fok hideg. Három évben volt 17 R. fok hideg, bizonyára 1830-ban is ennyi volt. Az elmondottakból láthatjuk, hogy az 1830-iki tél a múlt század első felének a leghidegebb tele volt. Négy teljes hónapig tartott s ha ezt tekintjük, akkor e tél a XIX. századnak a leghosszabb tele volt. A folyók szabályozása előtti időszakaszban ekkor volt a Tisza a legnagyobb. A Kőrös és Maros torkolata közt a vízállás 28 láb, Sajó és Bodrog torkolata közt 32 fáb, 11 hüvelyk, 8 vonal volt. Itt megjegyzem, hogy a Tisza ekkor még szabályozva ugyan nem volt, 1790-től 1844-ig töltésekkel védekeztek annak áradásai ellen. Gacsáry István följegyzése szerint a Tisza Dobnál elszaggatta a gátakat. A vizár a Berettym kacs- karingós régi medrén Dévavánvának nyomult és Mezőtúr alatt a Hármas-Kőrössel egyesült. Ekkor történt, hogy Mezőtúron éppen tavaszi vásár volt, mikor véletlenül ez a szörnyű kiáltozás hallatszott mindenfelől: — Szaladjon és takarodjon minden ember, aki tud, mert jön a rettentő árvíz! Jött a Tisza és sepert mindent maga előtt. Egy Kábái nevű Dévaványára való magyar ember, aki szintén a túri vásáron volt, hazafelé tartott; de az ereken és fokokon a viz már annyira felnőtt, hogy lovaival, szekerével, mint szinte a rajta ülő asszonynyal és gyermekével együtt elsodorta, mindnyájukat halva fogták ki. Az 1838-iki tél. E tél kezdődött 1837-nek utolján, nagy havazással és kemény hideggel. A Dunán a jég január 6-ikán állott meg, még pedig magas vízállás mellett. A tél állandónak maradt és közben-közben nagy havazások voltak. Az olvadás március derekán indult meg és ekkor a Duna olyr magasra áradt, hogy olyan emberemlékezet óta sem azelőtt, sem azután soha nem volt. Ekkor pusztította el Pestet az árvíz. Március 13.-án délután 2—3 óra között indult meg a Dunán a jég, de este ismét megállóit. Ennek következtében a viz már éjjel 11 órakor a Vigadónál kiöntött. Március 14-ikén a viz egyre áradt. Március 15.-én a jég újra megindult és este 10 órakor a vízállás 29 láb, 4 hüvelyk, 6 vonalra emelkedett. Ekkor az árvíz végigseperte Pestet és Budának az alantabb fekvő részeit. Az akkori följegyzések szerint Pesten 2281 ház omlott össze, 827 ház megrepedezett és csak 1146 ház maradt épen. Az épületekben tett kárt 10,500.724 pengő forintra becsülték : 151 ember vesztette életét. Budán 397 ház omlott össze s 274 ház többé-kevésbbé megsérült. Az 1888-ikl tél. E tél nemrég, a közelmúltban volt, mely arról nevezetes, hogy a múlt századnak a leghidegebb tele volt. Az Alföldön 22—25 R. fokra is sülyedt a hőmérő higanya a 0 fok alatt. Ilyen hideget az Alföldön még sohasem észleltek. E téli hideg kiterjedt nemcsak az egész délnyugati Európára, hanem azt megérezték Észak-Afrikában is. A tél 1887. december 23.-án kezdődött és tartott 1888. év március 12-ig. Január 1.-én este 22 R. fok, éjjel 25 R. fok, január 2.-án reggel pedig 25 R. fok hideg volt az Alföldön, a Felvidéken és Erdélyben 28 R. fok. Ezen az egyetlen napon az ország különböző részein 29 ember fagyott meg. Env- nyiről számoltak be a lapok, de hányán fagyhattak meg, akiket csak később talállak meg? Svájcban és Tirolban, de egyáltalán az Alpokban a lerohanó hólavinák átlag 7—8 méter magasak és 40—100 méter hosszúak voltak. A legóriásibb lavina Bruckberg község közelében zuhant le, melynek tömegét 800.000 köbméterre becsülték. A magyar államvasutakon nagy forgalmi akadályokat okoztak a meg-megujuló hóesések, hófuvá- í sok, hótorlaszok. Yasutainkon a hótorlaszok hossza 2800 kilométert tettek ki. A 3 méter magas hótorlasz még a kisebbek közé tartozott. Delnice és Fu- zsine között levő 3 kilométer hosszú torlasz nagysága 6 és félméter magas volt. Az 1888-ik telet megelőzőleg az 1887-ik év őszén nemcsak Európában, de Kínában is rendkívüli esőzések voltak. Itt a Hoaughó folyó áradása egy egész országot pusztított el és 7 millió lélek vizbefuladását okozta. Nálunk az áradások az 1888. év március közepén állottak be és az Alföldön 1,600.000 kataszteri hold termőföld került viz alá. A síkon elolvadt hótömeg nagyterjedelmü belvizeket okozott. így Orosháza és Hódmezővásárhely környékén 30.000 kataszteri hold földet borítottak el a vadvizek. * * * A tavalyi tél már a XX. század kereteibe esik s kétségkívül egyike volt a legnagyobb teleknek. Ezt jelen cikkünkben nem ismertetjük, mert még a reá vonatkozó adatok összegyűjtve nincsenek. KIS GAZDA. Milyen időnk lesz? A Meteor jósolja: Fagyos napokra van hivatva a 23-ik csomópont, de nagy hideg csupán akkor állna be. ha a napon cik- lonos hatások érvényesülnek, mig ellenben kitörések esetére, nem igen lehet reményünk nagyobb hidegre, úgy hogy valódi téli idő inkább csak janárius havára marad. Ennek lesz a következménye, hogy tavaszunk valódi minőségében csak későn fog beállani, ami a tavaszi vetésekre és munkálatokra nem igen lesz kedvező, vagyis az évszakok eddig tapasztalt eltolása, még a jövő tavasznál is észlelhető lesz, Jupiternek már többször említett állása következtében. Hogyan tartsuk el a téli gyümölcsöt? A téli gyümölcs eltartásánál első szabály, hogy csakis kellően megérett, vagyis barna, illetve fekete magvu gyümölcsöket szabad a fáról lehető kíméletesen leszedni. A szedésnél az ember nem lehet eléggé óvatos. Páldául arra is ügyelni kell, hogy a szedők ujján a körmöket előzetesen jó rövidre levágassuk, mert különösen a szedők hüvelykujjain levő köröm félholdalaku sérülést szokott kivált a nagyobb fajta gyümölcs héján okozni, ami rövid időn belül rothadást eredményez. A gyümölcs leszedésénél, szállításánál kíméletes bánásmódra ügyeljünk és soha se engedjünk többet, mint legfeljebb 2 sor almát vagy körtét tenni egymásra. A gondos átválogatás is elengedhetetlen, mert csak a minden tekintetben kifogástalan gyümölcsöt érdemes eltenni. Egy hibás száz
