Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-12-15 / 50. szám

396

MAGYAR FÖLDMIVELÓ

Nem egy öreg gazda panaszkodott már, hogy tulajdonképen két katonája van. Az egyik a fia, aki tényleg szolgál és minduntalan azt Írja haza, hogy nehéz a sorsa, abba beletörődni nem igen tud, otthon van még a felesége és apró-cseprő gyermeke. Kövessen el azért az apja mindent, csakhogy a katonaságtól szabaduljon. A másik katona még odahaza van és ez a menyecske. Biz ezt is fegyelem alatt kell tartani. Ha még a katonáéknál tényleg szolgáló férjét haza kívánja és várja szüleinek engedelmes és szótfogadó, ugv a baj még valahogy elviselhető. De mennyi gond és civakodás van akkor, amikor az a menyecske távollevő férjére vajmi keveset gondol, ennek szüleivel állandóan zsörtölődik és civa kodik, szabad és ledér életet él, erkölcsét és becsületét áruba becsátja.

Mindezek a körülmények azt igazolják, hogy magára a véderőre nézve felette hátrányos az, hogy ha falusi legényeink a hadhöteles kor elérése előtt csakúgy derüre-borura megkapják a kivételes nősü- lési engedélyt. Ellenkezik ez a véderőről szóló törvénynek fentidézett ama rendelkezésével is, mely szerint csak különös tekintetbevételt érdemlő körülmények között adható meg a nősülési engedély. Tehát csak kivételesen és hizonvos határok között adható meg a nősülési engedély. Tehát csak kivételesen és bizonyos határok közölt, de távolról sem sem túlhajtott liberálizmussal osztogathatok a kivételes nősülési engedélyek. Ellenkezőleg a törvény által kiemelt »különös tekintetbevételt érdemlő körülmény« rendelkezésének semmi értelmi sincs. Pedig ennek szigorú és lelkiismeretes végrehajtása által eleget tehetnek hatóságaink a törvény intenciójának és elejét vehetik sok bajnak és visszaélésnek.

Lássuk már most a való életet, mert ez kell, hogy döntő befolyással bírjon a törvény rendelkezéseinek végrehajtásánál. Szerinte »az általános véd- kötelezettség« igen nagy terhet ró különösen a föld- mives népre. De a parasztnép segített azokon a bajokon, amelyek az általános védkötelezettség behozatalánál reá hárulnak, még pedig korai házasságokkal. Reméli a nép, hogy azáltal, hogy fiatal menyecskét hoz a házhoz, kipótolja a munkaerőt, amelyet a fiúnak a tényleges katonai szolgálatra való bevonulásával veszt. Ez a felfogás uralkodik különösen lent a Bácskában és Magyarország délvidékén és az életviszonyok megnehezülésével kapcsolatban mindinkább tért hódított ez a felfogás. Nevezett képviselő a fentiek előrebocsátása után azt panaszolja, hogy a m. kir. honvédelmi minisztérium a kivételes nősülési engedély megadása iránt benyújtott kérvényeket az utóbbi időben az eddigi gyakorlattól elté- rőleg többnyire elutasítja, mert a családban 3—4 évvel azelőtt egyik fiú már megnősült és kapott kivételes nősülési engedélyt. Ez az eljárás Adamovics képviselő nézete szerint nem fog jóra vezetni, csak arra, hogy azon vidéken a vadházasságok száma irtózatos módon szaporodni fog.

Erre az interpellációra a m. kir. honvédelmi minisztérium a kivételes nősülési engedélyek megadásánál a legnagyobb méltányossággal szokott eljárni. Igazolja ezt az, hogy 17 év előtt egész 1890-ig 9383 kivételes házassági engedély adatott ki, az utolsó 17 év alatt pedig 24.352. A miniszter kiemelte válaszában, hogy a közigazgatási bizottságok a kérvények felülvizsgálásánál pongyolán járnak el. Az orvosi bizonyítványok pedig teljes valótlanságokat tartalmaznak. Ennek igazolásául felolvasta a miniszter a m. kir. belügyminisztérium erre vonatkozó átiratát, mely szerint »a felülvizsgálat tárgyává tett orvosi bizonyítványok kiállítása körül hivatalos kötelességükkel ellentétben álló felületes eljárást követtek el.« A m. kir. honvédelmi miniszternek ezt a válaszát úgy a képviselőim, mint az interpelláló képviselő tudomásul vette.

Mikor legszebb az asszony?

Kemény kérdés. Ki tudna erre határozottan válaszolni.

Ahány ember, annyi választ várhatunk. Hiszen a mindennapi élet is úgy felel e kérdésre :

— A gusztus dolga.

Ami pedig annyit jelent, hogy mindenkinek az a nő a legszebb, aki legjobban tetszik. Talán igy is kifejezhetnők tehát: Mikor legszebb az asszony? Arra kinek-kinek az Ízlése felel meg. Az Ízlés pedig . . . ezer és ezer változatot mutat az emberben.

Egy asszonyi szépség és neves írónő igy okoskodik.

— Egyiknek akkor tetszik a nő, mikor menyecske éveit éli. A másiknak akkor tűnik fel, ha már a harmincadikat meghaladta. Vannak, kiket a fiatalság bája vonz. Sokan a komoly érett asszonyt kedvelik.

Bármikép forgatjuk is azonban ezt a kérdést, annyi bizonyos, hogy a nőt mégis csak szeretetre- méltósága szokta legszebbé tenni.

A külső szépség nem minden. A szeretetremél- tóság pótolja a külső szépséget, sőt győzedelmeskedik felette.

És a szeretetreméltóságnak van egy csudás sajátsága, tulajdonsága.

Hogy az igazi szeretetreméltóság az asszonynál az évekkel csak fokozódik.

Mily csudás tulajdonsága ez az asszonynak, az is bizonyítja, hogy tündöklő szépségű nők azonnal elvesztik szépségük vonásait, mihelyest elárulják, hogy nincs bennük egy parányi szeretetreméltóság sem.

És ezzel szemben.

Még az őszülni kezdő, éltesebb korban levő asszony is feltéve, hogy okos is — szeretetreméltó- ságával mindenkit le tud bilincselni.

Az ám, de most az a kérdés, ki a szeretetreméltó asszony ?

Ez a kérdés is nehéz kérdés.

Egy azonban bizonyos, hogy a házsártos asz- szony sohasem lehet szeretetreméltó. Aki minden csekélységért dul-ful, csapdos, haragszik, bosszúálló, sőt kegyetlen.

De megfordítva, az sem igen szeretetreméltó, aki soha haragra nem tud lobbani.

Az asszony még haragjában is szeretetreméltó, ha az ritkán történik meg. Akkor, mikor nem önmaga hiúságáról van szó, de például családja nyugalmáról, gyermeke boldogságáról és különösen férje hírnevéről és becsületéről.

A szeretetreméltó asszony sohasem viszi fáj-