Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-12-15 / 50. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 399 épet is elronthat. A gyümölcseltartó helyiség első sorban sötét legyen, mert a napfény tulgyorsan megérlelné a gyümölcsöt; továbbá jól szellőztethető és «mi fő: hűvös is legyen, mert a meleg fonnyasztó és rothasztó hatású. Ez okból a gyümölcsöt is lehűlt állapotban reggel rakjuk a kamrába. Ha a falak elég vastagok s a padlás jó meleg, úgy fűtés nélkül is fagymentesen marad a kamra. A hőmérsék szellőzéssel meglehetősen szabályozható, ha hűvös időjárás esetén délben, meleg időjárás eseten pedig kora reggel szellőztetünk. Az almát szárával felfelé, a körtét oldalt fektetve rácsos polcokra, illetve állványokra helyezzük oiyformán, hogy sehol se érintsék egymást. Az igy telerakott kamrát elsötétítjük és beké- nezzük. Ezután két, esetleg három hetenként lehetőleg száraz, hűvös, de azért fagymentes időben szellőztetünk, a hibásokat átválogatván, eltávolítjuk és újból kénezünk. A gyümölcskamra minden nyílására tüll is alkalmazandó, hogy a gyümölcsökből netán előbuvó almamoly bábjaiból fejlődő lepkék tavasz- szal ki nem szabadulhatván, tovább ne szaporodhassanak. Kicsiben ládába, hordóba száraz homok, fűrészpor, gabona, slb. közé is elrétegezhetjük téli gyümölcsünket, csak arra vigyázzunk, hogy a lehető szigorúan kiválogatott ép gyümölcsök sehol se érintkezhessenek egymással. A láda vagy hordó száraz, hűvös, de azért fagymentes helyen tartandó. Erdélyben, kivált oláh vidékeken a nép szénaboglya belsejében széna, sarju közé elrétegezve is kitünően eltudja tartani téli gyümölcsét. A burgonya nagyon jól eltartható, ha mikor azt télire levermeljük, a halom felszínét, laposra elegyengetjük és azt félhüvelyk vastagon szalmával betakarjuk; midőn ezen szalma a kipárolgó vízgőzöktől megnedvesedik, akkor ezt eltávolítjuk és mindadig a szalmát ujjal helyettesítjük, mig a szalma egészen száraz marad. Ez által mindazon nedvesség eltávolittatik, melyek a burgonya mogrothadását szokták előidézni, igy aztán burgonyánk sokáig eláll. A már csirába indult horgonyát gedig úgy lehet élvezhetővé tenni, ha a főzés előtt abból egy szeletet levágunk és azután rendesen főzzük. Ugyanis a vágás helyén a burgonyának minden fölösleges nedve és kellemetlen ize kifő, de maga a burgonya jóizü és ízletes lesz, a levágott szeletkét a marhának adhatjuk. H Az I-ASS Z ON Y. A házi szalámi készítése. Boltban drága a szalámi. Szegény ember ritkán teheti meg, hogy azt tegyen az asztalra, mert nagy családnak többe kerülne a vacsorája, mintha meleg ételt készítene. Ha azonban házilag készítjük s a háznál is van hozzávaló, magunk is jó házi szalámit készíthetünk. Négy kilogramm disznóhushoz három kilogramm marhahúst vegyünk, melyeket jó finomra vagdosva, fehér és fekete borssal jól megborsoljuk, hozzá kevés porrá tört gyombort, sok paprikát és hat fillér ára tört salétromot adunk. Egy nagyon kenés fokhagyma is jó izt ád. A fő dolog a jó sózás meg a borsolás. A jó szorosan töltött, vastag belekbe tömött rudakat pár napig gyönge füstön hagyjuk. Ha a füstről lekerül, jó szellős, száraz, hideg helyre vigyük. Akik igy készítik a házi szalámit, jó eledelhez jutnak. A zflirfoltos padló tisztítása. A zsirfoltot a padlóból csak oltott mésszel és forró szappanos lúggal lehet kimosni. Ha ez nem használ, akkor valamely gyár, vagy műhelyből kérjünk acél- forgácsot s ezzel dörzsöljük be a padlót. MIUJSÁ&? Szövetkezeti karácsonyfa. A szövetkezetek nagy gyűlésén vetették fel a jó gondolatot, hogy a szövetkezetek állítsanak karácsonyfát. Az az, hogy a szövetkezetek ne feledkezzenek meg a község, a körükben élő szegény gyermekekről, hanem éreztessék velük is az ünnep örömét, jótékonyságát. Igen nagy örömmel halljuk, olvassuk, hogy a felvetett eszme, nem csak eszme, vagy szó maradt. Jó talajba hullott, a szövetkezetek készülnek, gyűjtenek és szép sikerrel 'mozognak, hogy a karácsony ünnepét termékennyé tegyék. Jól van ez igy ! A szövetkezetek — tudják meg, akik akarják. — nem nyerészkedésre, üzletre alapított intézmények. Erkölcsi testületek, melyeknek hivatásuk a jó, a keresztény közszellem, gondolkodás felébresztése, az egymáson segítés eszméje és gyakorlása. Elég volt abból a zsibasztó, újkori pogány gondolkodásból, amely azt tartja, azt teszi, hogy aki marja, az bírja. Hogy ki-ki magának. És pedig* válogatás nélkül való eszközökkel. Úgy, hogy ha kell... embertársán, tönkrelevésén, hulláján is keresztül. Iszonyú élet kezdett a mi társadalmunkban el- harapódzni. Tudatosan gyomláltak minden keresztény nemes szokást; a szomszédi, a baráti, a rokoni kötelékeket kíméletlen kezekkel szakgatták. Az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit a reklámjótékonyság váltotta fel. Azért adok, azért teszek, hogy nevem az újságba kerüljön. Hogy szerepeljek, vagy, hogy mikor a jótékonyság köpenyegét ma- gamraveszem, zsebem teljék, érdekem kövéredjék. Ez a szellem kezdett bejutni mindenfelé, mint a romlott levegő. Városokba és falvakba egyaránt. A régi keresztény szokások helyébe vásári reklámok, üres, tartalom nélküli bohócságok kerültek, melyekből mindig az üzlet szaga érzett ki. Az igazi felebaráti szeretet a nagy hangon hirdetett humanismus járta az emberek közt, melynek első és utolsó érdeke az önzés . . . Ennek az időnek meg kell változni. Újra vissza kell térni azokra az alapokra, melyeken apáink önzetlen tettei, segítő, szelíd, csendes jótékonysága kelt. A szövetkezetek kezükbe vették a munkát. Nem egy esetet tudunk, ahol a polgárság öröm- könyek közt üdvözlik azt az igazi tevékenységet, mely a keresztény felfogás forrásaiból fakadnak. A régi jó szokások, ünnepségek, összetartást erősítő cselekedetek itt is, olt is megtermik áldásukat. A karácsonyi jótékonyság is meg fogja teremni a maga látható gyümölcseit. Vissza fognak térni az emberek az igazi fogalmakhoz, az igazi cselekedetekhez. Mert belátják, hogy mily különbség van a felebaráti szeretet és álhumanizmus közt. Csak vigyázni kell, hogy tevékenységünket a közös akarat és az a nagy eszme mozgassa: Egy mindenkiért és mindenki az összesért, Akkor a társadalom közszelleme is csakhamar más képet mutat. Dikszi.